Cs. Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 332. A magnószalag boszorkánykonyhája - ötödik főzet

Az orsós magnószalag a magra vagy orsóra tekercseléssel, befutózással és dobozolással elkészült, a kazettába való szalaggal azonban még vannak teendők.

Térjünk hát vissza oda, ahol a nyiszálás zajlik!

mbo02

A szalag keskenyebb, mint az orsós szalagoké; 0,15 hüvelyk, vagyis 3,81 mm. Hogy miért éppen ennyi, annak okát nem kötötte az orrunkra a Philips. Amikor a kazettát kifejlesztették, mindössze három olyan szalag volt a világon, amelyek megfelelhettek volna Philipsnek: a 3M alacsony zajszintű szalagja, a KODAK P 300 szalagja és a BASF PES-18-a. Ezek közül csak a BASF szalag volt mechanikai jellemzőit tekintve is a nyerő – meg aztán a BASF európai cég volt, ami 60 évvel ezelőtt még lényeges szempontnak számított.

mbo03

A kazettába való szalagot magra tekercselik föl, ezt palacsintának is szokták hívni. Egy-egy palacsintán 27-40 db kazettányi szalag van, attól függően, hogy milyen játékidejű kazettába akarják tölteni.

mbo04

Ahhoz, hogy a palacsintán levő szalagot kazettákba tudják tölteni, természetesen kazettákra van szükség. A Philips által fejlesztett kazetta külső méreteit szabványosították: 102 * 63,5 * 12,7 mm.

mbo05

Mint a fenti képen is látható, kezdetben a kazetta nem volt átlátszó, csak egy kisebb ablakon keresztül láthattad, hol is tart a szalag. Később megjelentek az átlátszó kazik.

mbo06

A kazetták fejlesztése a látványra is kiterjedt, hiszen a vásárlók ezzel is elcsábíthatók.

mbo07

Fontosabb, hogy milyen részekből épül föl a kazetta és a kazettát védő, tároló tok:
• alsó és felső kazettaház, kitörhető törlés elleni védelem és szalagtípus (γ Fe2O3, CrO2, metál) választó;
• a nem-átlátszó házakon egy-egy kis plexi szalagfigyelő ablak;
• a ház és a szalag között mindkét oldalon a szalag tekercselését megkönnyítő, esetenként hullámos fólia lapocska;
• általában 5 rögzítőcsavar;
• két orsó, bennük egy-egy, a befutót rögzítő pöcök;
• két szalagvezető görgő az alsó sarkokban;
• szalagnyomó bronz lapocska, rajta filc kockával;
• árnyékoló permalloy lemezke a nyomófilccel szemben;
• címke vagy plecsni a kazettaház mindkét oldalán;
• szalag, mindkét végén kb. 20 centiméteres átlátszó befutó szalaggal;
• gyári tok két műanyag részből;
• a tokban betétlap.

mbo08

A fenti képen alul két fehér alkatrész is látható. Ugyanis a kazettás rendszer leggyengébb pontja a szalagvezetés. A szalagnak a magnó fejére merőlegesnek kell lennie, és miként az orsós szalag esetén, a lehető legegyenletesebben, lépcsők nélkül kell feltekerednie. A ház bemetszései és a két szalagvezető görgő ugyan segít ebben, de ez a segítség gyakran kevésnek bizonyult.

mbo09

Hogy a szalagvezetés javuljon, a BASF kitalálta a biztonsági mechanikát, külföldiül a Security Mechanism-ot, röviden az SM-et.

mbo10

A két szalagfeszítő bizbasz feladata az is volt, hogy akadályozza a szalag meneteinek összetapadását. SM kazettát licenc alapján az Agfa is készített. Túl sok haszna nem volt az SM-nek, ahogy az ehhez hasonló más próbálkozásoknak sem. A kazetták fénykorának végén kis orsókat szereltek egyes típusokba, de ez inkább formatervezési és vásárlást ösztönző fogás volt, sőt, akár ronthatta is a felvétel és a lejátszás minőségét az esetleges nagyobb nyomaték-igény miatt.

