Cs. Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 268. Filézd a midit

A zenei folyamatok, a zeneszerző és – ha volt ilyen külön, a hangszerelő – elképzeléseinek rögzítésére sokáig a kotta volt a jellemző. Noha sokunk a kottaolvasással is nehezen birkózik, a kottaírás sem volt kényelmes a komponisták számára, ugyanis csak az utóbbi évtizedekben terjedtek el a kottaíró programok.

Az alábbi képen látható kottaíró gépből is csak néhány darab készült el 1953-ban.

fmt2

Időnként 5-6 ezer dollárért vehetsz egy példányt az eBay-en, ami azt jelenti, hogy nem túl nagy értéket képvisel az elődjéhez, az 1936-ban kifejlesztett változathoz képest. De voltak más elven működők is, mint pl. a videóban látható 1961-es évjáratú.

A szerzők nem kedvelték ezeket a szerkezeteket, s talán azért nem, mert a gépi kotta sokkal kevesebbet árul el az egyéniségükből, sokkal korlátozottabb utasításokat tartalmaz az előadók számára, mint a kézzel körmölt, bár kevésbé jól olvasható kotta.

fmt3Valószínű, hogy az alábbi felvétel előadói sem a fenti kotta másolatával kínlódtak.

Napjainkban sokféle kottaszerkesztőt találhatsz a neten. Nekem a MuseScore tetszik nagyon, s kitalálhatod, hogy miért: ingyen van. Innen tölthető le:

https://musescore.org/hu

fmt4

Magyarul is beszél, remek a súgója, rengeteg mindent tud, midi billentyűzet is csatlakoztatható hozzá, a végeredmény midi filéként is elmenthető, és midi filé is megnyitható benne. Kb. ezt látod, amikor először indítod el.

fmt5

S ha rányomsz a tanfolyamra, máris elindul az első videó, noha ez egy előző változat kezelésébe vezet be. De ismerkedésként nincs különbség a két változat között.

Aztán van 10 folytatás. Kezdetnek talán egy másik sorozat első része még jobb:

A legjobb pedig, ha elindítod a programot, és játszol vele pár órácskát. Kicsit nehezen fog menni az első nóta beírása, főként ha egérrel szarozol, de nagyon fogod élvezni. Jómagam a Boci, boci tarka első sorát már két óra alatt íveltem, s mentettem el midi filében.

fmt6

De mi is az a midi filé – vagy nyelvtannácik kedvéért – a midi fájl? A midi filé ugyanúgy nem hangfilé, mint ahogy a midi üzenet sem hang. A „szabványos” midi filé (Standard Midi File, smf) olyan ajánlás, amely arra szolgál, hogy a dalszerkesztők által létrehozott számítógépes filék felépítése azonos legyen. A dalszerkesztőt eddig ismétlőnek neveztem, tehát a szekvenszerről van szó, és a dalszerkesztő pontosabb magyar elnevezés. A midi ehhez úgy kapcsolódik, hogy az adatállomány belső tárolási formájának egy része visszavezethető midi-üzikre, hiszen minden (jó, nem minden, de sok) nóta összerakható midi-üzenetek időben megfelelően összeállított sorozataként. Igaz, az énektől el kell tekintenünk. A dal tárolása tehát midi-üziknek és az időzítésüknek a tárolása. A midi üziket egy vagy több párhuzamos sávba rendezik, és az eseményeket időbélyeggel látják el, hogy azokat egymás után lehessen lejátszani. A midi filé kiterjesztése .smf, vagy sokkal gyakrabban .mid. Elég nehezen jött össze a megegyezés, csak 1991-ben fogadták el a japán gyártók is az egységes filé formátumot. A midi filék tehát utasítások, terjedelmük töredék része a hangfiléknek, néhány, legfeljebb néhány száz kilobájt, ezért szívesen használták honlapok háttérzenéjeként vagy mobiltelók csengőhangjaként. A zenés honlapoktól valójában meg lehetett őrülni, ráadásul kezdetben elég kevés volt a netről letölthető midi filék mennyisége, s így minden harmadik honlapról kikapcsolhatatlanul virnyogott a pofádba a Titanic, pocsék hangkártyák közreműködésével megszólaltatva.

fmt7

A Titanic-nóta pl. midi filéként mindössze 25 kB, mp3-ban 320 kb/s-os tömörítéssel viszont 11 MB.

