A biztonság megteremtésének módja azonban nagyon különböző. Minél gyengébb egy faj egyede önmagában, annál inkább a közösségi lét jellemzi, mert a közösség egésze erős a támadásokkal szemben. Ez az oka annak, hogy az ember közösségi lény. Ugyanakkor számos esetben az elkülönülés, a zártság teszi lehetővé a legnagyobb biztonságot. Ez az oka annak, hogy az élőlények jelentős része önálló „lakást” – fészket, odút – épít magának. Az ember évezredek óta törekszik arra, hogy legyen olyan része a világnak, ahol csak ő, illetve egy nagyon szűk környezete tartózkodik, és ez a szűk környezet a fejlett(nek mondott) civilizációkban egyre szűkebb, a kis családra (szülők és gyerekek) korlátozódik. A társadalom szocializációját kutató tudósok számára igen érdekes terület például, hogy az emberiség történetének kezdeti időszakában poligám ember miért vált monogámmá, még jóval a magántulajdon megjelenése előtt, s hogy ez a monogámia miért vált vissza – ha egyelőre korlátozott módon is – egyre inkább poligámiává. A modern(nek nevezett) társadalomban minden ember egyre jobban elszigetelődik a társaitól, aminek okát a munkájától való elidegenedésben véljük megtalálni, ugyanakkor minden eddiginél közelebb kerül a többi emberhez a globalizáció következtében. Az egyes élőlények élettartama – így az embereké is – véges. Az élőlények a rájuk jellemző legfontosabb adatokat az örökítő anyag és az ezt működtető program segítségével elmentik, vagyis szaporodnak. Ha ennek a szaporodásnak a mértéke nem elégséges valamilyen belső vagy külső ok miatt, akkor a faj kipusztul. Az egyes fajok közepes élettartamát, ún. fajöltőjét 1–10 millió év közé becsülik; ennek megfelelően a Földről valaha leírt fajok kb. 95 %-a mára kihalt. De nemcsak kipusztulnak egyes fajok, hanem újak is keletkeznek. Az életképtelen fajok pusztulása és a korszerűbb újak megjelenése évente több tízezer. A ma élő fajok számát 8-10 millióra becsülik, ebből kb. 5,5 millió a rovarfaj.

Nade mi köze van ennek az elektronikus eszközökhöz? Nagyon is sok. A technika fejlődése, s ideértjük az adatbiztonságot is, sok mindenben hasonlít az élőlények jellemzőihez. Például egyetlen merevlemez meghajtó példány élettartama sem végtelen, s a technika fejlődésével nemcsak egyes típusok, hanem fajták is kihalnak, helyükbe újak lépnek – lásd pl. éppen a sorozat előző részét, a PATA/SATA, illetve az SCSI/SAS váltásról. Sőt, ha még sokáig nem is fognak teljesen kihalni a HDD-k, az alkalmazási területük igencsak szűkülőben van. Természetesen nagyok a különbségek is; gondolj arra, hogy egy-egy biológiai fajváltás általában sok ezer vagy millió év alatt megy végbe, a technika 20-21. századi világában pedig 50 év már nagy idő.

De meddig is él egy merevlemez meghajtó? Ha eltekintünk attól, hogy leejted a földre, a mikrohullámú sütőben melegíted, 230 voltos tápfeszültségre dugod közvetlenül, kólával vagy sörrel locsolgatod, belefújod a cigifüstöt, fürdőkádban úsztatod, tehát nem rendeltetésszerűen használod vagy valami katasztrófa történik, a HDD élettartama alapvetően két tényezőtől függ.

