Az Akai Professional 1988 óta gyárt mintázókat. Az MPC sorozat a még Robert Linn tervezte MPC60-nal indult. Miután az Akai elkövetett néhány hibát az MPC családot illetően, az Akai MPC X-nek és az Akai MPC Live- nak nincs kisebb igénye, mint kirántani a kocsit a sárból. Ennek érdekében visszanyúltak a régi értékekhez, meghallgatták a zenei közösség imáit és modernizálták a klasszikus vonásokat. Jelenlegi tehát az egyik csúcs grooveboxa a 2020-ban piacra dobott MPC Live II, amit már bemutattam a sorozat 243. részében. Még ennél is többet tud – vagy inkább másként súlyoz egyes funkciókat – az MPC X. Igaz, csaknem a duplájába kerül, nálunk kb. 630 ezer forintnál indul az ára. Az MPC X 2.1-es változatát egyébként 2018 óta gyártják. Az MPC live II inkább élő produkciókhoz, az MPC X stúdiómunkához való. A Live II-höz 2021. októberében érkezett egy igen jelentős frissítés, amely például még a mellotron (lásd a sorozat 203-207. részét) hangjait is tartalmazza, ráadásul szabályozhatod, hogy mennyire legyen kopott a virtuális magnószalag. Most viszont az MPC X-et mutatom be.

Az MPC X első feltűnő érdekessége a rengeteg csatlakozó:

• 2 db szimmetrikus XLR és 1/4" TRS kombinált bemenet vonalszinthez és vonalszinthez fantomtáppal;
• 2db 1/4"-os szimmetrikus TRS bemenet (sztereó pár)
• 2 db 1/4” TS hangszer bemenet
• 2 db RCA bemenet sztereó analóg lemezjátszó hangszedőjéhez vagy átkapcsolással vonalszintű jelet adó készülékhez (az MPC LIVE II-n két ilyen is van, a diszkósok kedvéért)
• 2 db 1/4" TS lábpedál bemenet
• 2 db ötpólusú DIN midi bemenet
• 8 db 1/4” szimmetrikus TRS kimenet
• 4 db ötpólusú DIN midi kimenet
• 8 db 1/8” CV/kapu kimenet
• 1 db 1/4” TRS fejhallgató kimenet
• 1 db 1/8” TRS fejhallgató kimenet
• 1 db USB 3.0 A csatlakozó
• 1 db USB 3.0 B csatlakozó
• 1 db sata csatlakozó merevlemezhez vagy ssd-hez
• 1 db sd memóriakártya nyílás
• 1 db tápegység csatlakozó.

Az MPC X ennyi be- és kimenet következtében sokféle vassal működhet együtt; a stúdió központja is lehet. Az analóg bemenetekről szinte bármit tud mintázni a készülék. A mintavételi frekvencia 44,1 kHz, a felbontás 24 bit, de a készüléket vezérlőként használva, 96 kHz-es mintázás is lehetséges. Annak érdekében, hogy a minta szeleteit leképezzük a tapipárnákra, először aprítással fel kell a mintát osztani. Egy szeletnek az adott párnához hozzárendelése a tempó, a jelszint küszöb, a tartományok (ütemrészek) és a kézi koppintás segítségével lehetséges. Az utóbbi változatot úgy tervezték, hogy igazán intuitív legyen: a minta lejátszása közben a kívánt párnákat játssza le a minta azon pontjain, ahol egy új szeletnek kell kezdődnie. A kezdő- és végpont könnyen beállítható az érintőképernyőn, hiszen a felvételek két ujjal húzva vízszintesen nagyíthatók – ahogy azt az okostelóknál megszokhattuk. A hangfilék usb-n vagy blutúszon keresztül nyomhatók az MPC X-be. A groovebox a.wav, az .mp3, az .aiff, a .rex, a.rex2. és az.snd formátumú filéket tudja feldolgozni, a .flac-ot sajnos nem. A .rex és a .rex2 hangminta hurok formátum, amelynek fontos tulajdonsága, hogy mindig nullátmenettel kezdődik és végződik. A .rex monó, a .rex2 sztereó és monó is lehet. A rexek a filén belül szeletekre vannak bontva, e szeletek kezdő- és végpontjai szintén nullátmenetek, így többféle hosszúságú hurok képezhető. A rexeket használó szoftverek automatikája a rexek tempójának változtatásakor a hangmagasságot nem módosítják. Az .snd nem hivatalos, kiterjesztett midi formátum, hangmintákat tartalmaz, és ha egy .snd filében csak egyetlen minta van, akkor hangként is lejátszható. Eredetileg a hangminták hajlékony lemezen való tárolására és terjesztésére használta az Akai.

