Cs. Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 429. Görbéből egyenes

Az analóg hanglemezezekre kerülő tartalmat technológiai okok miatt szabványosított átviteli karakterisztikával rögzítik.

A sorozat 379. részében már részletesen volt szó a RIAA korrekció kialakulásáról, nemzetközileg elfogadottá válásáról és jellemzőiről. Bemutattam néhány áramkört is. A mozgómágneses hangszedőkről és az MC trafók/MC előerősítőkről, valamint a nagyjelű mozgótekercses hangszedőkről néhány millivolt feszültségű jel jön ki 1 kHz-en, 10 cm/s sebességnél. Az ezeket követő előerősítőknek ezt a jelet kell feltornázniuk néhány száz millivoltra úgy, hogy közben a korrekciót is visszacsinálják az alábbi ábra szerint.

ges02

Az ilyen szerkezetet MM előerősítőnek hívjuk. A feladat teljesítése elvileg nem akkora dolog, a gyakorlatban azonban lényeges különbségek vannak az egyes kütyük között. Ugyanis a szabvány – egyébként igen helyesen, nagy szabadságot adva a konstruktőröknek és a gyártóknak – a RIAA lejátszási karakterisztikán kívül csak azt írja elő, hogy az MM előerősítő bemenő impedanciája 47 kΩ ± 20% legyen. A lezáró kapacitást már a hangszedő gyártói határozhatják meg, és általában 150-500 pF között adják meg. Ebbe a kapacitásba beleszámít a hangszedő saját kapacitása, a hangszedőtől az MM előerősítő bejáratához vezető kábelek kapacitása és a szórt kapacitások is. Emiatt nagyon nem mindegy – emiatt is nagyon nem mindegy -, hogy milyen anyagú, szerkezetű és hosszúságú madzagot használsz. Egyes MM előerősítők bejáratán a kondenzátor értéke kapcsolóval változtatható, ami ugyan újabb hibaforrás, de érdemes vele játszani, mert ha kismértékben is, de van hatása a hangképre, s e parányi hatások összességükben meghatározzák, hogy milyen szépnek, teljesnek, természetesnek, részletezőnek, dögösnek, elbűvölőnek hallod a végeredményt.

ges03

Az, hogy az elektronikus erősítő áramkörök lineáris átvitel esetében is torzítanak, nem lephet meg téged. Ha még a frekvenciamenetet is kell módosítani, az egyik kérdés az, hogy ez a korrekció hol legyen? Ehhez azonban ismerni kell a RIAA korrektor áramköri felépítését és annak sajátosságait. A következő kapcsolás passzív RIAA korrektort mutat be. Látszólag sok alkatrészt tartalmaz, de csupán amiatt, mert egyes pontosabb értékeket csak több alkatrész párhuzamos kapcsolásával lehetett megvalósítani.

ges04

Mondhatod, hogy ebben a kapcsolásban nincs semmi különleges, csak ellenállások és kondenzátorok vannak benne, és ha máshonnan nem, a sorozat 21. és 63. részéből úgyis tudod, hogy melyik szűrőegység mit csinál. Azonban ezt a kapcsolást 2020-ban a varsói műszaki egyetem (Politechnika Warszawska) Rádiótechnika és Multimédia Technológia Intézetének két munkatársa, Grzegorz Makarewicz és Piotr Bilski alapos vizsgálatnak vetette alá.

ges05

A vizsgálatot azzal indokolták, hogy noha a RIAA korrekciót 1954 óta ismerjük, a hanglemez és a lemezjátszás napjaink korszerű hangtechnikájának is része, tehát érdemes komolyan foglalkozni vele. E vizsgálat során az áramkört neuronhálózatként modellezték, vagyis úgy fogták föl, mint egy egyszerűbb idegrendszert. Ezt a modellt betáplálták egy mesterséges intelligenciára épülő számítógépes analizátorba. A mesterséges intelligencia azt elemezte, hogy ha ennek az idegrendszernek (az alkatrészeknek) a paraméterei változnak, mégpedig egyszerre akár több alkatrészé is, akkor ennek milyen hatása van a korrektor egészének jellemzőire. Egy ilyen vizsgálat, amelyet többdimenziós eljárásnak, mérésnek hívunk, és az elvi lehetőségéről a sorozat 4. részében, 2015-ben írtam, egészen új módszereket eredményezhet az áramkörök tervezésében. Ugyanis ellentétben azzal, ahogy a mai napig gondoljuk, hogy az a jó, ha az áramkörök minden egyes alkatrésze a lehető legkevésbé tér el a névleges értéktől, valójában a természet ennél sokkal nagyvonalúbb, és az ugyan biztos, hogy a többdimenziós eljárás nem ad hajszálpontos eredményt, azt azonban meg tudjuk majd mondani, hogy ha az alkatrészek paraméterei bizonyos határok között véletlenszerűen (pl. a környezet változására) lötyögnek, akkor az egész áramkör jellemzői milyen határok között fognak változni. Fordítva: meghatározzuk a határokat, és ebből ki fog jönni, hogy mennyire pontos alkatrészekre van szükség. Az eredmény olcsóbb és esetleg egyszerűbb áramkör lesz.