Az egyik a tányérok felületi kopása, a másik a bekapcsolások száma. Ha gyakran indítod el és állítod le a merevlemez meghajtót, akkor ugyan kevesebbet kopnak a tányérok, de a bekapcsolási tranziensek csökkentik a merevlemez meghajtó élethosszát, ha viszont folyamatosan pörgeted a cuccot, a tányérok – s persze az egész meghajtó mechanizmus részei, pl. a motorok – rohadnak hamarabb el. Megsérülhet az író-olvasófej is, és igen nagy a baj akkor, ha a meghajtóból ciripelés-kattogás hallatszik, miközben az írás-olvasás sikertelen, és nem is akar befejeződni. Az elmúlt évtizedek kutatásai azt bizonyítják, hogy a HDD a számítógép és más kütyük egyik legmegbízhatatlanabb alkatrésze. A jellemző élettartamra öt évet szoktak megadni a gyártók, de ezt nem garantálják. A profi felhasználók számára meghatározzák ugyan az MTBF-et, vagyis a két meghibásodás közötti legrövidebb időt, de ha ezen belül purcan ki a merevlemez meghajtó, legfeljebb fizetnek némi kártérítést. Ennek azonban szigorú feltételei vannak; számos előírást be kell tartania a felhasználónak. Léteznek például olyan alattomos számítógép férgek, amelyek gyilkolásszák a merevlemezt fizikai értelemben is, megrongálják pl. az elektronikáját. A felhasználónak bizonyítania kell, hogy megpróbált napra kész vírusirtóval védekezni. Te használsz vírusirtót? Persze, hogy használsz, csak olyankor kapcsolod ki, ha valamilyen feltört programot akarsz telepíteni. Én is megszívtam már párszor, ezért csak tisztességesen feltört szoftvereket ajánlok neked. Egyébként az egyik leggyakoribb oka a merevlemezek meghibásodásának a vírustámadás. Az Aigon, adatmentési szolgáltatást nyújtó cég adatai szerint ez a probléma a kellemetlenségek 19%-át okozza, de nem fizikai hibát, hanem „csupán” adatrombolást, megsemmisítést. Legtöbbször a partíciós táblát győzik le.

Nyilván tudod, hogy az adatbiztonság növelése érdekében a merevlemez meghajtó adattartalmát rendszeresen menteni kell valamilyen másik adattárolóra, ami nemcsak HDD, hanem memóriakártya, pendrájv, CD, DVD vagy SSD is lehet, noha ezek élettartama sem korlátlan. Felhőbe is menthetsz, de egyrészt a felhőben, tehát a távoli számítógépekben is csak véges élettartamú tárolók vannak, másrészt nem ritkaság sajnos, hogy egy-egy felhő eltűnik, a szolgáltató megszünteti. Az archiválással foglalkozó szervezetek azt ajánlják, hogy minden mentés, vagyis másolás legalább három példányban készüljön, három különböző adathordozóra, és ezeket egymástól távol, ellenőrzött körülmények között tárolják. Otthoni körülmények között ez nem életszerű, és valld be, hogy te is csak akkor anyáztál, amikor biztonsági másolat(ok) nélkül szállt el egy merevlemez meghajtód tartalma. Ekkor megfogadtad, hogy ettől kezdve rendszeresen fogsz mentegetni, de ezt a fogadalmadat azonnal el is felejtetted a következő katasztrófáig.

Mivel a merevlemez meghajtók szemérmesek, és nem mindig árulják el, hogy meghalni készülnek, évtizedek óta minden gyártó beépít a meghajtóiba egy programot és néhány alkatrészt. Ennek ősét az IBM fejlesztette ki, és S.M.A.R.T. (Self-Monitoring Analysis and Reporting Technology, azaz Ön-ellenőrző Analizáló és Nyilvántartó Technológia) névre keresztelte. A S.M.A.R.T. feladata a merevlemez állapotának folyamatos figyelése. Egy merevlemezben maximálisan 30 különféle mért érték, külföldiül attribútum tárolására és frissítésére van lehetőség, amelyek egy része közvetve vagy közvetlenül meghatározza a lemez egészségi állapotát, míg más részük statisztikai információt nyújt. Az alábbi leírás jórészt a véleményem szerint legjobb HDD elemző program, a magyar fejlesztésű Hard Disk Sentinel (Merevlemez Őrszem) Tudástárából származik.

Bizonyos paraméterek többé-kevésbé szabványossá váltak, így a merevlemezek jelentős részén lehetséges az egyes problémákon túl például a működési hőmérséklet és a bekapcsolva töltött idő mérése is. A napjainkban használatos szoftverek képesek ezeket az adatokat kiolvasni és megfelelő feldolgozás után kijelezni. A S.M.A.R.T. specifikációja szerint a probléma észlelésétől és jelentésétől még 24 órán keresztül kell a merevlemeznek működnie, hogy az adatokat el tudd menteni. A legtöbb esetben ez nagyon kevés, hiszen a mai HDD-k tároló kapacitása nagyságrendekkel nagyobb, mint amikor az IBM kitalálta a S.M.A.R.T.-ot. Éppen ezért fontos a minél korábbi felismerés, megelőzés. Csakúgy, mint az emberek egészségének megőrzése érdekében, vagy megbetegedése esetén.

