Cs. Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 331. A magnószalag boszorkánykonyhája - negyedik főzet

Már majdnem mindent tudsz a magnószalagok szerkezetéről, anyagáról, mechanikai tulajdonságairól, eljött hát az ideje, hogy megsasold, hogyan készül napjainkban a hangszalag!

A gyár, amit képzeletben meglátogatunk, a BASF, az Agfa és az EMTEC egykori eljárásait használja, és – miként arról már szó volt – Recording TheMasters, röviden RTM márkajelzéssel hozza forgalomba a stúdió- és félprofesszionális szalagjait. 2018 óta készít kompakt kazettát, és ami nagyon fontos, mérő-beállító szalagot is gyárt. Igaz, ezt csillagászati áron veheted meg, 139-145 euróért, vagyis úgy 55-58 ezer forintért + áfa, de ennyiből nem úszod meg, mert még legalább egy tekercs üres szalagot is kell vásárolnod hozzá.

mbn02

A következő kép 1938-ban, a BASF egykori, ludwigshafeni üzemében készült. Kicsit hasonlít a mostani gyártósorhoz.

mbn03

Ez a gyár 1948. július 28-án a BASF más üzemeivel együtt felrobbant. A robbanás több, mint 200 ember halálát okozta, és több mint 3 800-an, közülük 500-an súlyosan, megsérültek. Egy vasúti kocsi siklott ki, amely kb. 30 tonna színtelen dimetil-étert szállított. A robbanás 300 000 négyzetméternyi területen pusztított. A tragédia egybeesett az IG Farben vezetői ellen háborús bűncselekmények ügyében folytatott perek utolsó szakaszával. A perek végén meglepően enyhe ítéletek születtek, majd az IG Farbent – ennek részeként a BASF-et és az Agfát is – felszámolták. 1952-ben azonban megkegyelmeztek nekik, s a BASF 1997-ig gyártott mágneses jelhordozókat. A ludwigshafeni gyárban a francia határ közelsége miatt főként francia nők dolgoztak, mert alacsonyabb munkabérért voltak hajlandók az egészségtelen munkát végezni, mint a németek. A BASF jelenleg a transznacionális Bayer csoport (lásd aszpirin) tagja, ez a világ immár legnagyobb vegyipari cége.

mbn04

A BASF 1993-ban megvásárolta az Agfát, ekkor lett a cég neve BASF Magnetics. Az Agfa magnószalagjai – s különösen a stúdiószalagok – jobbak voltak, mint a BASF termékei, ezért a stúdiószalagok ugyanazt a típusjelölést kapták, mint korábban az Agfa tekercsei. A következő videó a néhai Agfát mutatja be.

A BASF tehát 1997-ben hagyta abba az analóg magnószalag- és kazettagyártást, és eladta a részleget a francia EMTEC-nek. Az üzemet ekkor telepítették át Franciaországba, Avranchesbe. Az EMTEC eladta a gyárat a holland RMGI-nek, majd egy kis német kitérő után ismét holland tulajdonos, a Magnetic Products Oosterhout birtokába került. Ettől a cégtől vette meg a francia Pyral. Hogy a történet érdekesebb legyen, volt idő, amikor az EMTEC és a Pyral is a BASF-é volt, az RMGI meg a Pyralé. A Pyral 2014-ben csődbe ment, ekkor a szintén francia Mullan vette meg a szalaggyártót. 2020-ban azonban a Mullan jelentett csődöt, 2021. júniusa óta a tulajdonos az Egyesült Királyságban bejegyzett Bridford Investments. Egy nagyobb befektetési csoport részeként Londonban van a székhelye, és összesen egy alkalmazottat foglalkoztat. Az üzem a sok tulajdonosváltás ellenére most is Avranchesben működik.

Ha cigizel, azonnal hagyd abba, mert az üzem egész területén szigorúan tilos a dohányzás, bagózásra kijelölt hely sincs. Dohányosokat a gyár nem foglalkoztat. Ez a szigorú szabály már a ludwigshafeni telephelyen életbe lépett, ennek ellenére a BASF területén még néhányszor volt robbanás.

A franciaországi üzemnek nincs vasérc bányája, a felhasználandó anyagok – pl. az alapréteget képező PET-fólia, a pigmentek, az adalékok, a kötőanyagok – is máshonnan, részben még mindig a BASF-ből érkeznek.

mbn05

Az alapfólia vastagsága 7 és 30 µm között változhat. A kb. 60 cm széles fóliatekercs hossza 6 km és 21 km között van, a fóliavastagságtól függően. A porok főleg mágneses oxid pigmentek, kötőanyagok és színes pigmentek. Az aktív réteg mágneses pigmentjei γ-Fe2O3 kristályok, s mint már volt róla szó, tű alakúak; a koercitivitás kb. 32 000 A/m (400 oersted).

