Az analóg mágneses hangrögzítés olyan sokféle módon torzítja el a rögzítendő jelet, annyi zavar léphet föl, hogy csodálkozunk, hogy ennek ellenére többé-kevésbé felismerhető az eredeti hangesemény.

A tömeggyártás elméletének egyik legizgalmasabb területe abból indul ki, hogy nincsenek tökéletes alkatrészek. A feladat tehát az, hogy tökéletlen alkatrészek felhasználásával hogyan lehet elérni a kitűzött célt, illetve meddig lehet rontani az egyes összetevők jellemzőit úgy, hogy a nagy sorozatban gyártandó készülékek még megfeleljenek a kívánalmaknak.

Az adathordozóként szalagot használó rendszerek legnagyobb kényelmetlensége maga a szalag. A tárolt információkhoz nem lehet ugrásszerűen hozzáférni, hanem csak úgy, hogy az adott részhez odatekerünk. Ez pedig akár több percig is eltarthat.

A magnó futóművének vagy mechanikájának azt a gépezetet nevezzük, amely a hangszalag és más alkatrészek mozgatását végzi, valamint a készülék tartószerkezetét, vázát tartalmazza.

 19. század utolsó két évtizedének legizgalmasabb és legismertebb vitája Tesla és Edison harca volt. Edison az egyenáramú, Tesla a váltóáramú hálózatokat támogatta.

Amikor Jedlik Ányos feltalálta a villanymotort, még semmilyen elektronikus alkatrész sem létezett. Már azt is csodálattal nézték az érdeklődők, hogy az elektromos áram hatására egyáltalán forog valami.

A magnó legnagyobb hátránya, hogy egy csomó minden mozog benne. A mozgatások jelentős része motorral történik. Persze, nem robbanómotorral, hanem villanymotorral.

Gyerekkorodban sokszor szóltak rád, hogy húzd ki magad, ne görnyedj, ne a földet bambuld! A természet nagy tévedése volt, amikor két lábra állította az emberiséget.

A mágneses hangrögzítés előnyei közé tartozik, hogy a hangfelvétel azonnal meghallgatható, lejátszható.

Már kisgyermek korunkban megtanultuk, hogy nagyon nem mindegy, mit és hogyan veszünk föl magunkra. Az analóg hangfelvételeket tekintve az sem mindegy, hogy a felvétel milyen eszközökkel készül, például, hogy milyen a felvevőfej és a felvételi folyamat.