Az Akai MPC X ékessége a nagyméretű, 25,1 cm képátlójú érintőképernyő, amin a karakterek mérete végre akkora, hogy az 50 év felettiek is jól tudják olvasni.

Az MPC X-ben 1,8 GHz-es négymagos processzor dolgozik 2 GB RAM-mal. A 16 GB belső memóriából 10 GB-ot már elfoglal a mintatár, és csak 6 GB-ot szánnak felhasználói tárolónak. A szekvenszer 16 sebesség- és nyomásérzékeny, háttérvilágítással ellátott tapigombbal vezérelhető.

A gyárilag mellékelt ütőskészlet gyűjtemény meglehetősen gazdag. A hangszerek erőteljesen hangzanak, valamint a készletekben és a programokban összehangoltan szólalnak meg. A gyűjtemény tartalmaz olyan egyedi hangszer- és effekt hangokat, amelyek illeszkednek a készletekhez, és tisztán szólnak. A hangszerprogramok gyűjteménye viszont ódivatúan hangzik és nagyon rövid. Az effektek tapipárnánként, komplett programonként is használhatók, vagy akár a kimeneti egységbe is beilleszthetők. Napjaink zenei produkciói egy kicsit többek, mint egyszerű effektusok ismételgetése; ezért négyféle szerkesztő eszköz is van, amelyek komplett hangzásokat állítanak elő, és egyszerűen automatizálhatók.

1998-ban egy új svéd cég jelent meg a piacon a Sidstation nevű szintetizátorával, amelyben a Commodore 64 MOS 6581 típusú hanggenerátor integrált áramkörét használták. A vállalat alapítói nagyon sokat törhették a fejüket azon, hogy milyen egyedi és feltűnő neve legyen az új vállalkozásnak, s végül mindenkit meglepő és kreatív módon az Elektron elnevezés mellett döntöttek. Az első ritmusgépük, a Machinedrum, 2011-ben mutatkozott be, s ez a készülék feledtette a semmitmondó cégnevet.

Később több változata is elkészült, s közben az Elektron azt tervezte, hogy lekörözi a groovebox legnagyobb és legnépszerűbb gyártóit. Ennek során dobta piacra 2014-ben az Analog Rytmtet, 2017-ben pedig a jelenleg legtöbbet tudó Analog Rytm MK II-t. Ennek svédországi ára 17 699 korona, a magyarországi ára kb. 600 ezer forint, s nemcsak a drágasága emeli a csúcsok közé, sőt, a legtöbb teszt szerint a sorozatban gyártottak között ez a legjobb groovebox.

A fehér és a fekete Rytm MKII-t ék alakúra tervezték, így a kezelőszervek jobban a felhasználó felé mutatnak.

A hátoldalán – a kategóriához illően – van bőven csatlakozó.

• 2 db 1/4"-os szimmetrikus TRS bemenet a mintázáshoz
• 2 db 1/4"-os TS bemenet
• 2 db 1/4"-os szimmetrikus TRS kimenet
• 8 db 1/4"-os aszimmetrikus TS kimenet
• 2 db1/4"-os expressziós pedál/CV TS bemenet
• 1 db 1/4"-os sztereó fejhallgató TRS kimenet
• 1 db USB 2.0 csatlakozó
• 3 db ötpólusú DIN midi csatlakozó (be, ki, átadó), amelyeken Roland DIN sync is megjelenhet.