A merevlemezen belül a pillanatnyi állapotot több szenzor és értékelő algoritmus folyamatosan méri, illetve elemzi, és a megfelelő attribútumokat ennek megfelelően módosítja. Az egyes működési attribútumok több részből állnak:

• Azonosító (1 bájt) – A szoftverek nagy része az egyes azonosítókhoz megfelelő nevet, vagy akár leírást is ad.
• Adat (6 bájt) – A szenzorok által szolgáltatott mérések eredményét, összehasonlítva a mérést egy korábbi állapottal, halmozottan rögzíti a S.M.A.R.T. Az egyes gyártók által meghatározott, típusonként eltérő módszer alapján ezt az adatot valamilyen formában feldolgozzák.
• Küszöb (1 bájt): az attribútumhoz tartozó (meghibásodási) küszöb értékét tartalmazza, vagyis azt a mértéket, amikor már a HDD hibásnak tekinthető.
• Érték (1 bájt): a jelenlegi állapotot meghatározó érték, a kérdéses attribútum relatív "jóságát" mutatja. A merevlemez első használatakor egy elméleti maximum értéken áll, melyről a használat során folyamatosan alacsonyabb szintre kerül.
• Legrosszabb (1 bájt): a valaha mért legrosszabb (legalacsonyabb) értéket tárolja.
• Állapotjelzők: megmutatják, hogy az adott attribútum milyen célt szolgál. Például statisztikai (hőmérséklet) ill. kritikus attribútum, esemény számláló (áthelyezett szektorok száma), stb.

A következő táblázat kis részletet mutat a megjelenített attribútumokból.

A fenti táblázatból az is kiderül, hogy a merevlemez tányérjain van tartalék hely arra az esetre, ha egy vagy több szektor hibás. Amikor az önellenőrző program a lemez felületén hibás szektort észlel, az eredeti helyet megjelöli hibásnak, és minden további (ide irányuló) írást és olvasást átirányít a tartalék területre. A folyamat végén az eredeti, immár hibás terület szoftveres úton nem érhető el többé. Ezért többszöri formázás és újratelepítés után sem mutat a lemez hibát, mivel valójában a hibásnak minősített adatterületen nincs sem formázás, sem ellenőrzés. Már egy hibás szektor esetén is amilyen gyorsan csak lehet, mindent ments le a vizsgált merevlemez meghajtóról, és a meghibásodott HDD-n csak olyan adatokat tárolj, amelyekért nem kár, ha elvesznek.

Egy attribútum akkor jelez hibátlan HDD-t, ha az értékmező nagyobb vagy egyenlő, mint a küszöbmező. Ha ez nem teljesül valamely kritikus attribútumra, akkor a merevlemez hibásnak minősül, ilyenkor azonnali cserére szorul. A valódi hiba okára a kérdéses attribútum enged következtetni. A modern alaplapok a S.M.A.R.T. alapján már az operációs rendszer betöltése előtt visítanak.

