Cs. Kádár Péter - XXI. századi diszkónika, 254. Ezen játszom, azon szól

A midi is keserves kínlódások, viták, érdekellentétek kereszttüzében született meg, hiszen a neves gyártók egy része (a Roland, az Oberheim, a Yamaha, a Korg) már kidolgozta a saját változatát.

1981-ben Kakehasi Ikutaro (Roland), Dave Smith (Sequential Circuits) és Tom Oberheim (Oberheim Electronics) úgy döntöttek, hogy fölfüggesztik az ellenségeskedést mindannyiuk közös érdekében.

eas02

Az eredményről Robert Moog számolt be 1982-ben, a Keyboard magazinban. A midi megalkotásában a Sequential Circuits másik mérnöke, Chet Wood volt a valódi mester, de ő csak egy beosztott mérnök volt, még képet se találtam róla.

Végül 1983-ban úgy mutatták be a midit, hogy egy Sequential Circuits gyártmányú Prophet 600 típusú analóg szintetizátort kötöttek össze egy, a Roland gyártotta, szintén analóg Jupiter-6-tal. A demonstráció sikeres volt, néhány kisebb hibától eltekintve, például a két szintetizátor hajlítókereke másképp reagált a kapott parancsokra.

eas03

Jé, a fenti képen csak Roland felirat látszik, ugyanis egy Roland történelemkönyvből származik

Nemcsak a bemutató volt sikeres, hanem maga a midi is, ami – ellentétben az elektronika sok más területével – az elmúlt, csaknem négy évtized során érdemi vetélytárs nélkül maradt. Még a gyártó- és készülékspecifikus változatok is az 1984-ben véglegesített Midi 1.0 ajánláson és annak kiegészítésein alapultak. A midit tehát nem egy független intézet dolgozta ki, hanem az ipari-üzleti világ, ezért gyártói szabványnak tekintjük. Még pontosabban, noha sok országban szabványosították is, inkább olyan ajánlás a midi, amit ha valamelyik gyártó nem tart be, megnézheti magát. A midi bővítésével vagy éppen egyszerűsítésével a gyártók természetesen igyekeztek elhódítani a vásárlókat. Pl. a General Midit (GM) a Roland, a General Standard-et (GS) szintén a Roland, az Extended General Midit (XG) a Yamaha dolgozta ki, ám éppen a kezdő muzsikosokat megcélzó GM az, amit a legtöbb midis szerkezet tud használni.

A midi sikeréhez tartozik, hogy a bevezetése egybeesett a személyi számítógép-korszak hajnalával, valamint a mintavevők és a digitális szintetizátorok megjelenésével.

A midinek is a régmúltba nyúlnak a gyökerei, abba a korba, amikor még minden mechanikus volt. Az alábbi rajzon látható cuccot – amely egy hidropneumatikusan vezérelt, cserélhető hengereken alapuló zeneautomata szerkezet vázlatát ábrázolja – időszámításunk szerint 850-ben ismertette a „Fantasztikus szerkezetek” című könyv.

eas04

De ne ragadjunk le a múltban! Midivel akár teljes zenekarok is vezérelhetők. Pat Metheny 2010-ben megjelent, Orchestrion című albumán a hangszedős gitárból kijövő elektromos jelet alakította át egy szerkezet midi vezérlőjelekké.

eas05

Az orchestrion kiterjesztett gépzongorának tekinthető (Lásd a sorozat 208. részét

Mivel ma már fölösleges volna ilyet építeni, egyszerűbb volt virtuális animációkat készíteni

Ám van úgy, hogy nem a művészet utánozza az életet, hanem az élet a művészetet. Ennek jegyében az Intel megvásárolta az animációkat készítő cégtől a felhasználás jogát, és megépítette azt az orchestriont, amelyben valódi processzorok vezérlik midivel a valódi hangszereket

Akkor hát mi a midi, hiszen már eddig is sokszor hivatkoztam arra, hogy egy-egy elektronikus hangszer midizhető? A midi olyan technológia, amely megkönnyíti, kibővíti és kifizetődőbbé teszi a zene létrehozását és lejátszását. Akár az a célod, hogy zenekarban muzsikálj, akár csak hobbiból szeretnél fellépni önmagad és a barátaid örömére, akár zeneszerzőként, hangszerelőként, hangzástervezőként, diszkósként szeretnéd fejleszteni a képességedet, a midi segíthet. A midi azonban több is ennél. Egy csomó mindent működtethet, pl. színpadtechnika gépek mozgatása vezérelhető vele, a színházi hang- és fényrendszer kapcsolható össze, felvevő vagy lejátszó eszközök indíthatók és állíthatók meg, bedurrantható a ködgép, vagy a mozgókép és a képhez tartozó hang is szinkronizálható midivel.

