Cs. Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 264. Hálóban a midi

A 21. században a midi egyre szorosabban kapcsolódott a személyi számítógépekhez. Ebből az következhetett volna, hogy a midi üziket akár helyi hálózatokon, akár interneten keresztül is egyszerűen lehet továbbítani, csak rá kell szabadítani vezetékes vagy drótnélküli rendszerekre.

Ez azonban mégsem volt egyszerű, pedig milyen jó volna, ha egy nagy színpadon vagy különösen tömegrendezvényen nem kéne alattomos madzagokban botladozni, legfeljebb ha a wifi nem tűnik túl biztonságosnak, mindenféle jeleket a midivel együtt továbbít egy ethernet dróthálózat.

hbm02

S az meg milyen jó volna, ha midi üziket lehetne nagy távolságokra küldeni, mondjuk, Sárospatakról tudnál egy Kaposváron levő szintetizátort masszírozni (a párom tekintetéből olvasom ki, hogy amúgy tényleg úgy hiányzik ez, mint egy falat kenyér; na, mindegy), vagy kellemes volna felhőből futtatni egy SysEx filét.

hbm03

Aztán John Lazzaro és John Wawrzynek, a Berkeley egyetem két mérnöke 2004-ben bemutatta az eljárását.

hbm04

A hálózati midit Apple-midinek is hívják, mert az Alma-cég használta először, hosszas tökörészés után 2005-ben, és az Alma összes operációs rendszerének a része. Ez azt jelenti, hogy ha Alma eszközökön akarsz midi kapcsolatot, semmit nem kell telepíteni a számítógépre, legalábbis elvileg. Az eljárást 2011-ben módosították. És most megint kapaszkodj, mert olyan fogalmakról és megoldásokról lesz szó, ami valami egészen más világba visz.

Az első az Alma fejlesztette Bonjour protokoll, ami már régóta elérhető Windows és linux rendszereken is, csak ezeken külön kell telepíteni. A Bonjour lényege, hogy automatikusan felismeri, milyen eszközök, milyen alkalmazásokkal lógnak a hálózaton, s segít ezeket megosztani egymással anélkül, hogy el kéne mélyedned a hálózati rétegek mélységeiben.

A második az UDP, ami az User Datagram Protocol rövidítése. Az UDP az internet egyik alapvető protokollja. UDP-vel rövid, gyors adatcsomagok löködhetők a neten. Jellemzően akkor használják, amikor a gyorsaság fontosabb a megbízhatóságnál, mert az UDP nem kezeskedik a csomag megérkezéséért. Annyi tisztesség azonban van az UDP-ben, hogy legalább jelzi a hibát.

A harmadik az RTP midi. Ez is egy protokoll, vagyis szabályrendszer: a Real Time Protocol rövidítése. Az RTP midi UDP-t használ, de van benne egy hibajavító eljárás is. Ez az eljárás észleli, ha az UDP eldobott egy csomagot, erről hibanaplót készít, és kijavítja a hibát. A hibajavítás lehetősége hiányzik az eredeti midi 1.0 protokollból, az RTP midi tehát biztonságosabb, mint bármely más eljárás a midi üzik továbbítására. Az RTP midi nemcsak az UDP-re, hanem a Bonjourra is épül. Ennek az az előnye, hogy nincs szükség midi merge vagy midi thru boxokra. A midi üzi elvileg annyi helyre juthat el a hálózaton keresztül, amennyire akarod, és annyi, különböző helyről származó midi folyamatot egyesíthet, amennyit csak akarsz. Az egyes RTP midi hardverek azonban korlátozhatják ezek számát. Mint említettem, az RTP midi sokféle eszköz között működik. Pl. Málna (Raspberry Pi) és Alma között.

hbm05

Két Málnát is össze lehet kötni.

hbm06

Egy iPhone-on futó szoftverszintetizátor is kapcsolatba léphet egy Málnával vezeték nélkül, wifivel.

hbm07

A holland Kiss-Box nevű cég jelentkezett elsőként a piacon RTP midi hardverrel. Jelenleg is kapható a MIDI2TR jelű dobozkájuk, 400 font listaáron. Ez a kütyü minden ismertebb operációs rendszerrel együttműködik.

hbm08

Érdekes dobozuk a TC2TR, ami az RTP midi segítségével midi időkódot (MTC) és egy másik protokollal SMPTE/EBU LTC időkódot is tud továbbítani ethernet hálózaton vagy wifin, illetve az LTC-ből MTC-t tud varázsolni. Kb. 40 fonttal drágább, mint a MIDI2TR.