mbo11

A kazetta minősége és a szalagvezetés jósága sokkal inkább függ a kazetta anyagától és a megmunkálás gondosságától. A kazetta alkatrészeit nagyon pontosra kell(ene) gyártani, nem lehetnek sorjásak, bírniuk kell a környezeti hőmérséklet változásait érdemi méretváltozás nélkül, és például attól sem törhetnek össze, ha néhány méter magasságból nagy erővel betonhoz csapkodják. A silány kazetta egyik legnagyobb hibája, ha a szalagvezető elemek valamelyike ferde, mert akkor a fej nem lesz merőleges a szalagra, ami olyan, mintha megnőne a fej résszélessége. Hogy ez miért gond, arról is a későbbiekben, a magnószalag hangtechnikai tulajdonságainak elemzése során lesz szó.

mbo12

A jó műanyag kazettát egyebek között az jellemzi, hogy ha kézzel megpróbálod enyhén meghajlítani, akkor az erőhatás megszűntével visszanyeri az eredeti alakját.

A fém- és a kerámiaházas szuperdrága kazetták kivételével tehát a kazik alkatrészeinek többsége valamilyen hőre lágyuló műanyag, polimer. Ezeket az alkatrészeket fröccsöntéssel lehet nagy sorozatban és gyorsan gyártani. A nagy sorozatot az indokolja, hogy az a szerszám, ami a fröccsöntött tárgy alakját meghatározza (alakadó szerszámnak hívják), eszméletlenül drága. Viszont ugyanazzal a fröccsöntő géppel sok minden készíthető, csak a szerszámot kell kicserélni. Most tehát egy fröccsöntés alapozó következik, de ne hidd, hogy ettől szakember leszel, én is csak kb. annyit tudok, hogy 40 évvel ezelőtt a Polimer szövetkezetben láttam, hogyan készítik a kazikat, még riportot is készítettem a Hi-Figyelő című műsorba, de ki emlékszik már arra… A fröccsöntés az alapanyagnál kezdődik, ami ugyanúgy szemcsés, mint a hangszalag PET hordozójához használt granulátum. A kazikhoz kétféle ütésálló polisztirolt (HIPS-nek rövidítik) használnak, az egyik fajta színezhető. A HIPS-ek kémiai szerkezete elég kacifántos, viszont közös jellemzőjük, hogy mint minden műanyagipari termék gyártásakor, a fröccsöntés során meleg és büdös van, valamint már egy gép is nagy zajt csaphat, ha ügyes.

mbo13

A korszerű csigadugattyús fröccsöntőgép öt alapvető egységből áll: fröccsegységből, szerszámzáró egységből, meghajtásból, irányító rendszerből és a gépállványból.

mbo14

A fröccsegység feladata, hogy a szilárd műanyagból folyékonyat csináljon, és megfelelő nyomással az alakadó szerszámba nyomja. Az adagolótölcséren és a garaton keresztül áramlik be folyamatosan a granulátum. A fröccshenger és a csiga együttesen ömleszti meg és nyomja össze, kompresszálja a műanyagot. Az alapanyag a fűtőtestek fűtésétől és a bevitt mechanikai energiától olvad meg. A fröccsegység vége a fúvóka, ami a szerszám beömlő perselyéhez csatlakozik. A szerszámzáró egység feladata a szerszám mozgatása (zárás-nyitás), továbbá a záróerő létrehozása és fenntartása a szükséges ideig. Az egységet a fröccsegységtől független rendszer működteti. A szerszámzáró egységre felszerelhető szerszám sosem alaptartozéka a fröccsöntőgépnek, azt mindig külön kell megvásárolni vagy elkészíteni. A meghajtás feladata a mozgások létrehozása. Az iparban elterjedten használnak hibrid meghajtást, ami egy elektromos motorból és egy szivattyúból áll. Az erőforrás mellett természetesen a meghajtáshoz tartoznak az erőátviteli elemek is; ezeket a gépkocsiból ismerheted (kuplung, sebességváltó stb.). A tisztán elektromos fröccsöntő gépekben a mozgásokat csak az elektromos motor végzi. A vezérlés feladata – mily meglepő – a mozgások egymásutániságának vezérlése, a hőmérséklet, a nyomás és a sebesség szabályozása. Ha mindezeket most egy szuszra megértetted, gratulálok. A fröccsöntés folyamatát mutatja be némi reklám után a következő videó.

