• 1
  • 2

bob babbitBob Babbitt a pop zene történetének egyik legsikeresebb basszusgitárosa volt. Több mint százmillió, azon eladott hanglemezek száma, melyeken basszusjátékával jelent volt. Részese volt, több mint 200 olyan dalnak, melyek a slágerlisták legelőkelőbb részébe, a top 40-be kerültek. 25 aranylemez és több platina besorolású produkciót kapcsolhatunk a nevéhez. Nagyon sokoldalú basszusgitáros volt, aki főként a soul zenében, de a jazz-ben, pop zenében, sőt még a country műfajában is maradandót alkotott. Tette ezt olyan magas szinten, hogy minden idők száz legmeghatározóbb pop dalában is hallhatjuk munkáját. A soul zenerajongók szempontjából főként érdekes, hogy 1967 és 1972 között, a Motown házi zenekarának, a Funk Brothers-nek is tagja volt valamint ezután a 70-es években, a Philadelphia International Records művészeinek a slágereiben is hallhatjuk játékát.

Bob Babbitt, Robert Kreinar-ként született 1936 november26-án Pittsburgben. Szülővárosában töltötte gyermekkorát és itt szerzett érettségit a South Hills Középiskolában. Édesapja Magyarországról emigrált az Egyesült Államokba és kőművesként tartotta el családját. Bob zenei gyökerei a magyar cigányzenéhez nyúlnak vissza, ugyanis szülei otthonukban magyar cigányzenét hallgattak és énekeltek szinte napi rendszerességgel. Ezen zenei  hatásra, már elemi iskolás korában megtanult nagybőgőn játszani. Szülei kis korától járatták zeneiskolába is melynek eredményeként tinédzserként már a helyi szimfonikus zenekarban játszott. Bob gyermekévei alatt olykor beállt magyar cigányzenét játszó zenekarokba és első fizetős állása is egy cigányzenekarhoz volt köthető.

Persze a cigányzene mellett egyre nagyobb hatást gyakoroltak rá, a helyi rádióadón hallható modern R&B dalok is. Az 50-es évek elején, 15 évesen már az akkor egyre népszerűbb stílus felé is kacsintgatott és alkalmanként barátaival helyi klubokban lehetőséget kaptak a fellépésre. 17 évesen ezen fellépésekből származó bevételeiből vette meg első basszusgitárját, melyen csak néhány klasszikus fogást tudott csak játszani, de folyamatosan elkezdte képezni magát, hogy minél virtuózabban játsszon a hangszerén. Bob édesapja korán elhunyt és a család ekkor nagyon nehéz anyagi helyzetbe került. A tehetségére tanárai is felfigyeltek és a Pittsburgh-i Egyetemen ösztöndíjat ajánlottak neki, hogy mindenképp folytassa tanulmányait. Ezt az ösztöndíjat sajnos vissza kellett utasítania miután szükség volt a keresetére, édesanyját kellett támogatnia. Nagyon nehéz volt jól fizető állást találnia. Lehetőség lett volna a helyi acélműveknél elhelyezkedni, de nem akart olyan munkát végezni, mellyel tönkre mennek a kezei és a zenélés rovására ment volna. A nagybátyja javaslatára Detroitba költöztek 1958 elején. Ott építőipari cégnél helyezkedett el főtevékenységként és szerencséjére rövidesen az éjszakai klubéletben is megtalálta a helyét basszusgitárosként. Egyre sikeresebb lett és felvette a Bobo művésznevet. Rajongói lettek és becézgetni kezdték. Babo, Bobbitt és végül Babbitt lett, melyet Bob Babbitt-ként használt ettől kezdve.

Sikeres zenésze lett Detroit éjszakai életének és a nevét szinte mindenki ismerte a 60-as évek elejére már. Előfordult több esetben, hogy stúdiómunkára kérték fel egy-egy dal feljátszására. 1961 és 1964 között a legnépszerűbb ilyen munkái, a Royaltones együttessel feljátszott dalok voltak. Huszonnégy dalból, melyet a kezdetekben instrumentális zenét játszó rock and roll együttessel készített, tíz a slágerlistákra került. Életének, illetve pályafutásának az első Billboard top 10-es dala is ekkor keletkezett, melyet Flamingo express címen ismerhet az útókor. 1962-től már állandó tagja lett a Royaltones-nak és nem sokkal ezután Del Shannon, a rendkívül népszerű énekes is csatlakozott hozzájuk. A 60-as évek közepén Bob-ot már nem csak hogy Detroit minden zenével kapcsolatban hozható személye ismerte, hanem a legjobbak közt tartották számon. Ennek eredményeként 1966-ban, már állandó stúdiózenészt alkalmazták, mint basszusgitárost, főként a Golden World Studioban. Itt találkozott több fekete zenésszel, akik a Motown-nál is dolgoztak, többek közt James Jamerson-nal és Joe Hunter-ral. Bob debütálása a Motown társulatnál Stevie Wonder-hez köthető. A világtalan géniusszal, annak koncertturnéján dolgozott először a Motown társulattal, majd a sikeres színpadi debütálása után lett a Funk Brothers tagja, mint stúdió zenész.