A két oszcillátorral előállított alap ütőshangok száma 8. A hangkészlet hangjai egyenként módosíthatók, a legtöbb előre beállított változata a lábdobnak van. Van hozzájuk ADSR a hangerősséghez és a szűrőkhöz, továbbá lfo a modulációhoz. Szűrőből hétféle karakterisztikájú közül választhatsz, és ugyancsak hétféle jelalakja lehet az lfo-nak. Az effektegységben torzító, késleltető, kompesszor és zengető van. A belső memória 1 GB-nyi mintát tud tárolni. A mintázó rész nemcsak analóg jeleket dolgozhat föl, hanem digitálisakat is újrakvantálhat, és a minták természetesen szerkeszthetők. A mintavételi frekvencia 48 kHz, a felbontás 24 bit. A szekvenszer 12 sávos, minden sávban lépésenként változtatható a hang számos paramétere, és sávonként 128 memóriahely van. A minták láncolhatók, így teljes dalok képezhetők.

A Korg cég grooveboxairól kevés szó esett eddig, mert nehezen meghatározható, hogy e készülékek melyik kategóriát képviselik. Ráadásul a Korg típusjelölése legalább annyira áttekinthetetlen, mint a Rolandé. Jelenleg a 2016-ban piacra dobott Electribe 2 MKII sorozat két tagja kapható: a kék és a piros.

Azt hihetnéd, hogy csak a színben van különbség, mert az árak eltérése csak pár száz forint, kb. 140 rongyért kapható mindkettő. Pedig csak a piros (vagy milyen szín ez, leginkább a romlott, de még nem penészes kenőmájasra hajaz) teljes groovebox, tehát tud mintázni is. A mintavételi frekvencia 48 kHz, a felbontás 16 bit, a maximális tárolható mintahossz 270 másodperc monóban, sztereóban nyilván a fele. Hátulról nézve ugyanolyan mindkét cucc, de a kék analóg bejáratára érkező jel csak hozzákeverhető a kimenő analóg jelhez.

A kezelőlapon már látszik a különbség.

A kék más szempontból tud többet, mint a piros. Az alábbi táblázat mutatja a különbségeket.

Hozzáteszem, hogy belső program, vagyis firmware cserével a pirosból kék, a kékből piros varázsolható, legfeljebb a feliratok nem fognak megfelelni a belbecs tartalmának. Mindkét készülék hangminősége azonban, ha nem is csúcskategória, de ügyes mintázással megközelíti azt. A szolgáltatásai közül viszont hiányoznak az extrák, például nincs egyedi hangszer-kimenet. A polifónia 24-szeres, a timbralitás 16-szoros. A szekvenszer 64 lépéses, a minták egyedileg effektezhetők. Nemcsak midivel, hanem más Korg cuccal is szinkronizálható. A vasak összeházasíthatók az Ableton Live hangmunkaállomással.

A berlini Native Instruments céget főként a számítógépes zenei szoftverek világából ismerjük, de évek óta gyárt vasakat is. A Maschine sorozat legújabb tagja, a Maschine+ 2020 óta kapható, igencsak borsos áron. A hazai kufárok 420 000 és 506 000 ezer forint közötti összegért értékesítik.

Érdekes öszvér ez, ugyanis önállóan is használható, de igazán akkor érzi jól magát, ha a Native Instruments számítógépen elérhető alkalmazásaival van összekötve. A Maschines sorozat nem titkoltan az Akai MPC-k vetélytársa akar lenni. A Maschine + mechanikai felépítése kétségkívül a professzionális készülékekre jellemző: eloxált alumínium készülékváz, gondosan kidolgozott és strapabíró sebesség- és nyomásérzékeny tapipárnák (16 db), masszív forgatógombok, két színes képernyő.

A tapipárnákat az ebben a kategóriában megszokott módon ujjdobolásra, mintaszerkesztésre és dallamok létrehozására lehet használni. A Maschine+ belének szívét négymagos processzor alkotja, 4 GB DDR3L RAM-mal és 32 GB eMMC memórával. Az eMMC (beágyazott memóriakártya) az ssd-hez hasonló memória, amely a készülék kikapcsolása után is megőrzi az adatokat, de csak egy áramköri morzsából áll, és fixen be van forrasztva az alaplapra. Az eMMC előnye, hogy a gyártónak egy adott eszközben csak a megfelelő kapcsolatokat (interfészt) és a lapka számára szükséges helyet kell biztosítania, ami jóval kevesebb tervezést igényel, kisebb költséggel, és a fejlesztőknek nem kell megbirkózniuk a gyártóspecifikus megoldásokkal sem. A mobiltelódban is biztosan van eMMC.