A kötőanyagokat folyékony oldószerekkel oldják majd föl, és ebbe fogják diszpergálni a mágnesezhető pigmenteket. Oldószerként tetrahidrofurán (THF) és metil-etil-keton (MEK) elegyét használják. A THF képlete C4H8O, színtelen, éterszagú, gyúlékony, a bőrt és a nyálkahártyát irritáló, a szem szaruhártyájának átlátszatlanságát és mellkasi fájdalmat okozó, a központi idegrendszert és a májat károsító, oxigénnel randizva robbanásveszélyes lötty. A MEK se piskóta, mert ha kortyolsz egyet az anyagból, soha többé nem fogod érezni a keserű ízt, igaz, a többit se; ha meg szipuzol a gőzéből, elveszted az eszméletedet. Mondjuk, elég szar íze lehet, jó büdös is, két részből van összerakva: ebben is van C4H8O, a másik komponens CH3COCH2CH3. Ja, és tűzveszélyes. A kötőanyaggal kevert oldószerek hatására a mágneses részecskék ráragadnak a PET hordozóra. Környezetvédelmi és gazdasági okokból az oldószereket újrahasznosítják.

A gyártás tartozékai csavarok, műanyag és fém orsók vagy magok, valamint csomagoló anyagok.

A nyersanyagokat a szalaggyártás előtt műszeresen ellenőrzik.

mbn06

Az alapanyagokból kétféle emulzió készül: a mágneses szuszpenzió és a hátbevonó oldat. A mágneses szuszpenziót a mágneses pigmentek kötőanyagba való diszpergálásával állítják elő. A kémiában a diszperzió olyan keverék, amelyben az egyik anyag finom részecskéi szétszóródnak egy másik anyagban. Az emulziók egy részét előre elkészítik, és használat előtt nagy tartályokban, keverőben tárolják.

mbn07

Azt is tudod már, hogy a hordozóra öntött mágneses bevonat optimális jellemzői érdekében néhány adalékanyagot is hozzáadnak a fej felőli réteghez. A szalag közötti súrlódás csökkentésére pl. csúszásgátló szereket alkalmaznak, a lágyítók rugalmasabbá teszik a hangszalagot.

Ha már mindent előkészítettek, a mágneses alapanyag őrlése következik a golyós malmokban. Minél finomabbra sikerül a darálás, minél kisebbek lesznek a pigmentek, annál jobb minőségű lesz a szalag. Túl sokáig azonban nem szabad őrölni, mert a részecskék tű alakja megváltozhat, és akkor csökken a koercitivitás.

Miután elkészült a mágneses pigment-oldószer-kötőanyag emulzió, azt kiürítik a tartályokból, és gondosan leszűrik zeoliton (aluminium szilikáton).

mbn08

Zeolit van például a macskaalomban, mert jó nedvszívó.

mbn09

A leszűrt keverékhez adnak egy kis keményítőt. A BASF nyilvánosságra hozott receptjében nincs szó keményítőről, tehát vagy a BASF volt sunyi, vagy a franciák bűvészkednek pöppet. Aztán a kb. kicsit állott geci sűrűségű cuccot meghatározott nyomással az öntőfejhez nyomják. A nyomás és a fólia sebessége határozza meg a fej felőli réteg vastagságát.

mbn10

A hordozó megtisztítása után tehát a fólia eléri az öntőfejet, ahol a mágneses emulziót rányomják a fóliára. A különböző típusú emulziókhoz különböző öntőfejek használhatók. A műveletnek nagyon pontosnak (±0,5%) és egyenletesnek kell maradnia a tekercsek teljes szélességében és hosszában. A folyamat a lehető legpormentesebb és légkondicionált helyiségekben megy végbe.

mbn11

Egy automata adagoló rendszer folyamatosan fóliával táplálja a gépet a következő tekercs kezdetének az előző tekercs végéhez való ragasztásával. A ragasztást nagy sebességgel végzik. A folyamatosságot az indokolja, hogy minél több végtermék készülhessen azonos összetevőjű anyagokból és ugyanolyan körülmények között. Ugyanis a feltételek minden egyes öntési ciklus során változnak kicsit, ezért a kész szalagok paraméterei hol jobban, hol kevésbé térnek el a névleges értéktől. Még a legjobb mesterszakács boszorkány sem képes pontosan ugyanolyan pecsenyét készíteni két különböző alkalommal.

mbn12

A mágneses réteg felhordása után a pigmenteket ugyanolyan irányba kell állítani, ezért miközben a bevonat még folyékony, erős mágnesek „húznak” minden mágneses részecskét párhuzamosan a szalag irányába. Ezután a fólia áthalad a szárítón, amely kivonja az inert gázzal töltött kemencében az oldószereket a bevonatból. Az inert gázok olyan arisztokrata jószágok, amelyek csak rendkívüli körülmények között hajlandók más elemekkel vegyülni, mert a legkülső elektronhéjuk is teljesen be van töltve. Ilyen például a neon. A felmelegített gázból az oldószereket kondenzációval (kicsapatással) és desztillációval (forralás utáni cseppfolyósítással) vonják ki. Az inert gázt újra felhasználják a szárítórendszerben a környezetbarát újrahasznosítási folyamat részerként. Általános szempontból a szalaggyártási folyamat során keletkező minden folyadékot vagy gőzt és gázt újrahasznosítanak a fenntartható fejlődés érdekében.

