Cs. Kádár Péter

Cs. Kádár Péter

A mozgófilm történetében a forgatást követő fázis egyre nagyobb szerepet kapott.

Az ezredforduló környékén a szakmabeliek többsége esküdni mert volna, hogy a hagyományos mozgófilm el fog tűnni.

A digitális fényhang eljárások csúcsa a Sony SDDS (Sony Dynamic Digital Sound) rendszere volt.

A Digital Theater Systems (DTS) csakhamar beköszönt a saját megoldásaival.

A digitális fényhang rendszerek a mozgófilmek hangjának az 1990-es években megjelent új módszerei, amelyek leváltották a hagyományos analóg optikai és mágneses hangformátumokat.

A hagyományos monó fényhang veszedelmes vetélytársat kapott már a 70 mm-es film megjelenésekor, a múlt század közepén.

A mozgókép állóképek gyors, egymás utáni sorozata. Olyan viszont, hogy állóhang, nem létezik.

– Mi, japánok, nem találtunk föl semmit, csak azt, amit az USA-ban és Európában föltaláltak, befejeztük, megcsináltuk jobb minőségben és olcsóbban – mondta a Sony egyik, már nyugdíjas vezetője.

1. oldal / 54