Néhány kivételtől eltekintve, a digitális masinák mintavett jelekkel dolgoznak. Ezeket változó sebességgel, hosszúsággal és hangmagassággal lehet lejátszani. Mivel elvileg bármilyen hangot lehet mintavételezni, a minta alapú dobgépek hangzás szempontjából sokoldalúbbak lehetnek, mint az analógok. A minta alapú dobgépeknél nagyon fontos kérdés, hogy a minták előre telepítettek és megváltoztathatatlanok-e, vagy saját mintákat tölthetsz-e a gépbe. Ez utóbbi természetesen nagymértékben bővíti a hangzásbeli lehetőségeket, és lehetővé teszi az egyedi hangok létrehozását. A saját minták használatát lehetővé tevő, mintázó dobgépek esetében az is érdekes kérdés, hogy a gép rendelkezik-e hangbemenettel, és képes-e saját magától mintázni, vagy a mintákat usb-n vagy memóriakártyán keresztül kell-e beszippantani. A mintavételi képességekkel is rendelkező ritmusgépeket ebben a sorozatban a grooveboxok közé sorolom, noha a határ nem túl éles.

Az 1984-ben, Los Angelesben alapított Alesis cégről kevés szó esett eddig e sorozatban, holott például az ADAT nevű, többcsatornás digitális hangrögzítési eljárást ennek a kompániának a munkatársai dolgozták ki. A cég professzionális stúdióberendezéseket, akusztikus és elektronikus hangszereket és effekteszközöket gyárt, pontosabban az USA-ban tervezett cuccokat Kínában gyártatják, nagyon szigorú minőségellenőrzési követelményekkel.

1987-ben mutatták be a HR-16 típusjelű ritmusgépet, amelyet a „valaha alkalmazott legpusztítóbb dobgép”-nek nevezett a Lodwire hard rock és heavy metal magazin.

A 49 hangminta felbontása ugyan 16 bit volt, de a hangszerek zajosnak bizonyultak, és mind a hangmódosítási, mind a szerkesztési lehetőségek pedig nagyon korlátozottak voltak. Ennek ellenére a megjelenésekor több hetes várólistán ácsorogtak a megrendelők

1990-ben dobták piacra, és azóta is gyártják az SR-16 ritmusgépet. A kicsi, könnyű és különösebb előismeretek nélkül használható kütyü darabját kb. 50 rongyért mérik a hazai kufárok.

Az SR16 könnyen használható. A menüje egyszerű. Ha lusta vagy tanulni, neked való. Számos gombbal navigálhatsz és masszírozhatod a beállításokat, de a felület nagy része a sebességérzékeny tapipárnák számára van fenntartva. Nyolc sebességi szint van, és például minden szinthez más-más hangot társíthatsz. Természetesen a hangerő változtatása, a belső dinamika szabályozása is lehetséges. A ritmusgép hátoldalán a be- és kimenetek száma a lehető legkevesebb, az egyes hangszerhangok külön-külön nem érhetők el, viszont a polifónia 16-szoros.

A hangszerkészlet 233 ütős és egyéb hangszerhangot tartalmaz, 16 vagy 18 bites felbontásban. 50 darab gyári, profi dobosok által előadott ritmuspélda is van benne, ami a legtöbb könnyűzenei stílust lefedi, beleértve mind az elektronikus hangszerekre támaszkodó stílusokat, mind a hagyományosabb megközelítésű hangszereket. További 50 ritmusmintát te készíthetsz és menthetsz el.

Az Alesis SR-18 külsőleg az SR-16 hagyományaira épül, de belül és a szolgáltatásait tekintve minden más. Ez se teljesen mai gyerek, 2008 óta gyártják. Az ára itthon kb. 85 ezer forintnál indul.

A 10-15 évvel ezelőtt szokatlanul nagy kijelző melletti kerékkel a paraméterek sokaságát lehet beállítani. 36 kisebb-nagyobb gumitappancs segíti a működtetést, további 12 tapipárnával lehet a hangszerhangokon játszadozni. A popsija ennek sem túlzsúfolt. Sajnos, semmilyen digitális hangkimenete sincs.