A kazetta összeszerelését félautomata vagy teljesen automatikus gépsor végzi.

mbo15

A kazettákba egy-egy kb. 40 cm hosszú befutó fóliát rögzítenek, a mágneses szalag nélküli jószág a C0 vagy C-zero kazetta.

mbo16

A C0 kazikat betöltik a töltőgépbe, és felhelyezik a gépre a palacsintát; van, amelyikre kettőt is lehet. A töltőgépben beállítható, hogy milyen hosszú legyen a kazettába betöltött szalag.

mbo17

A töltőgép vákuummal kirántja a befutót a kazettából, kettévágja, egy ragasztó csíkkal rászenvedi a palacsintából jövő szalag egyik végét, a szalagot betölti a kaziba, felcsévéli a kazetta egyik orsójára, elvágja a beprogramozott hossznál, és ragasztással rászenvedi a másik befutóra a levágott szalag másik végét. (A következő kép mozog, türelem!)

mbo18a

Mindez olyan gyorsan történik, hogy szinte követhetetlen. Nagyobb üzemekben több töltőgépet is használtak egyidejűleg.

mbo19

A kazetta ezt követően ismét futószalagra kerül. Címkét – szaknyelven öntapadó etikettet – ragasztanak rá, vagy pecsételik a gyártó nevét, logóját, a rögzíthető időtartamot, a kazetta típusát, a benne levő szalag aktív rétegének néhány jellemzőjét.

mbo20

A kazetta tokjának mindkét részét szintén fröccsöntéssel állítják elő. Sajnos ez szeret törni, főként, ha rátaposol vagy feszegeted, viszont feltűnő ízléstelenséggel is tudsz találkozni.

mbo21

A tokba is automata pottyantja a betétlapot és a kazettát, majd celofánba csomagolják a cuccot, amely képes szinte eltávolíthatatlanul szervülni a tokkal. Egyébként sem mindig csupa öröm a lehámozása.

Mint már volt szó róla, a Polimer a honi ipartörténet jelentős és fontos része. Szerencsére, összehozott a sors a szövetkezet egyik egykori munkatársával, Babarik Tiborral, akitől sok segítséget kaptam, mert a Polimerről szinte semmilyen érdemi információ nincs a neten, sajnos. A céget a recski kényszermunkatábor néhány egykori bányamunkása hozta létre, amelynek kezdeti termékei fröccsöntött műanyag játékok voltak, majd orsós szalagokra, végül hang- és videokazettákra szakosodott a cég. A kazettagyártás kezdetén a BASF-fel kötött együttműködés értelmében a Polimer itthon készítette és szerelte össze a kazetta alkatrészeit. – Az előállításához szükséges korszerű fröccsgépek és a nagy precizitással gyártott szerszámok Németországból és Svájcból érkeztek, de az alapanyag egy része, pl. a polisztirol, magyar volt – mesélte Puskás Antal, a Polimer Zrt. vezérigazgatója a Music Media Magazinnak. Ez az együttműködés később megszűnt, a néhai Hi-Fi magazinban olvasható a minőségi problémákról Daru Lajos főmérnök vallomása. A későbbi félautomata rendszerben 2 500 kazetta készült óránként. Azoknak a termékeknek a jelentős része, amelyeket a Polimer a nyugati kooperáció részeként, nyugati gépekkel gyártott, visszament a kiindulási országokba. Címke nélkül exportálták Svájcba, Németországba, ahol aztán ellátták pl. „Made in Germany” felirattal. A Hungaroton olyannyira nem tudta, hogy a nyugati kazetták egy részét is a szövetkezet gyártotta, hogy a svájcinak vélt kazettákon sokszorosította a komolyzenéket, a magyar Polimer kazettákon pedig a popzenét. A Polimer nagyon sokféle kazit gyártott, a rajongóknak külön Facebook oldaluk van.

mbo22

https://www.facebook.com/Polimer-szalagok-%C3%A9s-kazett%C3%A1k-904016773031463

A Polimer 2006-ban állította le fröccsgépeit és szerelőüzemeit. A berendezések egy részét eladták, Czipó Tiborhoz került, akit a magyar rock rajongói a Mini alapítójaként, illetve a Tolcsvay Trió basszusgitárosaként jegyeznek. Czipó Tiborék műsoros kazettákat készítettek.

