Cs. Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 313. Dobolj elektronikusan!

Az elektronikus dobok és ütőhangszer készletek viszonylag későn jelentek meg, és az ütőhangszeresek, magyarán a dobosok körében nem felhőtlenül népszerűek. Holott a csúcskategóriájú elektronikus dobfelszerelések, az e-dobkészletek sokat fejlődtek az utóbbi években.

Az elektronikus dobfelszerelések használatát elsősorban az indokolja, ami a legtöbb elektronikus hangszerét. Kisebb méretűek, könnyebbek, olcsóbbak és kevésbé zavarják a környezetüket, mint akusztikus társaik. Főként ez utóbbi erős érv az elektronikus dobok és cinek mellett, mert a jóval csendesebb hangszerek alkalmasak arra, hogy ne valahol egy lakatlan szigeten, hanem otthon is gyakorolhass, tanulhass dobolni, főként úgy, hogy fülessel hallgatod a játékodat. Az elektronikus változatokat nem kell mikrofonozni, jóval könnyebb felvételt – egyes típusok esetén soksávos felvételt – készíteni velük, hangosítani őket. Az elektronikus ütősök hangkészlete szinte határtalanul nagy lehet, ugyanaz az e-dob nagyon sokféle hangot generálhat. Az e-dobkészlet akusztikus hangszerhangok utánzására ugyanúgy képes, mint mindenféle, az elektronikus hangszerek világában előidézhető hangok előállítására.

Az elektronikus dobfelszerelések bírálói szerint ezek a masinák nem úgy szólnak, mint az akusztikus dobcuccok. Persze, hogy nem úgy szólnak, hiszen elektronikusak, de a legjobbak hasonlóan szólnak, és aki azt akarja, hogy úgy szóljanak, mint az akusztikusok, az használjon akusztikus dobcuccot. A zene világában mindenféle hangszernek van helye, az a jó, ha lehet választani. Annak érdekében, hogy mindenki kedvében lehessen járni, gyártanak olyan kiegészítőket, amiket az akusztikus hangszerekre szerelve, azok elektronikus hangszerként is képesek viselkedni. Ezek a hibridek. Lényeges funkcióbeli különbség a hangszedők és ezen kiegészítők – jeladók, triggerek – között, hogy míg a hangszedők feladata a mechanikai rezgések elektromos rezgésekké történő átalakítása, a jeladók csak vezérlik azt az elektronikát, ami szintetizált jeleket állít elő.

den02

Nem hibridnek hívjuk, de az sem ördögtől való, ha az akusztikus készletet néhány elektronikus hangszerrel bővítik, ahogy a fordítottja sem, amikor az e-dobkészlethez akusztikus hangszerek csatlakoznak. Sőt, az elektronikus dobolás kezdeti korszakában nem is voltak elektronikus cinek, ezért az összes cintányér meg a lábcsin akusztikus volt, és napjainkban is az olcsóbb e-dobkészletek leggyengébb hangszerei az e-cinek. Az e-dobkészlet általában nem úgy néz ki, nem olyan elegáns, mint az akusztikus változat, de ha van az a pénz, akkor kaphatók olyanok is, amelyek ugyanolyan pofásak. Ezek a legdrágábbak, mert a flancot meg kell fizetni, igaz, azt is, amit ezek az e-dobkészletek hangzásban és szolgáltatásban tudnak. Az e-dobkészletnek csak annyira van saját hangja, mint egy elektromos gitárnak, vagyis a muzsikus nem az akusztikus dobcuccoknál megszokott hangot fogja hallani, különösen akkor nem, ha fülest használ. A hangszórós monitorok meg nem úgy helyezkednek el, ahogy az egyes ütőhangszerek, tehát mindenképpen más lesz a játékos által hallható hangkép. Az elektronika késleltet is, ami nagyon zavaró lehet, de a modern áramkörök késleltetése már jelentősen kisebb, mint a korai digitálisaké. Azonban ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont, mert ha a muzsikus nem érzi jól magát, megette a fene az egészet. Ugyanezért nagyon kínos az az érv, hogy e-dobkészleten játszani egészen más érzés, mint akusztikus dobcuccon. Ez annak a problémának a része, amiről már a sorozat 253. részében volt szó részletesebben, nevezetesen, hogy az elektronikus hangszerek működtetése és a hang keltése, keletkezése teljesen elválik egymástól. Ahhoz, hogy ez a kapcsolat legalább látszólag ismét helyreálljon, az elektronikus dobok és különösen a cinek tervezőinek számos trükköt kellett kitalálniuk, s ugyancsak a legutóbbi időkben sikerült elérni, hogy a muzsikusok már nem fintorognak annyira. Az az érzésem, hogy ez a probléma sosem lesz teljesen megoldható, ahogy nincs az a szintetikusan előállított narancslé sem, aminek az élettani hatása ugyanolyan és ráadásul minden pohárnyi lé esetében kicsit másmilyen módon legyen ugyanolyan, mint amit frissen préselsz a fáról leszakított gyümölcsből.

den03

Az elektronikus dobok történetének kezdete homályos. A legtöbb forrás szerint az első nyilvános próbálkozás Felix Visser dobos nevéhez fűződik, aki egy Ace Ton ritmusgépet alakított át.

den04

Visser módosításában az Ace Tone ritmusgépet egy nagy, lapos táblával bővítették, amelyen 12 nyomtatott áramköri rész volt, és a nyomtatott rézsávok villákként fonódtak össze. Ezek a rézsávok képezték az Ace Tone ritmusgép által keltett hangok érintési felületeit. Mindegyik érintőfelületet egy-egy elektronikus áramkör figyelte, amely nagysebességű Siemens számítógép jelfogóit húzogatta. Az érintőfelületek másik vége a ritmusgép hangszerhang áramköreihez kapcsolódott. Bár ez durva módja volt az elektronikus dobhangok kézi lejátszásának (mint egy ütőhangszeres, aki bongón és kongán játszik), tényleg működött. Az egységet a hollandiai Hilversum rádióállomáson használták.