A gyári hangkészletben 500 hangszerhang van, 16 vagy 24 bites felbontásban. Köztük 71 lábdob, 99 pergő, 89 lábcsin, 78 tam, 65 cin és 169 különböző más ütős. Ami különleges az SR-18-ban, az az, hogy nemcsak ütős hangjai vannak, hanem 50 basszushangszeré is. Az egyes hangminták legfeljebb 128 lépésből állhatnak, de mindegyik minta tartalmazhat négy almintát. A teljes kompzíciók legfeljebb 254 mintából rakhatók össze. A memóriában 200 különböző dobkészletet tárolhatsz, ennek fele gyári, a másik felét te állíhatod össze. A teljes hangkészlet sokkal határozottabb és tisztább, mint az Alesis régebbi gépeiben. A digitális-analóg átalakító is sokkal fincsibb, 24 bit felbontású, de a mintavételi frekvencia csak 44,1 kHz. Az effekteket tekintve 22-féle zengető, valamint 14-féle kompresszor/szűrő beállítás között válogathatsz. A midi korlátozott, a külső sysex parancsoknak csak kis részét érti, viszont a szekvenszer minden elképzelhető változatra képes, 150 000 lépésig használható.

Mivel Vietnamban még annál is kevesebbet fizetnek a dolgozóknak, mint Kínában, a Korg cég 2019-ben született, Volca Drum típusú ritmusgépét ebben az országban gyártják. Nálunk kb. 50 ezer forintért kapható a fizikai modellezés egyik változatán, a hullámvezetésen alapuló (lásd a sorozat 248. részét), vagy legalábbis erre hivatkozó eljárást is használó kis készülék.

Az előlapon van minden csatlakozó, ideértve a midi bejáratot, továbbá az analóg szinkronjel be- és kimenetét. Midi kijárat és átadó tehát nincs. A grafikus kijelző kicsi ugyan, de jól leolvasható. A 16 tapipárna a szekvenszerekben gyakran alkalmazott futófénnyel segíti a muzsikus játékát. A Korg Volca Drum hatszorosan polifonikus. Nincsenek speciális hangokra szabott csatornák, mint például lábdob, pergő, lábcsin, stb., mert mind a hat hangcsiholó rész azonos szintézis képességekkel rendelkezik, és tetszés szerint állíthatod össze a hangokat, amelyeknek nem feltétlenül doboknak vagy más ütősöknek kell lenniük. A hat hang egy közös készletbe szerveződik, amelyhez csak 16 memóriahely tartozik. A hanggenerálás lelke a digitális hangprocesszor, dsp, amihez csövet vagy húrt – kétféle hullámvezetőt – lehet csatolni. A dsp oszcillátorának jelalakja szinusz, fűrészfog, aluláteresztő szűrőn átengedett fehérzaj vagy felüláteresztő szűrőn átengedett fehérzaj lehet. Ez a jel tovább masszírozható bitredukcióval, túlhajtó torzítóval vagy a fizikai modell hullámformálójával. Az oszcillátor hangmagassága (hajlítás) vagy a zaj szűrőfrekvenciája modulálható burkológörbével, szinuszos LFO-val vagy véletlengenerátorral. A modulációs mélység állítható, a sebességek az ütős hangokhoz igazodnak. Az LFO minden egyes trigger vezérlő impulzussal újraindul. A hang hosszúságát AD (felfutás-visszaesés) burkológörbével lehet szabályozni. A felfutó szakasz lineáris, exponenciális és olyan is lehet, ami a rövid csúcsok számát korlátozza. Ez taps esetén lehet hatásos. Minden hang két rétegből épül föl, ami érdekes hatások képzését teszi lehetővé. Például a kolompot úgy csinálhatod meg, hogy két különböző hangolású hangot eresztesz egymás után. Egy másik trükk, hogy a pergőhöz periodikus rezgést és zajt vegyítesz egymással. A Korg Volca Drum hangjai nem túl dögösek, inkább agresszívak, mint alattomosan nagyot rúgók. A szekvenszer könnyen kezelhető, és sok ritmus-ötlet megvalósítható vele.