A passzív RIAA korrektor azért passzív, mert nincs benne semmiféle erősítő alkatrész (elektroncső, tranzisztor, FET, IC), tehát ezeknek a torzításától és zajától nem kell szenvedni. A hátránya, hogy a kijáratán kiböffentett jel kisebb, mint amilyet a bemenetére adunk, tehát mégsem kerülhető meg aktív alkatrészek, erősítő egységek használata, de hiszen amúgy is erősíteni kell. A gyakorlatban a passzív korrektor előtt már van valamilyen erősítő fokozat, és utána is van még egy. Az első előerősítőre azért is szükség van, mert a passzív áramkör bemeneti impedanciája frekvenciafüggő, ami változó terhelést okoz a hangszedőn, s ezt passzív módon nem lehetne könnyedén korrigálni.

ges06

Az aktív RIAA korrektorokban a korrekciós hálózat valamilyen erősítő, legtöbbször műveleti erősítő negatív visszacsatoló hurokjában van. Minden objektív mérés és szubjektív tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ilyen megoldások rosszabbul szólnak, s noha a zajuk kisebb, mint a passzív korrektoroké, lomhábbak, a tranziens viselkedésük gyatrább, ráadásul a visszacsatoló ágból kis késéssel jut a jel a bemenetre, ami csúnya keveredéssel, túlvezérléssel párosulhat. Bizonyos és sajnos egyáltalán nem ritka pillanatokra a hurok megszakadhat. Ez a félvezetős megoldások kissé fémes hangzását tovább hegyezheti. Néhány aktív elrendezést mutat az alábbi táblázat, kiegészítve az első sorában a passzívval.

ges07

Az egyes visszacsatolási megoldásoknak eltérő előnyei és hátrányai vannak. Ezek általános leírását és működését pl. az alábbi linken találhatod meg. Mondjuk, kicsit kapaszkodnod kell időnként.

https://www.eet.bme.hu/~gaertner/Analog_IC_tervezes/Albin7.pdf

Mivel rengeteg jobbnál jobb és rosszabbnál rosszabb MM előerősítő kapható, inkább azt a cuccot mutatom be neked, amely 2023-ban került forgalomba, és mindent tud. A hangminőséget tekintve kétségeim vannak, mert egyrészt félvezetős a cucc, másrészt az ilyen mindent tudók semmit nem szoktak a legjobban tudni, de része annak az általam egyébként kedvelt törekvésnek, hogy ne kelljen kismillió kütyüt használni. A japán Soulnote cég E2 jelű, univerzális előerősítőjéről van szó.

ges08

Ha egy 20 kg tömegű állat ennyire ronda, és kb. 2,5 millió forintba kerül, akkor csak abban reménykedhetünk, hogy legalább a bélése kinéz valahogy.

ges09

Ebből sem derül ki olyan sok, a leírásából annál több. Például az, hogy nemcsak MC és MM hangszedőket tudsz a bejárataiba dugni, hanem optikai elven működő DS Audiot is (lásd a sorozat 406. részét). Kristály vagy kerámia hangszedőt viszont nem, hiszen bizonyos szint alá nem ment a gyártó. Ami a bemenő feszültségszinteket illeti, elég szélesek a határok, aligha akad olyan hangszedő, amit ne tudna fogadni. Az MC bejáratokon a terhelő ellenállás, az MM-eken a kapacitás kapcsolgatható. Az MC bemeneteket azonban nem transzformátor, hanem félvezetős elektronika követi. Kár. A kimeneteken elég nagy, 1,4-2,8 volt feszültséget lök ki 1 kHz-en, szinte mérhetetlen harmonikus torzítással. Van szimmetrikus kijárata is, de ez nem nagy csoda, hiszen jobb Pro-Ject előerősítőknek is van, s még abban is hasonlít hozzájuk, hogy a Soulnote E2 kijáratai sem trafósak. Ez is kár. De akkor mi a különlegessége? Az, hogy 144-féle lejátszási korrekciót lehet beállítani rajta, a kezdeti 78-as fordulatszámú gramofonlemezektől a RIAA görbéig szinte bármit. Mivel nekem már több, mint 200 gramofonlemezem van, sőt, már normáltűs hangszedőm is, biztosan el tudnék ezzel a szerkezettel szórakozni, ha lenne rá időm. Ám ha lenne is ennyi zsém, inkább egy audiofil, csöves RIAA-s cuccot vennék. Gondolom, te is.