A S.M.A.R.T. azonban nem mindenható. A S.M.A.R.T.-tal kapcsolatos problémák (azaz a nem megfelelő hiba-előrejelzés) nagy többségét az okozza, hogy a küszöbszinteket rosszul választották meg. Ennek következménye, hogy a merevlemeznek bizonyos attribútumoknál egyszerűen nincs esélye elérni a küszöböt, annál jóval előbb földobja a talpát. Például a hibás szektorok maximális számát több ezerben (a tartalék adatterület nagyságának függvényében) határozzák meg. Így ennyit el kell érni, mire a S.M.A.R.T. jelezné, hogy meghibásodás várható. Önmagában ez nem jelent túl nagy adatterületet, hiszen pl. 1 000 szektor is "csak" 512 000 bájt hibás területet jelentene (és nem jár kapacitásvesztéssel, mivel a tartalék terület át tudja venni a hibás szektorok szerepét), de nem mindegy ezen hibás szektorok eloszlása, mennyiségük növekedésének üteme. Vagy egy fejhiba miatt az író-olvasó fej több ezer szektort tesz egyből tönkre, így a későbbi helyreállítást is megakadályozza. Nem beszélve arról, hogy egy-egy újabb problémás terület analizálása és onnan az adatok mentése akár órákig is tarthat, ha egyáltalán tökéletesen sikerül. Ilyen esetben a rendszer általában megáll, tehát egy folyamatosan romló, újabb és újabb hibákat produkáló HDD a teljes rendszer stabilitását is veszélyeztetheti. Aztán bizonyos gyártók a merevlemez meghajtóteljes élettartamára mintegy 60-70 évet vagy még többet jelölnek meg, ha a megfelelő attribútum értékét kiolvassuk. Ez különösen érdekes annak a tudatában, hogy mint már hivatkoztam rá, a gyártók általában 5 évre tervezik a termékeik élettartamát. Ha a HDD az élete végére ér (valamikor a jövő században), a S.M.A.R.T. akkor sem fog figyelmeztetni, mivel ez az attribútum általában nem számít kritikusnak. Az ellenőrző programok túlnyomó többsége a fenti gyártóspecifikus módszert használja a merevlemez állapotának kijelzésére. Bizonyos gyártók az értékek állításával jobbnak próbálják beállítani a meghajtót, mint amilyen valójában, és ez sajnos több programot, felhasználót megtéveszt. Az sem ritka, hogy a gyártók a vetélytárs termékénél szeretnék a merevlemezeiket jobbnak beállítani az értékek megválasztásával. Hasonló ez ahhoz, mint amikor egyes gépkocsi gyárak hamis károsanyag kibocsátást hazudnak. Az is a csemegék közé tartozik, amikor a meghajtó hőmérője csal, és alacsonyabb hőfokot mér a valóságosnál. A HDD túlmelegedhet anélkül, hogy a program ezt jelezné, holott a merevlemez meghajtó nagyon finnyás a hőfokra. A pontosabb kijelzés érdekében érdemes a HDD hőmérsékletét a nyugalmi állapot és a teljes terhelés mellett is mérni.

A korszerű szoftverek egy része nem vagy nemcsak a S.M.A.R.T.-ot veszi figyelembe, hanem a szenzorokról a szoftver által mért értékekre is támaszkodik, s azok alapján értékel, vizsgálva az egyes attribútumok közötti kölcsönhatást. Így tényleges információt kaphatsz a HDD állapotáról, megtudhatod mi okoz problémát és esetleg mit tehetsz a védekezés, megelőzés érdekében.

Ha már a magyar fejlesztésű Hard Disk Sentinel tudástárából loptam, javaslom, hogy ha a lehető legtöbbet akarod tudni a digitális tárolóid állapotáról, használd te is ezt a programot! Az alábbi kép alatti linkről töltheted le:

https://www.hdsentinel.hu/download.php

űTöbbféle változata is van, a próbaverzió csak 30 napig használható, és amúgy is igencsak korlátozott funkcionalitású. Megjegyzem, hogy amikor a Youtube-ról kerestem illusztráló videót, többnyire csak a próbaverzióról találtam.

A teljes változatok közül nekem a „Hard Disk Sentinel Professional Családi licensz” tetszik legjobban. Igazán nem vészes az ára, és különben is, támogasd a hazai ipart! A kép alatti linken vásárolhatod meg.

https://secure.2checkout.com/order/checkout.php?PRODS=27033659&QTY=1&CART=1&CARD=2&DESIGN_TYPE=2&COUPON=UPGRADE5

Fontos, hogy ez a program csak jelzi a tároló állapotát, de nem javít meg semmit, viszont van időd mentéseket végezni, például ennek a programnak a segítségével.

A Hard Disk Sentinelnél jóval kevesebbet tud, de ingyenes, és gyorstesztre kiválóan használható a magyarul is beszélő CrystalDiskInfo. A következő kép alatti linkről töltheted le.

https://crystalmark.info/en/software/crystaldiskinfo/

A használatát mutatja be az alábbi videó.