A mintázó 44,1 kHz-es mintavételi frekvencián ketyeg, a felbontás 24 bit. Ha hangmunkaállomáshoz kapcsolódik, használható 96 kHz-es mintavételi frekvencia is. A mikrofon bejárata csak akkor fogad kondenzátor mikrofont, ha azt külön fantomtáról járatják, mert beépített nincs, sajnos. A fontosabb csatlakozók között van 2-2 db 1/4"-os TS be- és kimenet, 1-1 ötpólusú DIN midi be- és kimenet, 1/4"-os TRS fülhallgató kijárat, 2 db USB midi vezérlő, lábpedál csatlakozó. Külön hangszerhang kimenetek nincsenek, de ezekre élőzéskor ritkán van szükség. Sokkal jobban hiányozhatnak a CV/kapu csatlakozók.

A Maschine+ számos gyártó hangszereit ismeri, ezekkel midin keresztül köthető össze.

A Maschine+ mintagyűjteménye gazdag és erőteljes hangok hatalmas tárháza, amelyben sokféle műfaj hangja és effektjei megtalálhatók, ideértve az iparág vezető hangszereit, hangjait és effektjeit, kiegészítve az ikonikus Maschine drum and bass szinti bővítményekkel és effektekkel. Az exkluzív tár egy 8 GB-os könyvtárból áll, amely tele van prémium minőségű hangokkal, virtuális hangszerekkel, projektekkel, loopokkal és még sok mással, mint például a Nativ Instruments Massive, Monark, Reaktor, Kontakt és FM8 filéivel. A bővítések közé tartozik a Deep Matter, a Lilac Glare, a Solar Breeze, a True School és a Velvet Lounge. A külső sd memóriakártyával új bővítményeket, hangszereket és hangokat is benyomhatsz a gépbe. A Maschine+-nak van beépített wifi-je, így vezeték nélkül telepíthetsz új termékeket és frissítéseket.

Ha olcsóbb, de különleges grooveboxra vágyódsz, akkor a Polyend cég Tracker típusa a nyerő. A gyár Lengyelország északkeleti részén, az Ezer Tó Földjén található. A Tracker készülék 2020 óta kapható, és a belső szoftverét rendszeresen frissítik. Nálunk kb. 200 ezer forintért lehet a tied.

A tracker – magyarul nyomkövető – olyan, egyébként majdnem elfelejtett, a múlt század 80-as éveire visszanyúló technika (pl. Commodore C64), amelynek lényege, hogy nem rácsok vagy zongoratekercsek segítségével történik a szerkesztés és programozás, hanem függőlegesen egymás alá, és ha több sáv van, akkor több függőleges oszlop is, legfeljebb nem mindegyik látszik egyszerre a képernyőn. Minden, ami zeneileg történt, alapvetően egy táblázatba került, amelyben az oszlopok a számokat ábrázolták, és az események számozott sorokban futottak végig.

Érdemes megcsócsálni a Polyend Tracker hang-útvonalának tömbvázlatát, már amennyire látszik.

A Polyend Tracker nyolc részből álló mintázó munkaállomás-groovebox, önálló hardver formájában. 44,1 kHz-es (16, 24, 32 bites) monó .wav fájlokkal működik. A felhasználóval való együttműködés eszköze 7 hüvelykes TFT-kijelző (800 x 480 pixel), egy nagy léptetőkerék, 33 (néha több) funkciógomb és egy 48 háttérvilágítású minigombból álló jegyzettábla. Van néhány effekt (túlhajtó, limiter, kompresszor, késleltető, flanger, kórus, zengető), és a minták ADSR-rel és lfo-val formálhatók. Az lfo-nak öt hullámformája van: A minták maximális össz-hosszúsága egy-egy folyamaton (projekten) 133 másodperc, amely projektenként összesen 48 hangszerhang között szabadon elosztható. A Polend Tracker egyidejűleg nyolc hangot tud kiadni, tehát nyolc sávja van. Az ezekben a sávokban történő eseményeket mintaszeletek vezérlik, amelyek hossza 1-128 lépés lehet. Projektenként legfeljebb 255 mintaszelet kezelhető, amelyeket aztán dal módban tetszőleges sorrendben láncolhatunk. Ezen túlmenően egy úgynevezett teljesítmény módot valósítottak meg, amelyben mind a nyolc sáv mintázata egyenként vagy többször is megváltoztatható működés közben.