A midi-filékben tehát a zenei események bekövetkezése közötti időkülönbségeket tárolják, amelyek lehetnek hosszabb időközök – pl. egy szólam néhány percre kimarad, majd újra belép –, és lehetnek nagyon rövidek, pl. a hajlítókerék apró kis moccanásai is üzik sokaságát hozzák létre. A takarékosság érdekében érdemes volt kitalálni egy olyan tárolási formát, amellyel a kis mennyiségeket rövidebben, a nagyobbakat pedig egy kicsit hosszabban, de mégis pontosan lehet leírni. A midi filé hosszúsága legfeljebb 28 bit, ami négy darab, hétbites részből van összeragasztva. Azokat a részeket, amelyekben csak 0 van, elhagyják, tehát a midi filé ebben a formában 1-4 darab, hétbites részből állna. Azokat a részeket, amelyekben nemcsak 0 van, kiegészítik nyolcbitesre. A rövidebb midi filék 1-2, a hosszabbak 3-4 bájtból állnak, hiszen egy bájt = 8 bit.

A midi filé ajánlás három típust vezetett be. A Format 0 vagy Type 0 nevűek azok a filék, amelyek ömlesztetten, egy sávon tartalmazzák a teljes dalt. A Format 1 vagy Type 1 filékben a dalszerkesztőben született szerkezeti felépítésnek megfelelően, sávokra van bontva a nóta. A Format 2 vagy Type 2 filék nem folytonos, hanem részekre vágott zenedarabokat tartalmaznak, ezeket egyes minta-alapú (pattern-orientált) dalszerkesztők tudják használni. A midi filék bájtjai tömböket alkotnak. Minden midi-fájl a fejléctömbbel kezdődik, majd a típustól függően egy sávtömbbel vagy sávtömbökkel folytatódik. A fejlécben midi időkód kockaszám – 24, 26, 29, 30 kocka/s (lásd a sorozat 261. részét) – is szerepelhet. A bitek egy része tovább bontja a kockaszámot, az így kijött kis időszelet lesz a filé elemi időegysége. Hogy ne örülj annyira, ez az elemi időegység úgy is meghatározható, hogy a zenei negyedhangot bontja egy kódrészlet kis részekre. A sávok midi üzik sorozataként foghatók fel. Minden midi üzit el kell látni az időkülönbség jelzésével.

A midi filébe exkluzív rendszerüzenetek (lásd a sorozat 256. részét) és metaüzenetek is préselhetők. Metaüzi pl. a dal azonosító kódja, ha a dalszerkesztő memóriájában egyszerre több nóta is van. Lehet belerakni valamilyen általános rizsát, pl. hogy ne basztasd tovább a filét, úgyse lesz jobb. Lehet nevet adni az egyes sávoknak, természetesen föl lehet tüntetni a nóta szerzőjét, a hangszerneveket, azt, hogy a nóta mely pontjától kell énekelni, időpontokat lehet elnevezni, ami filmzenében lehet fontos. Az is metaadat, hogy az adott sáv melyik midi csatornára kerül (lásd a sorozat 255. részét), vagy ilyen a tempóváltoztatás, hol van a nóta vége – ez utóbbi egyébként kötelező metaadat. Fontos metaadat az ütem és az előjegyzés. Végül a dalszerkesztő specifikus metaüzenete lehet a szekvenszer gyártója, típusa meg ilyenek.

A „szabványos” midi filén kívül léteznek nem ajánlottak is. Ezek közé tartozik a midi karaoke filé, amelynek kiterjesztése .kar.

Az ilyen filét lejátszó szoftver színnel jelzi, hogy milyen szövegrész következik.

Ugyancsak nem hivatalos formátum a riff-midi, amelynek kiterjesztése .rmi. A riff mindössze két-három ütemnyi, a tercnél ritkán nagyobb hangterjedelmű zenei motívum, amely végigvonul, állandóan ismétlődik a nótában.

A régebbi Windows-operációs rendszerek is használnak riff-alapú filéket, de a hivatalos midi filékkel nem kompatibilitis a riff-midi.

A korai DOS-os számítógépes játékok egy részében, pl. a SIM City 2000-ben használták a Miles Sound System által kifejlesztett, később un. kibővített midinek, eredetileg Extended Multiple Instrument Digital Interface-nek hívott, .xmi kiterjesztésű filét. Előnye volt, hogy még a rendes midi filénél is kisebb a terjedelme.