Cs. Kádár Péter

Cs. Kádár Péter

A lemezjátszó hangszedőjét a hangkar rögzíti, és segíti a tű vezetését és megtartását a barázdában.

A hangszedő jellemzői közül az egyik az engedékenységhez kapcsolódik, és effektív csúcstömegnek vagy tűhegyre redukált tömegnek hívják.

A hangszedő tűjének hegye, a tű nyele, a tűszár és a mechanikai-elektromos átalakító forgó része (tekercs, mágnes, lágyvas) egy egységet alkot.

A hangszedő tűjének rezgéseit továbbítani kell a mechanikai rezgést elektromossá alakító szerkezethez.

A vonaltűk közül nem hagyható ki a Jico cég által gyártott, SAS (Super Analog Stylus).

A hangszedőket gyártó cégek szinte minden új tűt úgy mutatnak be, hogy végre tökéletesen közelítenek a háromszög alakú vágótűhöz, s ez önmagában lehetővé teszi a torzításmentes lejátszást.

A Shibata tű megjelenése óta sokféle tűhegyet alkottak az analóg hanglemezek lejátszásához. Ezek a vonaltűk mind-mind a Shibata tű utódainak tekinthetők.

Alig fél évtizeddel az elliptikus hegyű hangszedő tűk forgalomba hozását követően még bonyolultabb hegyű tűk jelentek meg az analóg hanglemeztechnika fénylő egén.

Az analóg hanglemezeket évtizedeken keresztül félgömb fejű tűvel játszották le.

A hangszedő egyetlen olyan alkatrésze, amely mechanikailag érintkezik a hanglemez barázdájával, a tű.

1. oldal / 42