hbm09

Kinézetre komolyabb jószág az iConnectivity MioXL, amely egyebek között 24 virtuális midi kapcsolatot tud létrehozni RTP midin keresztül. A listaára 350 font.

hbm10

Lényegesen olcsóbb az AliExpressen és az eBay-en kb. 80 dollárért mért DOREMiDi MR1 vagy UR1 dobozka. Nem biztos, hogy érdemes kockáztatni.

hbm11

Bizalomgerjesztőbb és a tesztek szerint nem is alaptalanul, a wifit is tudó BomeBox. A kütyü egyetlen hátránya, hogy a hálózati kapcsolat még nem az RTP midi, hanem a saját protolkollja, a Bome Network Tool segítségével működik, de terveznek egy programfrissítést, ami fölváltja ezt a protokollt az RTP midivel. Az azért elgondolkodtató, hogy a kütyüt 2017-ben dobták piacra, de az RTP midi frissítés még nem készült el.

hbm12

A 180g tömegű Bomebox listaára 209 euró.

RTP midivel a Studer cég Vista sorozatú keverőasztalait is fölszerelték. Nem ez az egyetlen midi szolgáltatása a keverőasztalnak, mert midi rögzítésvezérlésre (MMC) és midi előadás vezérlésre (MSC) is alkalmas.

hbm13

Ha Vista pultot akarsz valamilyen összeállításban vásárolni, szerencsés esetben – pl. kiállítási darab kiárusításakor – akár tízmillió forint körüli áron is megkaphatod, de egy vadiúj példányért sokkal többet kérnek. Pedig ez a Studer, amióta az amerikai Harman megvette a céget, már nem az a Studer, amit az analóg korszakban megszoktunk, de még mindig a professzionális hangtechnika élvonalát képviseli. Viszont van, amit ingyen is megkaphatsz. Ez pedig egy komplett RTP midi program Windowsra, Bonjourral együtt. A program az alábbi linkről tölthető le:

http://www.tobias-erichsen.de/software/rtpmidi.html

hbm14

A letöltött zip filé kicsomagolása után minden megy, mint a karikacsapás, ugyanis annyira részletes a használati utasítás (tutorial), hogy elrontani sem lehet. A program alkotója, Tobias Erichsen csodapasi. Nagyon szórakoztató az életrajza is, ugyanezen a honlapon.

hbm15

Ha már a korábbiakban szóba került az Alma, akkor az iPhone, iPod touch és iPad cuccokhoz lightning csatlakozók dukálnak. S ezzel visszatértünk a különféle midi átalakítókhoz. Noha többféle egyszerű változat is kapható, az IK Multimedia Irig MIDI 2 az átlaghoz képest sokoldalúbb, mert usb-vel nemcsak az Alma asztali és hordozható gépeihez, hanem windowsos pc-hez is dugható.

hbm16

Magyarországon 24-30 ezer forintért árulják.

A midi 1.0 ajánlás megjelenésekor még nem volt usb, a számítógépek hangkártyáihoz a játék csatlakozón lehetett közvetlenül hozzáférni. Ebbe a lyukba annak idején a kéjrudat, vagyis a joysticket dugták.

hbm17

Később a midi átalakítót. A külföldiül game portnak hívott csatlakozóhoz napjainkban is árulnak is midi átalakítót; úgy 20 dolcsi körül vágják hozzád.

hbm19

A játék csatlakozóval szemben a Tüzes Drót, angolul a FireWire napjainkban is használatos protokoll. Az elnevezés az Almától származik, hivatalosan egyébként IEEE 1394 névre hallgat. Hogy a kavar nagyobb legyen, a Sony iLink-re keresztelte, a Texas Instrument viszont Lynxre. A Tüzes Drótót az usb ellenében találták ki, nagysebességű soros átvitelre alkalmas. Az IEEE 1394a 400 Mb/s, az IEEE 1394b 800 Mb/s sebességű átvitelt tesz lehetővé. A tüzes dróttal aszinkron és szinkron átvitel is megoldható. A kétfajta Tüzes Dróthoz kétfajta csatlakozó tartozik. Az IEEE 1394a érintkezőinek száma hat, az IEEE1394b-é kilenc. A Sony négyérintkezős változatot is használ, ez utóbbi a tápfeszültséget nem viszi át.