Ha olcsón akarsz bezsákolni egy jópofa, zsebben is elférő ritmusgépet, akkor a 2015 óta gyártott Teenage Engineering nevű svéd cég PO 12 Rhythm nevű kütyüjét neked találták ki, hiszen kb. 22 ezer forintért vesztegetik a hazai kufárok. Ha tartozékokat (tok, képernyővédő, kábel) is veszel hozzá, a dupláját fizeted.

A két AAA méretű ceruzaelemmel működtethető készülék minden alapfunkciót tud: például 16 hangszerhang van a hangkészletében, 16 effekt, 16 ritmusminta, swing, szinkronizálási lehetőség a többi Teenage Engineering kütyüvel,16 lépéses a szekvenszer, lépéssokszorozási lehetőséggel. A tempó fixen 80, 120 és 140 bpm lehet, vagy beállítható 60 és 240 bpm között.

A kijelző viszonylag nagy, de az információtartalom korlátozott. A tér nagy részét animált grafika foglalja el, amelynek egy része a lejátszott hangtól függően mozog, hasonlóan a régi kézi játékokhoz a múlt század 80-as éveiből. A két szerkesztési paraméter módosítja a hangmagasságot és a visszaesést. Mivel a minták nyolcbitesek, a hangolást drasztikus hangváltozások kísérik. Nagyon gyorsan elidegenedett, robotszerű hangok jöhetnek létre, amelyek éles, rövid ütősökké alakíthatók. Bár nincs információ a belső szintézisről, valószínűleg digitális zaj- és szögmodulált négyszögrezgésekről van szó.

Kb. 60 %-kal drágább a 2017-ben megjelent Teenage Engineering PO 32 Tonic, amely a „Pocket Oscillator” sorozat hetedik tagja. A „Tonic” jelző a Microtonic cég bővítményére utal, ugyanis ennek a cégnek a Sonic Charge elnevezésű bővítményét vásárolták meg, és e bővítmény dobszintetizáló részét ültették át a vasra.

Ha van ilyen kütyüd, ingyen letöltheted hozzá a különben 99 dollárért mért Sonic Charge-t, amiben szerkesztheted az egyes hangszerhangokat.

A PO-32 mikrofonját a számítógép hangszórója elé tartva, azokat „drót nélkül” átviheted a PO-32-be, a speciális menüvel. Hát beszarás.

Persze, kábellel is átcsurgathatók az adatok, de akkor nincs benne semmi izgi. Az adatok egyébként két PO-32 között is átvihetők drót nélkül, sőt, föl is tölthető az eredmény Youtube-ra, így a hangszórós-mikrofonos megoldással bárki letöltheti a saját kütyüjére az új hangokat.

Magához a PO-32-höz egyébként nem kell a program, ez csak egy kiegészítő lehetőség, de azért az az érzésem, mintha a néhai ZX Spectrum világa üzent volna még egyet. Ám ahogy Steve Reich, amerikai zeneszerző, a minimalista repetitív zene első mestere hangsúlyozta: "Ne mondd, hogy nincs megfelelő felszerelésed: csakis a zenei fantáziád számít." Ennek örömére hallgass meg tőle egy nótát!

A PO-32 Tonicnak 16 gyári hangszerhangja van, a szekvenszere 16 lépéses, 16 ritmusminta tárolható a kis gép memóriájában. Akár 64 minta is egymás után köthető, láncolható, és van lépéssokszorozó is. A polifóniája viszont csak négyszeres. A hangparaméterek egy része ugyan változtatható, de csak globálisan, tehát minden hangszerhangra egyszerre. A szintetizátor processzora, pontosabban mikrovezérlője Silicon Labs EFM32 Gecko MCU típusú, 32 biten dolgozó áramkör.