Midivel használható a mobiltelefonoktól kezdve az analóg és a digitális elektronikus hangszereken keresztül a személyi számítógépekig rengeteg cucc. Minden midi-képes eszközben az a közös, hogy beszélik a midi "nyelvét". Ez a nyelv írja le pl. a zene lejátszásának folyamatát, azt, hogy milyen hangokat és mennyi ideig kell játszani, milyen tempóban, milyen hangosan, s milyen hangszerekkel. A midi olyan, mint a levegő, körülötted van, legtöbbször természetesnek veheted, és ha hangtechnikával foglalkozol, akkor valószínűleg nem tudsz élni nélküle. Midit használunk számos terméken, amelyet olyan ismert nemzetközi cégek alkottak, mint az Akai, az Apple, az Arturia, a Behringer, a Casio, a Clavia, a Gibson, a Google, a Kawai, a Korg, a Microsoft, a Moog, az Oberheim, a Roland, a Suzuki, a Waldorf, a Yamaha, és még sokan mások. 2020-ban több, mint hárommilliárd midizhető cucc működik a bolygón.

eas06

Egyre több diszkós-eszköz integrálta a midit, és az elmúlt években drámai módon megnőtt az egyedi, átalakított dj-midi vezérlők, kontrollerek száma, továbbá az ezeket használó művészeké

Az elektronikus tánczene (edm) és a diszkósok számára fejlesztettek ki olyan speciális vezérlőket, amelyek a midit használják hurkok készítésére, valamint a világítás vezérlésére. Folyamatosan újfajta digitális hangszereket és vezérlőket találnak ki, amelyek a midi miatt egyre inkább együttműködnek a meglévő hangszerekkel és eszközökkel. Midi segítségével több milliárd hang is megszólaltatható egy-egy nótában. Még külön műfaj is született: a fő hangszerként virtuális zongorára alapozó „fekete midi”.

eas07

Ez a műfaj nem onnan kapta a nevét, hogy fekete bőrű emberek fekete midi ruhában adják elő a kompozícióikat. Ha hagyományos kottában ábrázolnánk a hangjegyeket és utasításokat, akkor a kottapapír csaknem tiszta feketévé válna.

eas08

A következő alkotásban pl. 23 milliónál is több hang szólal meg, persze, az agyunk ennyi információt nem tud feldolgozni.

A midi nem hang. A midi nem hang. A midi nem hang. Azért írtam le háromszor, mert a midi nem hang! Ezért az énekes hangján önmagában a midi nem tud segíteni.

Ha valaki azt mondja neked, hogy a midi rosszul hangzik, akkor még nem érti a midi működését. Képzeld el, hogy lejegyezted egy nótád kottáját, és olyan embernek adtad, aki tud kottát olvasni, de az életében soha nem gitározott. Ráadásul egy ócska gitárt is nyomsz a kezébe. Ha sikerült rábeszélned arra, hogy szólaltassa meg a művet, végzetes lesz az eredmény. Most add oda a kottát egy képzett muzsikusnak, akinek minőségi hangszere van. A remekműved csodálatosan fog szólni. A midi utasítások sorozata a zene esetében a kotta. A hangokat megszólaltató eszköztől, annak minőségétől és beállításától, továbbá – ha nem teljesen önműködő a lejátszás – az előadótól függ, hogy mi és hogyan szól. Már most hozzáteszem, hogy ha te gitárra szántad a darabot, és aki eljátssza, félreérti, és trombitán szólaltatja meg, nem biztos, hogy sikert arat. S csak megjegyzem, hogy a midi fordítva is működhet: számos olyan program létezik, amelyik midi utasításokból hagyományos kottát tud írni.

Az a tény, hogy a midi leíró nyelv, óriási rugalmasságot ad neked. Mivel a midi adatok csak utasítások, és nem egy hangfelvétel digitális változatai (nem hang), könnyen meg lehet változtatni a végeredményt, függetlenül attól, hogy ez csak egy helytelen hang kijavítását vagy komolyabb módosítást jelent-e. Például más ritmust, más hangnemet, más hangszert választhatsz. A zenei midi-adatok továbbíthatók a midi nyelvet értelmezni tudó hangszerek között, vagy tárolhatók a későbbi lejátszáshoz egy filében, a „Standard MIDI File”-ben (SMF). A megszólaló hang attól függ, hogy a fogadó eszköz hogyan értelmezi az előadás midi utasításait. A produkciók bármely részének javítása, megváltoztatása, hozzáadása, eltávolítása, felgyorsítása vagy lelassítása nagyon rugalmasan változtatható a midi szerkesztőkben.

A midi három részből áll. Ha a továbbiakban zenei midiről lesz szó, én is csupán midit fogok írni, s csak akkor teszek elé jelzőt, ha másfajta midi alkalmazást –
• midi előadás vezérlőt (Midi Show Control),
• rögzítés vezérlőt (Midi Machine Control),
• midi időkódot (Midi Time Code),
• midi mintacserét Midi Sample Dump Standard),
• midi fájlközvetítést (Midi File Dump Standard),
• midi időzítőt (Midi beat clock),
• hangpozíció mutatót (Song Position Pointer),
• midi letölhető hangokat (DLS),
• midi méretezhető polifóniát (Scalable Polyphony Midi)
– mutatok be.

A midi három fő része:
• a midi utasítások rendszere, 
• a fizikai midi kapcsolatok és 
• a midi file formátumok, ez utóbbihoz értve a filék készítését és szerkesztését is.

Most se ijedj meg, ezek a részek nem koronavírusok!