hbm20

Létezik továbbá kombinált változat is.

hbm21

A Motu „UltraLite Mk3” olyan szerkezet, amely IEEE 1394a, tehát 400 MB/s sebességű Tüzes Drót midit, DIN midit és usb midit képes fogadni és egymásba alakítani.

hbm22

Ennek a hibrid cuccnak az a feladata, hogy digitális keverőként és effektberendezésként lehessen használni, még a számítógéppel történő további hangfeldolgozás előtt. 6 db analóg nagyszintű és két mikrofon bemenete van, az analóg kimenetek száma 10. A digitális kimenete S/PDIF (lásd a sorozat 143. részét), de a Tüzes Dróton nemcsak a midi üzik, hanem legfeljebb 192 kHz-es mintavételi frekvenciával és 24 bites felbontással digitalizált jelek is mehetnek, tehát nem kell külön spárga a számítógép és a kütyü között a kétféle információ továbbításához.

hbm23

SMPTE/EBU LTC-t is tud. A Kínában (Naná, hol másutt?) gyártott készülék hazánkban kb. 230 000 forintért kapható.

Valamikor 2010 körül az Alma bejelentette, hogy nem használja tovább a Tüzes Drótot. 2011-ben meg is jelent az első MacBook Pro, immár Thunderbolt kapcsolattal. A magyarul Villámcsapás elnevezés a rendkívül nagy adatsebességre utal. A rendszert az Alma az Intellel közösen alkotta meg, és már az első változat 10 Gb/s gyorsasággal lepte meg az újdonságokért rajongókat. A Villámcsapás 2. változatában 20 Gb/s-ra nőtt a sebesség. Ehhez a két változathoz speciális csatlakozóra volt szükség.

hbm24

A Thunderbolt 3 sebessége 40 Gb/s, és már elkészült a 4. változat specifikációja is.

hbm25

A 3. Villámcsapás új csatlakozót kapott, ami azonos az usb C-vel.

hbm26

A csatlakozók azonossága azonban nem jelenti azt, hogy minden eszköz minden protokollt ismer, amihez usb C csatlakozót használnak. Ezt foglalja össze az alábbi videó.

A házi és profi stúdiókba szánt, Thunderbolt összeköttetést lehetővé tevő illesztők (interfészek) többségének van DIN midi be- és kijárata; az adatlapokon, tesztekben inkább azt tüntetik föl, ha nincs ilyen. A különbség csupán az, hogy az illesztő készülék melyik Villámcsapás változatot vagy változatokat támogatja. A legolcsóbbak közé tartozik a „Resident Audio T2”.

hbm27

A szolgáltatásai minimálisak, viszont az analóg-digitális átalakító 24 bites, 96 kHz mintavételi frekvenciával. A Villámcsapás első változatát tudja. Hazánkban 130 rongy körül mérik.

Egészen más kategóriába tartozik a Presonus „Quantum 2 26x32”.

hbm28

A cég Quantum 2 sorozatának ez a tagja 192 kHz-es mintavételi frekvenciával és 24 biten dolgozik, de a Villámcsapásnak csak a 2. változatát támogatja. Gyakran persze ez is elég. 26 bejárata és 32 kijárata van. Mifelénk 360 ezer forinttól kezdődik az ára.

A Motu ma már szinte szakmai etalonnak számít. „828 ES” típusjelű terméke mindhárom Villámcsapás változatot ismeri.

hbm29

Egymástól független 28 bemeneti és 32 kimeneti csatorna használható egyidejűleg. Ez a szerkezet is képes 192 kHz-es frekvenciával venni a mintákat. A késleltetési idő 96 kHz-es mintavételi frekvenciánál 1,6 ms, ami roppant kis érték. Minden funkciója távvezérlehető wifivel. A mi boltjainkban 380 ezer forint fölött adják darabját.

Kisebb vezeték nélküli midi hálózatok nemcsak wifivel, hanem widivel is létrehozhatók. A widi a szingapúri CME blútusz (sznobok kedvéért Bluetooth) alapú protokollja, kb. 80 m távolságon belül használható. A CME 2005. óta fejleszti a widit; a legújabb, 2020. májusában forgalomba hozott terméke a „WIDI Master”, ami a BLE5 (a blútusz legújabb, alacsony fogyasztású) ajánlása szerint működik. A késleltetés alacsonyabb, mint wifivel, 3 ms alatt marad. Ennek egyik oka, hogy a WIDI Master firmware-je, belső programja tartalmazza azokat a szoftver-összetevőket, amelyek az összeköttetéshez szükségesek, vagyis nem kell őket külön telepíteni, nem terhelik a csatlakozó eszközök processzorát. A WIDI Master pont-pont közötti összeköttetést hoz létre, tehát annyi darab kell belőle, ahány cuccost akarunk a hálózatba kötni.

hbm30

A WIDI Master darabja kb. 60 euróba kerül.

