Cs. Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 273. Roland hangú vokóderek

A sorozat előző részében bemutatott, és méregdrága vokóderek a stúdiókban érezték jól magukat. A legtöbb hangszergyár vokódereit főként színpadi használatra szánták, tehát előadói célhangszerek-effekteszközök, s legtöbbször billentyűs szintetizátorral építették egybe őket. Ennek azonban az volt a következménye, hogy a korai, elsősorban japán gyártók készítette vokóderek kevesebbet tudtak, viszont olcsóbbak voltak, és könnyebben lehetett kezelni őket.

Az egyik nagyszerű Roland vokóder a VP-330 Vocoder Plus típusjelű volt. 1979-ben kezdték gyártani, 1980-ban be is fejezték. Kb. 2 000 példány készült belőle. A listaára 1 100 font volt, ami éppenséggel nem volt kevés, de ha ennyi pénzért vokódert, mellotronszerű vonósokat és kórussá szervezhető emberi hangokat – nőit és férfit – kapott a muzsikus, már nem is volt olyan vészes.

rhv02

A négy oktávot átfogó, nem billentésérzékeny klaviatúra osztható, így mind a három hangszakasz -–a vokóder, a vonósok és az emberi hangok – egyenként vághatók föl a billentyűzet felső vagy alsó felén.

rhv03

Ez lehetőséget kínál két különböző hang lejátszására egy billentyűzeten keresztül. A Roland VP-330 polifóniája egy speciális oktávosztó áramkörrel valósult meg, ami a kombó orgonákban (lásd a sorozat 213-216. részét) volt szokásos. A szimmetrikus XLR és az aszimmetrikus TS mikrofon bejárat a hátoldalon volt.

rhv04

A Roland vokódere belső forrásból is „beszerezheti” a megváltoztatni kívánt jelet, ezért is vannak benne emberi hangminták, de bármilyen külső jelforrás is dugható bele. Vangelis egyik kedvenc hangszere volt.

rhv05

rhv06

A mikrofonon keresztül beérkező énekhang lábpedállal lefagyasztható, tehát addig megy a vokóder bemenetére az éppen elkapott hang, amíg a pedált föl nem engedjük. A Roland azzal spórolt, hogy a Vocoder Plus csak 10-10 db meredek élű sávszűrőt (150Hz, 220Hz, 350Hz, 500Hz, 760Hz, 1,1kHz, 1,6kHz, 2,2kHz, 3,6kHz, 5,2kHz a sávközépi frekvencia) és egy felüláteresztő szűrőt használt

A VP-330-nak a vokóder szakasza lényegében megegyezik a rack kivitelű SVC-350-ével. Az SVC 350-ben azonban lehet állítani az egyes szűrők erősítését, mintha grafikus kiegyenlítők (lásd a sorozat 78. részét) lennének. Hiszen azok. Az SVC 350-et 1984-től gyártották, ekkortájt kedvelte a Roland a rack formát.

rhv07

Annak idején azt javasolták, hogy a külső jel, amivel a beszédet masszírozzuk, gitár legyen. A készüléknek külön gityó bejárata is van.

Ha a tömbvázlatot megsasolod, láthatod, hogy a gityó bemenetet kompresszor és szabályozható torzító követi.

rhv08

Többek szerint az 1982-től, illetve második változatában 1990-től gyártott szovjet ЭЛЕКТРОНИКА ЭМ – 26 (Elektronika EM-26) előképe a Roland VP 330 volt.

rhv09

600 akkori rubelbe került, ami egy átlagos munkás több havi fizetése és 600 kg állati finom, tejszínes-vaniliás fagyi ára volt.

Legalábbis, a Roland vokóderével szokták összehasonlítani.

Annyi közös vonás biztosan van bennük, hogy a szovjet hangszerben is van vonós szintetizátor. A következő videóban régi ismerősünkkel, a Polivoksszal (lásd a sorozat 222. részét) kötötték össze.

A szovjet vokódert igen alaposan dokumentálták, így a kapcsolási rajzából egy műszakilag korrekt hangszerre lehet következtetni, amelyet kizárólag szovjet alkatrészekből sikerült gyártani. (Egy részlet látható a képen).

rhv10

Mivel a legtöbb szerkezetet szó szerint szemétdombokról, lomtalanításkor mentették ki, az aukciókon történt értékesítés után – amelyeken mostanában akár 1000 dollárt is fizetnek egy-egy példányért – az összes mechanikus kapcsolót ki kell cserélni, a billentyűzetet rendbe kell hozni, és mielőtt az új tulajdonos bármihez is kezdene, hasonlóan más, több évitizede gyártott elektronikus berendezéshez, az összes elkót ki kell cserélni.

rhv11

2017-ben a Roland VP-330 föltámadt: A Roland a retró jegyében piacra dobta a Boutique sorozat részeként a VP-03 vokódert.

rhv12

A billentyűzet nem része a kis hangszernek, amelynek a belseje fizikai modellezésű szintézisen alapul.

A VP-03 hangja nem teljesen ugyanolyan, mint az őséé, de ez nem is várható el. Az viszont igen, hogy hallgasson a midi üzikre, és ezt meg is teszi. Van benne 12 lépéses szekvenszer is, viszont hiányzik a külső hangforrás csatlakoztatására és jelének földolgozására való bemenet. Eltérés a VP-330-hoz képest, hogy egyetlen billentyű lenyomásával is tudsz akkordokat játszani, és 16 memóriahelyen tudod ezeket tárolni, ideértve az önmagad készítette akkordokat is. Az akkordok átvihetők számítógépre usb-n keresztül. Ugyancsak usb-n keresztül tudsz felvételt készíteni. A mintavételi frekvencia 96 kHz, a felbontás 24 bit. Valami érthetetlen gonoszság és piti spórolás miatt a TS/TRS csatlakozói – miként a Boutique sorozat minden tagjának – 3,5-es parányok. Az olcsóság érdekében nincs saját tápja sem; elemekkel vagy usb-n keresztül lehet csak etetni. A listaára 329 font volt, nálunk 116 000 forintért kapható – ha még kapható.