A 60-as évek második felében, ahogy a Motown népszerűsége rohamosan nőtt, egyre több zenészre volt szüksége a kiadónak. Bobnak kapóra jött a Hitsville-i bázis egyik fontos basszusgitárosának James Jefferson-nak az egyre trehányabb viselkedése. Jefferson, az egyre növekvő munkaterheket alkohollal próbálta csillapítani, aminek következtében megbízhatatlanná vált, sokszor nem jelent meg fontos időpontokban. Berry Gordy jr kinevezte a helyére Bob Babbitt-ot. Innentől kezdve, vagyis 1967-től a Motown házi zenekarának, a Funk Brothers-nek állandó tagja lett és éveken keresztül minden kiadó által felvett dalban Ő basszusgitározott. Így ebbe természetesen bele tartozott Marvin Gaye kultikussá vált Whats going on nagylemeze, melyre több dalnak is Ő írta meg a basszus menetét, vagyis a groove-ját, mint pl a Mercy mercy me-nek. Rendkívül népszerű volt már ekkor országos szinten és hetente kapott ajánlatokat, de a Motown szerződése nem tette lehetővé, hogy máshol játszhasson. Viszont nem volt rendesen megfizetve, így mivel máshol nem zenélhetett, hat hónapig birkózóként is tevékenykedett kereset kiegészítésként.

Mint tudjuk, Berry Gordy jr kiadója, 1972-ben Los Angelesbe költözött és Bobnak lehetősége lett a kiválásra. A kiadó kereskedelmileg legsikeresebb öt évében dolgozott ott, de a fizetése ezt koránt sem tükrözte. Örült, hogy megszabadult a Motown béklyótól. 1973-ban New York-ba költözött és csatlakozott Arif Mardin producerhez, aki az Atlantic Records elnöke is volt. Talán, az akkori Atlantic volt az Egyesült Államok és a világ legnagyobb kiadója, felsorolni is oldalakat tenne ki az általuk támogatott világsztárok sora. Itt olyan sztárok lemezén dolgozott, mint Frank Sinatra, vagy Stephanie Mills. Itt találkozott Thom Bell producerrel, aki a Spinners fiúk albumához kérte fel, mint stúdió zenészt. A Motown sztárok felsorolása után itt a Philadelphia International Records és az Atlantic által támogatott művészek véget nem érőnek tűnő felsorolása kellene, hogy következzen. Azt hiszem ki is merítettem Bob Habbitt basszusgitáros nagyságának méltatását.

A 70-es évek végétől hosszabb ideig dolgozott együtt koncert és lemezfelvételeinek készítésében Herbe Mann fuvolással és Stanley Turrentine szaxofonossal. Azért említettem e két művészt, hogy érzékeltessem a jazz zenészek között is a megbecsült és a nagyra értékelt játékosok között tartották számon. A 80-as években a New York-i Atlantic forgalma kicsit megcsappant, ezért Bob elköltözött Nashville-be. 1986-tól egészen haláláig ez lett az otthona. Vanessa Williams, Elton John és Robert Palmer dalaiban is játszott ebben az időszakban és hozzá kell tennem, hogy a három művész neve említését még több tucatnyi hasonló kaliberűvel lehetne folytatnom itt is.

2002-ben készítették el a Standing in the shadows című filmet, mely a Funk Brothers történetét dolgozta fel. A film alapvetően egy fontos dolgot emelt ki, mégpedig: a Motown hangzás alapja, a Funk Brothers és - külön kiemelve-, Bob Babbitt játéka volt. A film továbbá kiemelte, hogy a Funk Brothers több slágerlistás dalban játszott, mint a The Beatles, a The Rolling Stones, Elvis Presley és a The Beach Boys összesen.

Bob, 2004-ben Grammy életműdíjat kapott munkássága után teljesen megérdemelten. 2008-ban szülővárosa Pittsburgh, kiáltványban rögzítette, hogy minden év július 23-át Bob Habbitt nappá nyilvánítják. Kiemelték, hogy a klasszikus és cigányzenei gyökereken keresztül az egyetemes zenetörténelem egyik legkreatívabb és legnagyobb alakja, aki a városuk szülötte. 2010-ben Phil Collins-al a Going back album volt az utolsó nagyobb kaliberű munkája. 2011-ben agydaganatot diagnosztizáltak nála és 74 éves korában, 2012 július 16-án hunyt el.