Cs. Kádár Péter - XXI. századi diszkónika, 174. Az oroszlán is macska

A pianínó is zongora, illetve… majdnem zongora. A hangszerfejlesztés egyik iránya ugyanis az, hogy minél kisebb helyet elfoglaló, könnyen szállítható, olcsó és majdnem ugyanolyan hangú hangszerek készüljenek, mint ahogyan a nagytesó szól. A majdnem olyanról tudjuk, hogy nem olyan, ám a pianínó napjainkban és népszerű hangszer. Rengeteg szórakozóhelyen és lakásban találkozhatunk vele, bár kétségtelen, hogy az elektronikus zongorák egyre inkább kiszorítják. Viszont sok híres zongorista is pianínón gyakorol.

A majdnem olyan miatt a pianínók piacán igen nagy a verseny, s bár van különbség a nagyágyúk és a kevésbé ismertek között, azért egy drágább pianínó és egy ugyanannyiért mért kicsi, ám neves zongora közül valószínűleg a pianínót ajánlanám – bár elájultam, amikor megláttam, hogy egy, a tini koromban 18 rongyért mért Petrof most mennyibe kerül.

ocs02

A méretcsökkentés első eredménye az asztalzongora volt.

ocs03

Olyan nagyon jók nem lehettek ezek, mert a továbbiakban mindenféle függőleges húrozású cuccokkal próbálkoztak. Például a piramis zongorával, a zsiráfzongorával és a szekrényzongorával.

ocs04

S aztán megérkezett a pianínó, amelynek használata a rockzenében is elterjedt.

A zongora és a pianínó működése közötti különbséget mutatja be a következő videó.

Pillants a hangszer belébe is, javítás közben!

A pianínóknak különleges változata a honky-tonk pianínó. Ez olyan cucc, amelynek jellegzetes, éles, de mégis bizonytalannak tűnő, olykor üvöltő hangja van. Ezt a pianínó preparálásával érik el, vagyis úgy, hogy pl. a kalapács fején levő filcet leveszik, és más anyagot tesznek rá, vagy egyes húrok hiányoznak azok közül, amelyek ugyanazt a hangot szólaltatják meg. Az is lehet, hogy kicsit félrehangolják a pianínót. A 20. századi szomorúzenében is használtak preparált zongit. A hangszerek húrjai közé szögeket vertek, csavarokat csavartak, gyurmát tettek, evőeszközöket erőltettek, stb. Nagyon érdekes hangzásokat értek el így, de ha még nem hallottál ilyet, most nem is fogsz, mert ahhoz kell némi lelki és modern zenei előgyakorlat.

ocs05

Na, jó, egy rövidet mégis.

A honky-tonk pianínókon bárokban, éjszakai klubokban, lebujokban játszottak igen nagy sikerrel ragtime muzsikát úgy 100 évvel ezelőtt – amíg a rendőrség meg nem érkezett szeszes ital után kutatva. A honky-tonk pianínó a szakirodalomban gyakran tack pianínó néven fut. A kettő ugyan nem teljesen azonos, de az eltérések lényegtelenek.

De pl. ezen a felvételen is honky-tonk pianínó szól:

Előfordulhat, hogy felvételt kell készítened egy pianínóról, vagy hangosítanod szükséges. A pianínót felülről, alulról és hátulról is lehet mikrofonozni – nem győzöm ismételni, hogy a hangtechnika pont olyan, mint a szex. A pianínó mikrofonozása előtt húzzad el a hangszert a faltól! Ez azért ajánlatos, mert káros mélyemelés következne be – sok az elsődleges visszaverődés. A pianínó hátulja nagyon sok hasznos hangot is sugároz, és ezekre is szükségünk van a jó hangzás érdekében.

Vedd le vagy nyissad ki a hangszer fedelét! Felülről mikrofonozáskor a mikrofonpár kb. 20-25 cm-re legyen a kalapácsoktól, hogy ne zavarjon túl sok mechanikus zaj.

ocs06

Alulról mikrofonozáskor a burkolatot eltávolítva közelítheted meg a húrokat. Ha nem vigyázol, a pedálok mozgásából fakadó mechanikus zaj könnyen beleszólhat a felvételbe vagy a hangosításba.

ocs07

Sokan nem is hinnék, milyen letisztult hangzást lehet hátulról mikrofonozással rögzíteni. Főleg azért, mert ilyenkor jóval kevesebb a mechanikus zaj, a billentés vagy a kalapács zaja, stb.

ocs08

Egy mikrofonnal pásztázzad végig a hangszer hátulját, hogy megtaláld a legjobban hangzó területet! Először a mély tartományok felvételéhez keressed a megfelelő helyet, a mikrofont egészen közel, 5-10 cm-re helyezve el a hangszer hátsó falától! A második mikrofon elhelyezésével a közép- és magasabb tartományokat rögzítheted. Mivel a húrok egymással ellentétesen, kereszt irányban futnak, ezzel a „pásztázó” technikával meg kell találni a legjobb helyeket, ahol a pianínó hátsó fala a legjobban rezonál. Fontos, hogy a két mikrofon egyenlő távolságra legyen a hangszer falától a fázisproblémák elkerülése érdekében. Ha mégis fázisproblémát tapasztalsz, valamelyik mikrofont át kell helyezni. A kép utáni linkre kattintva a mikrofonozás folyamatát sasolhatod meg, és már egy kicsit az utómunkálatokról is szó van.

ocs09

https://vimeo.com/315314563

Néhány résszel korábban még a pianínónál is kisebb zongorát ígértem neked, ráadásul ingyen. Természetesen egy digitális bővítményről van szó, amelyet a Microchips Sound Studio gazdája fedezett föl, és osztotta meg a Facebook oldalán. Amúgy is ajánlom neked, hogy gyakran látogass el erre a helyre, mert majdnem minden héten van ott valami ingyércsoda, és egy érdekes, főként a keverésről szóló sorozatot is olvashatsz.