Czipó Tibor 2019-ben elhunyt.

mbo23

A következő videóban ő is megszólalt.

Mivel palacsintát Európában már nem gyártanak, olyan sokba került volna az üzem fenntartása, hogy a munkatársai inkább szomorúan ismét eladták a berendezéseket, amelyeknek új tulajdonosa Pákozdi István lett. Az ő cége, a Fern Technológia kft. akár nagyobb tételben is képes lenne kazikat készíteni, jelenleg kisebb zenekarok műsoros kazettáit gyártják elsősorban.

Hogy még színesebb legyen a kép, kazit az egykori Budapesti Rádiótechnikai Gyár is készített, az egyik beszállító itt is a Polimer volt. A BRG legjobb kazettája átlátszó füst színű vagy zöld színű volt, sárgaszerű és halványzöld címkével. A kaziba például Maxell szalagot töltöttek. A rendszerváltás után a BRG is megszűnt.

Ha már szóba kerültek a műsoros kazetták, az is érdekes, hogy hogyan készültek-készülnek ezek. Nézd meg, hogy a kazettán hogyan alakították ki a sávokat! Ez most csak áttekintés, lesz még róla szó, mert ez sem egyből lett így. A kompakt kazettát nem sztereóra tervezték, viszont a szalagot két részre osztották, hogy dupla játékidőt érjenek el. Amikor a sztereó iránti igény fölmerült, a sávokat még egyszer megfelezték. Ennek a sávfelosztásnak az az előnye, hogy a sztereó műsor monó magnóval is lejátszható, természetesen monóban. (Az orsós magnók esetében ez nem ilyen egyszerű.)

mbo24

Egy-egy sáv nagyon keskeny lett, ami további szalagvezetési problémákhoz vezetett, és a szalag fokozott egyenletességét igényelte. Ha végigtekintünk a teljesen analóg korszak gyártási eljárásain, akkor a popzenei felvételekhez soksávos magnókat használtak, a sok sáv okozta nagy szalagzaj miatt sávonként valamilyen zajcsökkentővel, kompanderrel (lásd a sorozat 58. részét). E sávokból keverték össze sztereó stúdiómagnón levő szalagra felvéve a műsort, ez a mesterszalag. Ebből készítettek egy másolatot olyan szalagra, amely a normál stúdiószalaghoz képest dupla (12,7 mm) vagy négyszeres (25,4 mm; un. XDR eljárás), és a kazetta mind a négy sávjának anyagát tartalmazta, 19 cm/s szalagsebességen rögzítve. Ennek a szalagnak az elejét és a végét összeragasztották, hurkot alkotva belőle, és folyamatosan, 32-128-szoros sebességgel játszották le annyiszor, ahány kazettányi felvétel ráfért a palacsintára.

mbo25

A palacsintára a kazetták 4,76 cm/s-os sebességének 32-128-szorosával készítette a felvételt egy másik, speciális magnó, és gyakran több palacsinta felvevő magnó ment egyszerre, attól függően, hogy milyen sok kazit akartak gyártani, illetve, hogy hány töltőgépet tudtak üzemeltetni egyidejűleg.

mbo26

Annak érdekében, hogy a töltőgép tudja, mikor kell elvágni a kazettás szalagot, a végtelenített felvétel összeragasztása előtti részén volt egy néhány másodpercnyi jó erős, tehát torz, sok felharmonikust tartalmazó, néhány herzes jel (a szalagot telítésbe vezérelték vele), ami nagy sebességen lejátszva a hallható tartományba esik. Ennél szellemesebb volt az a megoldás, amikor a másolandó szalag végéhez egy átlátszó szalagrészt ragasztottak, és ehhez a részhez ragasztották a hurok elejét. Ilyenkor az átlátszó részt optikailag érzékeli a magnó, és nem a szalagról megy a vágójel, hanem ameddig az átlátszó rész tart, egy hanggenerátor lökte a másoló gépeknek a kakaót. E bazi nagy jelet a műsoros szalag kazettába töltésekor a töltőgép érzékelte egy lejátszó magnófej segítségével. Ez a fej jóval előbb helyezkedett el, mint ahol vágni kell a szalagot, hogy a töltőgépnek legyen ideje lelassítani a szalagot, hiszen a satufék tönkretehetné. Mind a lejátszó, mind a felvevő gépek feje különleges, mert nagyon szapora, több megaherzes jeleket kellett lejátszani, illetve fölvenni. Rendkívül kopásállóak is, hiszen nagy sebességgel dörzsölték őket.

