Takács László barátom és kollégám elhatározta, hogy elindít egy sorozatot Live Panopticum – magyarul Élő panoptikum címmel. Amikor az embernek még az életében amolyan szobrot állítanak, megrémül. Ijedten néz a tükörbe, mert mások akkortájt kapnak életmű díjat, amikor már kevés hátra a létükből. Én azonban már régóta eldöntöttem, hogy örökéletű leszek, így vidáman vállaltam a felkérést. Csak a páromnak nyafogtam heteken keresztül, hadd szenvedjen ő is, hogy egy vén kujont választott, aki nem tud felülkerekedni önnön biológiai korán.

Szóval, most egy majdnem kétórányi ömlengés következend, két részben.

Takács László – „A Taki” – tehát egy sorozatot indított el. Idézem azt a rizsát, amellyel, vagy amelynek valamilyen változatával házalni fog, hogy a sorozat minél előbb folytatódhasson, és minél több része legyen.

„Meggyőződésem, hogy a riportsorozat elkészítése és publikálása létfontosságú a szakmánkban hosszú évtizedek óta dolgozók bemutatása érdekében. Egyrészt tiszteletadás azoknak, akik hagyományokat, kultúrát adtak az utánuk jövőknek és etikát építettek, mutattak a szakmának.

Jelenleg több, mint hatvan olyan ismert vagy kevésbé ismert rendezvénytechnikai szakember riportjának elkészítésére van szükség, akik a szó szoros értelmében a szakmánkat érintő minden változásnak tanúi voltak, és hitelesen tudják elmesélni azokat a következő generációknak, tanítva azokat tiszteletadásra, emberségre és nem utolsó sorban szakmaiságra. Rajtuk kívül a következő generációkból is számtalan olyan szakember van, akikkel a riportokat el kell készíteni, hiszen már ők is több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, bejárták a világ legnagyobb részét, és a mostani aktív munkavégzésükből adódóan naprakészek a legmodernebb technikából, valamint az egyéb országokban tapasztalt szociális vagy szakmai metódusokból.

Az első videó rengeteg adatot tartalmaz, viszont nem esik róla szó, mennyi idő, pénz, eszköz és energia kellett az elkészítéséhez. A felhasznált eszközök: 2 db mikrofonállvány, 3 db vezetékes mikroport, 1 db laptop a felvétel készítéséhez, 1 db többcsatornás hangkártya, 10 db mikrofonkábel, 1 db derítő lámpa, 2 db hd minőségű kamera, 2 db kamera statív. A film elkészítésén dolgoztak: Először is Cs. Kádár Péter ránk szánta az idejét, és Sárospatakról Budapestre utazott a forgatás miatt. Tiszteletem és köszönöm. Ölveti Mátyás a taxis és az üdítőért boltba menő ember szerepét töltötte be. Nagyon köszi az önzetlen segítséget. Andrics Laci hozta a kameráit, a statívokat; felvette, valamint elkészítette a videó utómunkáját is. Hála. Taki csak felvette a hangját, megcsinálta a főcímet meg a stáblistát, illetve sóhajtozott nagyokat. Lázár Tibor, a Lázárbibi blog szerkesztője, vállalta a riporter szerepét, és saját költségén, a szabadidejét is feláldozva Szegedről Budapestre utazott, hogy segíthessen elkészíteni ezt a tartalmat. Harangozó Sebestyén önzetlenül, ingyen, olyan zenét csinált a riportsorozathoz, amit nem ismer fel szerzői jogokra hivatkozva a Youtube. Egyébként ez szerintem full fain lett. Bálint Csaba, a Magyar Rockhírességek Csarnokának igazgatója, egy csettintésre, ingyen és bérmentve a rendelkezésünkre bocsájtotta a teljes Rockmúzeumot. Igaz István pedig vigyázott ránk a forgatás alatt és az azt követő nyilvános dedikálás ideje alatt is. Nagyon köszönjük.

Nem akarom cizellálni, hogy ezek mennyi idővel vagy milyen költségekkel járnának, ha mindenki benyújtaná a számlát, vagy elkezdenénk a bérleteket vagy útiköltségeket, ne adj isten munkabéreket, gyártást kiszámolni, ezt mindenkinek a fantáziájára bízom. Ami biztos, hogy egy ilyen ingyenes sorozat gyártása nem mehet állandóan szívesség kérések alapján, annál is kevésbé, mert ha csak részben valósul meg, az is akár több évig húzódó munkafolyamat…

Szükség van a támogatásokra is, de leginkább azért kell az szakmai összefogás azok részéről, akik megtehetik, hogy segítsék, mert meggyőződésem, hogy ez közös érdeke a szakmánknak. Elsősorban saját használatú eszközökre van szükség a tartalmak elkészítéséhez. Kamerák, adattárolók, mikroportok, kamera boom, ehhez kutya. Részemről az aProStudio teljes felszerelését, valamint a szabadidőmet és a munkámat is adom, de van, amihez egyedül kevés vagyok. Ez ügyben bátran zaklassatok akár nyilvánosan, akár privátban, és én nem fogok megrémülni a segítség felajánlásoktól.

Hát ezért és így készülnek ezek a kis videók majd. A tőlem telhető tempóban és eszközökkel természetesen csinálni fogom, de a cél a professzionális tartalom gyártása és publikálása volna.

Köszönöm. Taki”

A XXI. századi Diszkónika pedig folytatódik, mintha mi sem történt volna.