A SoundMagic bővítménye, a Piano One valóban nagyon baba; majdnem – tudod, ez mit jelent – zongora hangja van, de ez a majdnem majdnemebb, mint sok fizetős jószágé. Nem világcsúcs, kicsit úgy kopog, mint egy közepes méretű Yamaha. Ez persze nem véletlen, valamelyik Yamahát modellezték – tudtam meg később, becsszó –, kicsit lebutítva.

A SoundMagic többi bővítményét pénzért mérik, amelyek konkrét zongikat – pl. Faziolit, Bösendorfert, Steinway-t, nagy koncert Yamahát, egy régi pianínót, csembalót – modelleznek, de ismerkedésre az ingyenes is bőven elég. Ráadásul nemcsak rágcsálóval, hanem a számítógéphez csatlakoztatott midi billentyűzettel és pedállal is játszhatsz a hangszeren. A letöltéshez kattints az alábbi linkre! Egy ideig ugyan bambulni fogsz csupán, de aztán elindul a letöltés.

http://www.supremepiano.com/p1.html

ocs10

ocs11

Letöltés után egy rar tömörítésű mappát kapsz, amit ki kell csomagolni bárhová. Jól jegyezd meg, hogy hová

ocs12

Érdemes az ismerkedést a rendkívül jó kézikönyvvel, a „NeoPiano_Manual”lal kezdeni. Ha rendesen elolvastad – a gugli megfelelően fordít –, az operációs rendszeredtől függően válasszad ki, hogy a 32 bites vagy a 64 bites bővítményt akarod-e, és indítsd el a telepítést!

ocs13

Fel fogja ajánlani neked a telepítés helyét, ami egyébként lényegtelen, csak tudd, hogy hol keressed!

ocs14

Néhány másodperc múlva egy újabb mappát kapsz, amelyben csak egyetlen dll kiterjesztésű filé van.

ocs15

Ezt a dll-t kell majd bemásolnod a digitális hangmunkaállomásod (daw) bővítmények – plugins – mappájába. Mivel már régen volt szó róla, ha még nincs ilyened, az ingyenes Reapert ajánlom. Egyre többet tud, és alapszinten nem nehéz kezelni. Az alábbi linkről töltheted le:

https://www.reaper.fm/download.php

ocs16

Letöltés után csak el kell indítanod az exe filét, és mindent csinál magától. A telepítést követően indítsd el a Reapert! Ha netán egy figyelmeztető ablakot látsz, miszerint a program nem ingyenes, és te nem akarsz a becsületkasszába fizetni, addig buzeráld a figyelmezető ablak bezáró keresztjét, amíg az ablak el nem tűnik.

ocs17

Ezután zárd be a programot, és a Plugins/ FX mappába másold be a Neo_Piano.dll-t!

ocs18

Most indítsd el a Reapert, és az Insert legördülő menüből bökd meg a „Virtual instrument on new track…” feliratút! Újabb bökés után pedig a NeoPianot!

ocs19

ocs20

Ha minden jól ment, böksz még egyet, és már zongorázhatnál is… De nem.

ocs21

Ugyanis még nincs benne egyetlen hangszer sem. Mivel csak az ingyenes hangszert töltötted le, egyetlen ins (instrument, hangszer) kiterjesztésű filéd van, a „Piano1.ins”. De vajon hol? Ehhez kell emlékezned arra, hogy hová bontottad ki a zongora honpapjáról letöltött rar filét.

ocs22

Ha végképp nem találod – öt percnél tovább nem érdemes a keresésével szarozni –, töltsd le ismét a rart, és most már jegyezd meg, hová bontottad ki! Ha megtaláltad, csak nyomd meg a nagy négyzetet, és tallózzad be!

ocs23

Ha sikerült a művelet, tehát megjelent a „Piano One” felirat és a zongora képe, már valóban klimpírozhatsz!

ocs24

Rengeteg paramétert állíthatsz be! Különböző pedálokat és azok sebességét; a billentyűzet tulajdonságait¬; a dinamikahatárokat; a pedálok, a billentyűzet és a kalapácsok mechanikai zajösszetevőit és mértékét; a hangzásjellemzőket különböző stílusokhoz (pop, rock, jazz, klasszikus, különleges); a húrok csillapítását; a rezonáns lap jellemzőit; a zongora hangolását (a „normál a” frekvenciáját és a skálát, tehát eltérhetsz az egyenletesen temperálttól); a felharmonikusok számát és mértékét; a felharmonikusok frekvenciájának eltolását (tehát, hogy ne pontosan egész számú többszöröse legyen az alapharmonikusának); a hangtónust; a korai és a diffúz visszaverődéseket a virtuális teremről, ahol a zongorán játszol; stb. Nekem legjobban az tetszett, hogy még mikrofonozhatod is a zongorádat, változtathatod a mikrofon és a hallgató pozícióját. A beállításokat el is mentheted.

Hallgass bele egy fizetős változatba is!