mbo27a

Most azonban érdemes elgondolkodni azon, hogy miért is sokkal rosszabb a műsoros kazetták hangminősége, mint amilyen lehetne. Nemcsak amiatt, mert a kazettás rendszer paramétereinek többsége gyengécske. Továbbá nemcsak amiatt, mert négy szalagzaj és egyéb szalag- és elektronikai torzítási termék rakódik egymásra. Legalább ennyire fontos, hogy az eredeti, a soksávosból kevert sztereó készítésekor a legritkább esetben vették figyelembe azokat a jellemzőket, amelyek a végeredményt befolyásolták. Magyarán, a mesterszalagot készítő hangmérnök csak azt figyelte, hogy a sztereó stúdiómagnóról mi jön le, azt már nem tudta figyelni, hogy a többszöri másolás után mi fog szólni a kazettáról. Ehhez olyan szimulátorok kellettek volna, amelyek a további lépések hatásait utánozzák. Tehát azt, hogy mennyit módosítanak a hangképen a későbbi másolási műveletek, ideértve azt is, hogy az adott műsoros kazetta gyártásához milyen aktív rétegű és milyen típusú szalagot töltenek a kaziba. Ez a probléma egyébként minden hordozó váltáskor fennáll, például egy DVD-re vagy blu-ray-re kerülő felvétel hangját is újra kéne keverni a moziba kerülő változathoz képest.

A digitális hangtechnika előtérbe kerülését követően a végtelen szalagos gépek nyugdíjba vonultak, a sokszorosítandó műsort ettől kezdve valamilyen digitális hordozón – memóriakártyán, CD-n, merevlemezen – kapták-kapják a műsoros kazetta gyártók. A palacsintára felvételt készítő magnókat a számítógépbe töltött felvétel látja el műsorral, mégpedig pl. úgy, hogy a számítógép vinyójáról először közbülső tárolóba tölti a felvételt a gép, és onnan olvassa ki nagy sebességgel. A vezérlés is számítógépek dolga. Ez a megoldás sokkal kevésbé macerás, és a műsoros kazettán levő felvétel is kevésbé zajos. Egyébként pedig egyesíti az analóg és a digitális hangtechnika összes rettenetét.

Az Amerikai Egyesült Államokban, Springfieldben található a világ jelenlegi legnagyobb üres és műsoros kazetta gyártó cége, a Natonal Audio Company. A cég 1969-ben lépett a piacra, és már majdnem bezárták a boltot, amikor a kazetták teljesen váratlanul feltámadtak. – A működési modellünket a szinte már a hülyeségig fokozható makacsság jellemzi – nyilatkozta 2015-ben a Bloombergnek Steve Stepp, a cég elnöke. – Egyszerűen annyira ragaszkodtunk a céghez, hogy nem voltunk hajlandóak lehúzni a rolót.

mbo28

A kazettázást abbahagyó, egykori versenytársaktól vásárolták föl a berendezéseket, vagy például vettek egy gépet, amellyel egykor cigis dobozokat csomagoltak be celofánnal. Mivel a palacsintákhoz is egyre nehezebben jutottak, saját szalaggyártásba kezdtek, tehát ők gyártják a PET fóliát, és öntik rá a többi összetevőt, majd nyiszálják is a szalagot 3,81 mm-es csíkokra. A gépeket korszerűsítették, modern vezérlésekkel látták el, 2018-ban mégis majdnem feladták a harcot, mert a γ Fe2O3 szállítása akadozott.

mbo29

A bevételeik 70 százaléka műsoros kazettákból, míg a maradék az üres kazetták értékesítéséből származik. 2021-ben 15 millió kazit gyártottak.