A Teenage Engineering PO-32 a hangszintetizáláshoz három hullámformájú oszcillátorokat, burkológörbe generátorokat és fix frekvenciájú lfo-kat használ. A zajgenerátort három, változó meredekségű szűrő színesíti, és hurokgörbét is kínál. Ez azt jelenti, hogy a generálható hangok köre meglehetősen korlátozott. Viszont ami igazán megrázó, az a 16, színpadi előadás során is használható effekt. Ezek hatásosságát még a zsebritmusgépet anyázó tesztek is elismerik.

Olykor-olykor azt gondolnánk, hogy a ritmusgépek világában már nincs újdonság. Ezt cáfolta meg a rigai Erica Synth, amely 2021. júliusában kezdte gyártani az LXR-02 típusjelű készülékét. Az LXR-2-t a Sonic Potions céggel közösen fejlesztette ki, csakúgy, mint elődjét, az LXR-t. Ellentétben az Erica Synth legtöbb termékével, ez a berendezés nem moduláris, hanem egybedoboz. Az ára pedig igen húzós, 599 euró, vagyis több, mint 200 ezer forint.

Az LXR-2-nek már a gyári hangszerhang felosztásai is egyedi. Az első három hangszer – az 1. dobtól a 3. dobig – azonos, így összesen három különböző és meglehetősen összetett dobszintézis-algoritmust talált ki a fejlesztő a pergő, a taps/cintányér és a lábcsinek mellett, mivel az utóbbi kettő szintén majdnem azonos. Minden hangszerhangnak van saját hangerőszabályozója, a 7. az összegző főkeverő. A mintavételi frekvencia 44,1 kHz, a felbontás 16 bit, ami nem nagy csoda napjainkban. A processzor ARM Cortex M7; ezt főként digitális hangfeldolgozáshoz ajánlanak. Ha érdekel, az alábbi ábrán látható a felépítése, a magyarra fordítás legyen a te dolgod.

A processzor két db Cirrus Logic CS4344 digitális-analóg átalakítót vezérel. Ez az IC 192 kHz-en is tud ketyegni, a felbontása 24 bit is lehet, tehát vidáman lustálkodhat az LXR-2-ben.

A ritmusgépnek négy, egymástól független hangkimenete van, a midi és a szinkronizálási lehetőség csatlakozója sem hiányzik. Az adatcsere SD memóriakártyával lehetséges. A szekvenszer 64 lépéses, és az ismertebb trükköket – pl. szving, shuffle – ismeri, valamint ritmuskompozíciókká is láncolhatók a minták. Minden hangszer-paraméter állítható, de egyidejűleg csak négy. A hangszerhangtól függően nyolc aloldal érhető el a jellemzők beállításához; ezek alul jobboldalt gombokkal választhatók ki.

Közülük az AEG tűnik érthetetlennek, pedig ez csak a burkoló rövidítése, ami nem a már jól ismert ADSR, hanem annak ütősökre kitalált változata: felfutás, visszaesés, lecsengés és bizonyos esetekben ismétlődés. A digitális oszcillátor hat jelformát ismer: szinuszt, háromszöget, fűrészt, négyszöget, zajt, impulzusszélesség modulált jelet. A szűrő is tud mindenféle karakterisztikát – aluláteresztő, felüláteresztő, sávzáró, sáváteresztő, lyukáteresztő, lyukzáró –, 12 dB/oktáv meredekséggel. A CLICK .wav filéket tölt be, ezekkel masszírozza, modulálja a hangot, az FM pedig szögmodulációs szintézissel segít be. A MIX bitredukciót is kínál, a MOD-dal erős torzítást is el lehet követni. De nemcsak ezekkel a lehetőségekkel lehet herélni a hangot – egyes esetekben 30-nál is több paraméter állítható –, az FX oldalon pedig a legkülönbözőbb effektek szolgálják a babrálókat. Ami a lényeget, a hang minőségét illeti, a legtöbb, amit a kezdeti tesztek állítanak, hogy szép, analógos a hangzás, és végre nem olyan, mint a Rolandé.