A Polyend Tracker mintázója akár vonalszintű, akár mikrofonszintű analóg forrásról vehet mintát, de fantomtápja nincs. A mintázandó jelet egy vacak belső URH-FM rádió is szolgáltathatja, amelyben nemcsak az a pláne, hogy néhány nagyon erős adót képes venni, hanem az, hogy ha nem vesz állomást, a sokféle vételi zajból lehet mintákat csiholni.

A Polyend Tracker szintetizátor része szemcsés és hullámtáblás alapú szintézissel állít elő jeleket, illetve a már meglévő mintákat szemcsékre bonthatja és hullámtáblába rendezheti. A szekvenszer/követő nézetben az összes zenei esemény egy táblázatba rendeződik. Az első bejegyzés (türkiz) a hangot mutatja, a második (sárga) a kiválasztott hangszert, a harmadik (rózsaszín) az első effektust, a második (világoskék) következésképpen a másodikat. Ha nincs esemény a megfelelő pozícióban, csak a helyőrző sorokat láthatod. Az egyes adatokat a Polyend Tracker saját gombjaival vagy midin keresztül viheted be; a készülék legújabb, 1.3-as firmware-rel frissített változata már néhány midi cc üzit is megért, illetve, képes ilyenek készítésére.

A Roland legújabb, csúcskategóriájú grooveboxa és zenei munkaállomása a 2019 végén megjelent MC-707. Jelenleg nem ez a legdrágább groovebox, nálunk 320-350 ezer forint az ára.

Talán meglepő lehet, de az első tesztek nem felhőtlenül rajongtak a királyért, mert a Roland mintha átvette volna a Microsoft gyakorlatát, miszerint félkész terméket árusít, aztán majd a vásárlók megmondják, mi kell nekik. Az MC-707 a legjobban úgy írható le, mint egy minden az egyben megoldás, ritmus-számítógép szekvenszerrel, szintetizátorral, integrált effektekkel és mintázó funkcióval mindenféle táncolható zenéhez, s amely midin keresztül is masszírozható vagy szinkronizálható, és irányító központ is lehet. Az MC-707 kevésbé alkalmas élő billentyűs játékosok kielégítésére, viszont otthon érzi magát a stúdióban vagy a diszkós előtt, és szükség esetén ritmusgépként is szolgálhat. Akár teljes értékű digitális szintetizátorként is használható, egy szakíró úgy jellemezte, hogy tojást tojó gyapjas koca. Szokás szerint a régi Roland klasszikusokat, az összes korai Roland ritmusgép hangjait, szintetizátorokét a Juno 106-tól a Jupiter-8-ig, sőt a D-50 hangjait is integrálták mintaként. Összesen 3 000 hang van a gyári hangkészletben. A szokásos csatlakozók 1/4”-os TS és TRS, illetve ötpólusú DIN midi lyukak, továbbá usb és memóriakártya foglalatok. A kezelőszervek elrendezése logikus, érintésük kellemes.

A készülék mintázója mikrofonról és vonalszintről egyaránt működik, fantomtáp viszont nincs. A mintavételi frekvencia 44,1 kHz, a felbontás 24 bit. A képernyő kicsi, gyengébben látóknak nem való. Felette találhatók az effektszabályzók, alatta a funkció gombok. Legalul vannak a jellegzetes diszkós effekteket előhívó gombok, köztük a dadogtató.

