A popzenével kapcsolatos szakmai élményeikről kevesen írnak hazánkban könyvet. Holott, a különböző szakterületeken legalább százezer ember dolgozik, ha a muzsikusoktól a színpadépítőkig mindenkit összeszámolunk. Takács László, Déjá VU Meter című műve az egyik legizgalmasabb világról, a hangosításról szól. Cs. Kádár Péter ismertetőjét olvashatjátok.
1940. december 23-án született Chicago-ban, és már gyermekkorában erősen érdeklődött a zene iránt. Első zenei élményeit nővére zongora játéka jelentette, aki klasszikus muzsikát játszott minden nap a családi otthonukban. Ezek a klasszikus motívumok később megjelentek Record dalaiban is. Kis gyermek volt, amikor megkapta első gitárját, melyen nagyon gyorsan, nagy érzékkel kezdte utánozni az otthon hallott zeneműveket. 13 éves volt, amikor Gus Redmondnak, barátjának ( Brunswick kiadó promótere, dalszerző, a chicago soul egyik jelentős személye később) azt mondta, hogy mindenképp zenekiadót fog alapítani és híres dalszerző, zenész lesz.
A Dynasty együttes, a SOLAR (Sound of Los Angeles Records) stílus legfontosabb zenekara. Oda írhattam volna, hogy az egyik, mert hát ebben a stílusban aratta főként sikereit a The Whispers, Lakeside, Sylvers és még sorolhatnám a meghatározó neveket. Viszont megelőlegezem nekik, hogy nem az egyik, hanem a legfontosabb zenetörténeti szempontból. Nem kanyarodnék vissza a SOLAR létrejöttéig, az olvasható a stílusok leírásában. Annyit jegyzek meg itt elöljáróban, hogy a kiadó tulajdonosa Dick Griffey és első számú dalszerző producere Leon Sylvers III kifejezetten a saját ízlésük és zenei elképzeléseik megformálása miatt hozták létre a zenekart.
Mi a soul zene?. Több művésznek feltették a kérdést az elmúlt évtizedekben, hogy hogyan határozná meg. Az egyik ilyen alkalommal Maurice White, -a világ legjobb soul-funk együttesének kikiáltot, Earth Wind and Fire zenekarvezetője-, a következőket mondta: „Negatív társadalomban élünk. Arra gondolok, hogy ez a zene, a mi zenénk lehetőséget ad az embereknek arra, hogy fantáziáljanak, hogy zenénk hallgatása közben arra gondoljanak, milyen is lehetne az életünk.”
A „keménymagnak” számító soul rajongóknak nem kell bemutatni a Maze dalait, viszont azt gondolom, a hazai érdeklődő nagyközönség számára tartogathat ez a cikk zenei érdekességet, ne adj Isten ismeretlen csemegét. Ez volt az első ok, amiért klaviatúrát vettem magam elé. A másik: hetek óta, ha zenét akartam hallgatni, szinte már mániákusan a Maze, 1986-os Live dupla albuma került a hangszedő alá, s gondoltam megosztok róluk néhány gondolatot.
Cs. Kádár Péter 1984-ben megjelent Diszkónika című könyvének az volt a célja, hogy szórakoztató módon, és olvasmányosan mutassa be a rockzene és a diszkó korabeli technikáját. Viszonylag könnyű dolga volt a szerzőnek, mert az eszközpark alig pár tucatnyi kütyüből állt, csupán összegezni kellett azokat az ismereteket, amelyek addig magyar nyelven csak elszórtan vagy sehogy nem jelentek meg.
A Motown lemeztársaság és a világ, egyik legnépszerűbb és legtehetségesebb soul előadója. Minden elfogultság nélkül kijelenthetem - pályáját és dalait figyelembe véve – hogy az elmúlt közel fél évszázad fekete zenéjének legnagyobb muzsikusa. Nem véletlenül kapta a 60-as években a „The Prince of soul”, vagy is a soul zene hercege becenevet.