Nemcsak a CME készít midi-blútusz adaptert, hanem pl. a Yamaha is. Az „MD BT01” csak az Alma eszközeit és operációs rendszereit ismeri, és a késleltetése is jóval nagyobb, 20 ms, mint a CME WIDI Masteré.

hbm31

Az ára kb. 46 euró.

A napjainkban oly népszerű Eurorack rendszerhez (lásd a sorozat 220. részét) is készülnek midi-CV/gate adapterek. Ezek segítségével a digitális midi üzik a szintetizátorokat vezérlő feszültségekké és impulzusokká alakíthatók át. Az Eurorack élharcosának, a Doepfernek a terméke a „Dark Link”, amelynek DIN és usb midi bejárata is van.

hbm32

A négyfajta vezérlő feszültség az adott billentyű-lenyomását-elengedését, a hajlítókerék mozgatását, a billentyűzet lenyomásának erősségét szabályozza, a negyedik pedig a midi cc üzenetekre konfigurálható. A GLIDE gombbal a portamento tartománya állítható. Mivel az Eurorack eredetileg modul rendszerű, a Dark Linknek modul változata is létezik.

hbm33

A dobozos változat ára 135 euró. A Dark Link leginkább a Dark Energyhez illeszkedik, bár attól független egység.

A midis cuccokat többnyire nem a szépségükért szeretjük. A Lengyelország észak-keleti részén tevékenykedő Polyend cég „Poly 2” típusú Eurorack modulját sem egy szépségkirálynő választással érdemes összehasonlítani.

hbm34

Tényleg nem akarlak kétségbe ejteni, de újabb rövidítéssel fogsz most szembesülni. Az MPE az egyik legújabb bővítése a midinek. 2018-ban, valószínűleg a Midi 1.0 utolsó dobásaként fogadták el hivatalosan a MIDI Polyphonic Expression-t, ami a midi kifejező eszközeinek bővítését jelenti. Az MPE előtt a szintetizátorok kifejező gesztusai – például a hangmagasság meghajlítása vagy a vibrátó – hatással voltak az összes lejátszott hangra. Az MPE használatával minden egyes hangot, az egyidejűleg megszólaltatott hangok jellemzőit, külön-külön lehet módosítani. Ezt úgy érik el, hogy az MPE minden hanghoz külön-külön csatornát használ a billentyű lenyomásától (note on) annak elengedéséig (note off). Természetesen a hang be- és kikapcsolása nemcsak billentyűzettel valósítható meg. A Poly 2 képes értelmezni az MPE-t, de mivel az MPE még újdonság, nem minden MPE vezérlővel működik együtt. A modul midi be- és kimenetei nem DIN mamák, hanem egy usb és két 3,5 mm-es TS (mono Jack) csatlakozó, ahogy ez az Eurorack rendszerben szokás. Egy Poly 2 modul 8 csatornán képes polifon módon üzizni, ha tehát 16-szoros polifóniát akarsz, mind a 16 csatornát használva, akkor, két példány kell belőle. Ez nem olcsó mulatság, mert darabja kb. 130 ezer forint.

Az MPE-t nem tudja ugyan, de sokféle midi üzifajtát ismer a Kenton cég „Pro Solo Mk3” típusú midi-CV konvertere. Szokatlan, hogy ADSR generátort is tartalmaz, és mindhárom midi csatlakozó (be, ki, átadó) megtalálható rajta. Az átadó (thru) átkapcsolható Sync24 (DIN sync) kibocsátására is, amit a Roland használt a midi óra (midi clock) létrejöttét megelőzően. A Pro Solo Mk3 képes a Sync24 jeleket midi órajellé alakítani. A Kenton célja kettős volt; az egyik az Eurorack rendszerekhez való illeszkedés, a másik a régi analóg, monofonikus szintetizátorok tupírozása.

hbm35

A Kenton Pro Solo Mk3 kb. 70 000 forintért kapható.