A szekvenszer és a szerkesztés részben eltér a korábbiaktól. A legfelső szint most is a projekt. Tartalmazza az összes dal adatot, mintát, jelenetet és az egyes beállításokat. A következő szint a jelenet, amelyek valós időben bújik elő, és az un. klipek elrendezését mutatja. Számonként 16 klip alkot egy mátrixot, összesen legfeljebb 128 klippel. Aztán vannak a sávok, minden sávhoz egyedi effektek rendelhetők. A többsávos kompresszor, hangszín és természetesen a panoráma is masszírozható. A legalacsonyabb szint a pálya, amelynek három üzemmódja lehet: ritmusgép-sáv, hangszín és hurkoló választható. Egy-egy sávon 16 hang vagy klip helyezhető el. Lehetőség van más projektek hangjainak átvételére és szabadon kombinálására is a hangszerkészletekből. A .wav filéket-felismeri, de a többszörös mintát nem. Az MC-707 egyik erőssége a sokoldalú programozható szintetizátor. A PCM alapminták és a tipikus szinuszos, impulzus, négyzet- és fűrészfogú hullámformák, valamint a Roland-típusú, un. szuper-négyszög is készíthető vele. Négy VCO keverhető és masszírozható tovább. Hetekbe telne az összes paraméter rögzítése, mert szó szerint eltévedsz a menü mélyén. A kezelést lényegesen megkönnyíti a grafikus kijelző és a forgatható tárcsával való vezérlés. Külső billentyűzetnél az utóérintés midi-n keresztül is kiértékelődik, így sokkal könnyebbé teszi a dallamrészek létrehozását.

Az MC 707-nek két kistestvére is van, az egyik egy lecsupaszított változat, az MC-101, a másik az MV-1 VERSELAB. Ez utóbbit 2021 végétől árulják, és kb. 100 ronggyal olcsóbb, mint az MC-707.

A VERSELAB-ot a modern zenekészítéshez és énekfelvételekhez tervezték. A fantomtápos szimmetrikus XLR mikrofonbemenet megkönnyíti az énekhang rögzítését, olyan beépített effektekkel, mint az automatikus hangmagasság igazító, a harmonizáló, a duplázó. A harmonizálóval a saját hangod kórusként dúrban és mollban, valamint akár három egyidejűleg használható hangközön (nevezetesen terc, kvart, kvint, szekt és oktáv hangközönként) szólalhat meg. Különféle algoritmusokat optimalizáltak sebességre és a hangolási stabilitására. Van egy meglehetősen komplett hangszínszabályzó is, amely két teljesen parametrikus középső sávot, valamint egy kompresszorral, de-eszerrel és egygombos kiemelővel egybeépített javító részt tartalmaz. 16 egyszerűen hozzáférhető felvételverzióval és ezek dalon belüli tetszőleges bemásolásával egy pillanat alatt szerkeszthető át a dal.

2017-ben jelent meg az új-zélandi Synthstrom cég Audible Deluge grooveboxa. Ez a cucc egyetlen boltban sem kapható, csak a gyártótól rendelhető meg a magyarul Özönvíz, kiépítettségtől függően 899 és 919 dollár közötti áron – ha éppen nincs alkatrészhiány.

A szintetizátor rész nemcsak a szubtraktív és a szögmodulációs szintézishez szükséges egységeket tartalmazza, hanem az effekteket is: zengetőt, kórust, flangert, fázistolót, késleltetőt, bitcsökkentőt, dadogtatót, elhangolót, gyűrűs modulátort, kompresszort. A polifónia 64-szeres. A mintázó bejárata mikrofon- és vonalszintű lehet, fantomtáp nincs, beépített mikrofon van. A zongoratekercses szekvenszerbe a kívánt szám kiválasztása után beírhatók a hangjegyek értékei. A rácsfelbontás alapértelmezés szerint 16 hangra van állítva, ami tovább bővíthető a 32. és 64. lépés elhelyezéséhez, vagy kicsinyíthető, hogy nyomon követhessed a hosszabb sorozatokat. A hangjegyhosszak színesen jelennek meg, így a magasabb rácsnézetben a „túl rövid” hangjegyhosszakat világosszürke elszíneződés jelzi. Innen szükség esetén újra törölhetők. Azt is meg lehet határozni, hogy mennyi ideig kell tartani egy hangjegyet. Ha szereted a poliritmusokat vagy a páratlan időzítéseket, nem hagy cserben az Özönvíz – a minta hossza minden hangra egyedileg állítható be. A csatornák más eszközöket is vezérelhetnek midin keresztül, vagy egy hangmunkaállomás vezérlőjeként használhatók. A sokszoros polifónia és a szinte korlátlan paraméterezhetőség következtében létrehozott összetett harmóniák jellemzői midi cc üziként lökhetők át. Az Eurorack fellendülésének megfelelően az Özönvíz hátlapján 4 kapu és 2 vezérlőfeszültség kimenet található; ezek igény szerint konfigurálhatók.