Szárítás közben térhálósodik a leendő szalag.. A térhálósítás azt jelenti, hogy a különböző molekulák elmozdulnak, és a kötőanyaggal alkotott keresztkötések segítségével hosszú molekulák jönnek létre, egyben a szalag rugalmasabbá válik.

mbn13

A szárító kimenetén a több fűtött fémhengerből álló kalander rendszer egyenletesen megnyomja a bevonatot, így lesz polírozott a külseje. Erre azért van szükség, hogy a lehető legjobban feküdjön a szalag a magnó fejeire, mert így kevésbé fog ingadozni a magas hangok átvitele. A kalander rendszer végén a cuccot visszatekerik.

mbn14

Miután a mágneses réteget ráöntötték a fóliára, a tekercs ismét áthalad a bevonógépen, és a hátoldalára öntik a hátsó bevonatréteget. A fólia ismét átmegy a szárítási műveleten.

A bevonógépek folyamatosan működnek, lehetővé téve az üres és teli tekercsek megszakítás nélküli cseréjét. A nap 24 órájában üzemelő gyártósor állandó minőséget garantál – elvileg.

A kb. 60 cm széles, immár megmunkált fóliát feltekercselik, ott elvágva, ahol összeragasztották, s még egy kicsit majd abból is vágva, mert az a rész biztosan hibás. S van úgy, hogy ezzel a gyártó be is fejezte a munkát. Ilyenkor a nagy tekercseket becsomagolják, és így adják el másoknak. Gyakran (de nem mindig) olyankor teszik ezt, amikor a gyártás nem sikerült túl jól, és bár használható szalagot lehet az anyagból nyiszálni, de nem a gyártandó típusnak megfelelőt. Ráadásul a szállítás és tárolás után a széles tekercset ismét kissé föl kell melegíteni, ezzel megint romolhat a minőség. Egykor, régen, a néhai Polimer szövetkezet is vett ilyen, némiképp selejtes cuccot például a BASF-től. A Polimer a nyiszálás során is elkövetett egyet s mást, s a korabeli tesztek szerint a Polimer orsós szalagokon sokkal több volt a jelkiesés, mint a BASF-eken. Kezdetben a Polimer büskén hirdette a dobozokon, hogy a szalag BASF alapanyagbólt készült. Később ezt a BASF megtiltotta, s a „BASF” szót „nyugatnémet”-re cserélte ki a szövetkezet. A későbbiekben a Polimer is szeletelt szalagot vásárolt hol ettől, hol attól, és töltötte be a kazettáiba, de a kazetták gyártásáról később lesz szó.

mbn15

A következő lépés tehát a szeletelés. Ezt a műveletet is pormentes, tiszta környezetben végzik. Az ollók forgó pengéi nagyon nagy pontossággal vágják a bevont fóliát, hogy megfeleljenek a szabványok tűrésének. A pengék két tengelyre vannak felszerelve, átfedik egymást, így alkotnak ollókat.

mbn16

Szeletelés közben folyamatosan ellenőrzik a szalag minőségét. A színtiszta igazság az, hogy a legszélső részek nem olyan jók, mint a beljebb levők. Ezért a szélekről levágott szalagot vagy kidobják, vagy eladják neve nincs márkaneveken. A TDK egyik évtizedekkel ezelőtti reklámja szerint persze a második legjobb szalagjaik soha nem hagyják el a gyárat. Aha…

mbn17

A nyiszálás után az egyes szalagokat magokra vagy orsókra tekerik. Egyes esetekben nem mágnesezhető, un. befutót ragasztanak a tekercsek elejére és végére, hogy a szalag befűzésekor ne a hasznos rész sérüljön. A befutók színe függ attól, hogy milyen szalagsebességhez ajánlják a szalagot, aztán attól, hogy a rajta levő felvétel monó vagy sztereó-e, meg egyébként bármitől. A Magyar Rádióban a monó felvételek egyszínűek voltak, a sztereók sávozottak. 76 cm/s-on kegyeleti okokból a sárgát használták, 38 cm/s-on a pirosat, 19 cm/s-on a zöldet. Sztereó csak az utóbbi kettő lehetett, ezek tehát piros-fehér, illetve zöld-fehér zebrák voltak. Egyes magnókon volt végállás kapcsoló is, ami úgy működött, hogy a befutó és a mágneses szalag között még egy pár centis fém fólia is volt, ami rövidre zárt egy érintkező párt, az pedig kapcsolóként működve, leállította a motort.

Mielőtt még dobozba csomagolnák a szalagokat, erős nagyfrekvenciás mágneses térbe helyezve, letörlik őket, biztos, ami biztos.

Az alábbi ábrácska foglalja össze az előzőeket.

mbn18