A hazai kufárok éppen nem árusítják, de külföldön sok helyen meg lehet venni szállítással együtt 180-200 ezer forint közötti áron a Roland VP-330-nak a Behringer gyártmányú klónját, a 2019-ben megjelent VC340-et. Ezért az árért a háromoktávos billentyűzetet is megkapod, hiszen az része a hangszernek.

rhv14

A Behringer vokóder szolgáltatásai ugyanazok, mint a 40 évvel ezelőtti hangszeré, és kibővültek a teljeskörű midivel – ritkaság, hogy mindhárom (be, ki, átadó) DIN csatlakozó rajta van. Tettek rá usb be- és kimenetet, a billentyűzet pedig átkapcsolhatóan vagy nem súlyozott, mint az eredetiben, vagy félig súlyozott és sebességérzékeny.

A következő videóban összemérték a Roland VP-330-at és a Behringer VC340-et

Hallgassad meg a legnépszerűbb vokóderes nótákat a Behringer cuccán!

A Roland VP 330-nak létezik emulátor változata, mégpedig elég régóta. 2013. nyarán kezdte árusítani a francia XILS cég. Sajnos, még mindig nem adja ingyen, pedig ennyi idő után az informatikában ez az általános szokás. Sőt, még emelte is a kezdeti, beetető 99 eurós tételt 149 euróra. Nem mentség, hogy kiváló bővítményről van szó.

A program valamelyik változatát – köztük az ingyenes demót is Windowsra vagy Almára – az alábbi linkről töltheted le:

https://www.xils-lab.com/products/xils-v+-p-145.html#

rhv15

Letöltés és a telepítő filé futtatása után a kapott .dll-ek valamelyikét be kell másolnod a hangmunkaállomás bővítmények (plugins) mappájába, és már kezdődhet is az ismerkedés.

rhv16

Én ismét a Reaperben játszottam a demóval, de van egy kis videó is a teljes változatról.

A Roland vasához képest ad neked néhány effektet, fázistolót, zengetőt, térszimulátort, és midi üzikkel is vezérelhető. A demóval szerzett első benyomásaim alapján a vokóder elmegy, noha finomságokat nem tud, de a szintetizátor hangok – nos, azok valóban ilyenek lehettek 40 évvel ezelőtt. Ez az udvarias megfogalmazás akart lenni.

Az élet természetesen a Rolandnál sem állt meg négy évtizeddel ezelőtt, napjaink számos Roland szintetizátorában van vokóder is. 2015-ben jelent meg, és időnként most is kapható 500 dollár körüli áron a JD-Xi.

rhv17

Ebben a hibrid szintetizátorban minden van, amit csak el tudsz képzelni: analóg és digitális oszcillátorok, mindenféle szűrők, sokféle beépített hangszer hangszín, és egymással kombinálható vokális effektek, például vokóder. A vokóder azonban csak a digitális részen használható. Minden midizhető. Azt nem állítom, hogy a kis, 37 billentyűs szerkezetet könnyű kezelni, viszont nagyon jó a használati utasítása.

A csúcstermékek közé tartoznak a 2019. óta kapható Fantom hangmunkaállomás sorozat tagjai.

rhv18

Az egyes Fantomok – 6, 7, 8 – a klaviatúra billentyűinek számában térnek el egymástól; a Fantom 8-é teljes, 88 billentyűs kalapácsmechanika. Mindegyikben 90 effekt közül választhatsz, és ezek egyike a legfeljebb 2x32 szűrőegységet tartalmazó vokóder. Amúgy mindhárom Fantom ára egymillió forint fölött van.

Az ilyen sokat tudó hangszerekkel az a fő gond, hogy mire megtanulod – nem is, mire minden lehetőségét csak egyszer kipróbálod – már rég elavultnak lesz tekinthető. Ezért sokszor jobb döntés, ha valamilyen szűk felhasználásra készült szerkezetet ruházol be. A Roland Boss fedőnév alatt pedálokat is gyártat Tajvanban. Közéjük tartozik a Boss VO-1 Vocoder kispedál, ami nálunk kb. 65 ezer forintért kapható néhány szaküzletben.

rhv19

A kispedál egyik állásában talkboxként, beszélő dobozként viselkedik. Magyarul szájgitárnak is hívják ezt az effektet, mert főként gitárokhoz használták. A VO-1 azonban nem szájgitár pedál, csak egy torzítót köt a kapcsoló a vokóder után, hogy az eredmény hasonlítson a szájgitárhoz. Az igazi szájgitár ugyanis úgy működik, hogy a gityó hangszedőjének – vagy más forrásnak – a jele bemegy a pedálba. Onnan még a pedálon belül egy kis végerősítő kimenetére kötött hangszórón szólal meg. A hangszóróra műanyag cső csatlakozik, olyasféle vastagságú, amilyet gyomortükrözéshez használnak. A cső másik végét a gitáros vagy más előadó a szájába veszi, de nem kell lenyelni, nem próbareggeli ez. A szájüreg hangolható rezonátorként viselkedik, a rezonancia frekvenciák az üreg formájától függnek, amit az előadó változtat. A szájból kibugyogó hang a muzsikus mikrofonjának membránját rezegteti, s z így manipulált jel megy a keverőasztalba vagy a végerősítőbe. A szájgitár tehát biovokóder. Például ilyen:

rhv20