Képek is maradtak meg a milánói Meazzi cég Hollywood tronic drum nevű e-dobkészletéről, amely akusztikus dobokat varázsolt elektronikussá.

den05

A dobokba helyezett mikrofonok adták a jelet az elektronikának.

den06

Ugyancsak korán, 1971-ben alkotta meg a saját elektronikus dobjait a közelmúltban elhunyt Graeme Edge , a The Moody Blues dobosa, a sussexi egyetem professzorával, Brian Groves- szal együttműködve.

den07

A jeladó egy ezüst tekercs volt, ami egy mágnesben fel-le mozgott. Az elektronikája kb. 500 tranzisztort tartalmazott.

Állítólag Carl Palmer, az Emerson, Lake & Palmer dobosa is készíttetett elektronikus ütőket, a németek meg a Kaftverket tekintik az e-dobkészletek első igazi használójának, 1973-ban.

den08

Az e-dobkészletek legismertebb és legfontosabb úttörője Dave Simmons volt.

den09

Több sikeres próbálkozást követően az SDS5 vagy SDS V volt az a teljesen elektronikus, analóg dobcucc, ami a múlt század nyolcvanas éveiben „az” e-dobkészlet volt, amelyiknek hatszögletű hangszerei egy ideig meghatározták a fejlődés irányát. S amely jó időre szakított azzal a vonulattal, amely szerint az elektronikus ütősök formájának ugyanolyannak kell lennie, mint az akusztikus társaiknak. Kezdetben nem voltak hozzá elektronikus cintányérok, de később gyártottak cineket is. A hang nem különösebben valósághű, de karakteres.

den10

A bőröket helyettesítő ütőfelületek - a szakzsargonban párnáknak hívják őket - rendkívül kemény műanyagból készültek, amelyet rendőri zavargások elleni pajzsokban használtak. Robusztusak voltak, de sok dobos csukló- és könyökfájásra panaszkodott.

Ez az SDS5 elektronikájának tömbvázlata, még cinek nélkül.

den101

Ez a szűrő kapcsolási rajza.

den102

Az SSM2044 negyedfokú, 24 dB oktáv meredekségű, analóg feszültségvezérelt szűrő áramkör volt, amit például a PPG Wave 2.3-ban és a Korg több szintetizátorában használtak, és kifejezetten zenei célokra gyártotta a néhai Solid State Music nevű cég, amely később az Analog Device tulajdona lett. Jelenlegi ára – amikor kapható – 25 euró.

den103

Íme, a lábdob kártya.

den104

A pergő kártya.

den105

A tam kártya – ebből kettő is volt az eredeti elektronikában.

den106

Az SDS sorozat későbbi változataiban olyan gumibetéteket használtak, amelyek a dobosokhoz kíméletesebbek voltak, de sokan úgy érezték, hogy az elektronika későbbi változataiból hiányzik az eredeti SDS5 hangzásának jellege. A következő három nótában is SDS5-öt használtak.

den11

den12

den13

Az SDS5-nek készült számítógépes emulátora is, a VSDS-X bővítmény. A második változatot 2020-ban mutatták be Windowsra és Almára. Most a 2.02-nél tartanak.

den14

A bővítményt a francia Aly James muzsikus, zeneszerző, programozó készítette.

den141

A VSDS-X, ami a Virtual Simmons Drum System Extended rövidítése, az eredetihez hasonló (magyarul nem olyan) élményt nyújt. Minden egyes hanghoz modellezi az analóg hanggenerálást, a belső áramkörök hangolását, a jeladó sebesség érzékenységét. Hibrid hangjaihoz (lábcsin, cinek, taps, keverékek) emulálja az eredeti törölhető és programozható memóriákat (epromok). Modellezi a szintetizátor szűrőit. Azt is utánozza, hogy hogyan reagál egy-egy hang, ha párnákkal vagy szekvenszerekkel indítják. A bővítmény midizhető.

A bővítmény az alábbi honlapról tölthető le 45 euró kipengetése után, és akkor egy részletes kézikönyvet is kapsz.

https://www.alyjameslab.com/alyjameslabvsdsx.html

den15

Ha az eddigiekhez hűen megígéred, hogy nem kufárkodsz a programmal, nem pénztermelésre használod, akkor van feltört változat is, ami aztán számítógéptől és a hangmunkaállomás lelkivilágától függően vagy működik, vagy nem. Az alábbi linkről tölthető le 64 bites Windowsra:

https://filecr.com/windows/aly-james-lab-vsds-x/?id=190772469173

den16

A bővítmény jelszavazott .zip tömörítésű telepítője pillanatok alatt letöltődik. Nem minden kicsomagoló program képes kitömöríteni, a WinRARnak sikerült. A WinRAR a következő linkről tud lecsorogni.

https://www.winrar.hu/downloads

den17

A WinRAR telepítését követően töltsd hát be a kicsomagolóba az Aly James Lab VSDS-X 2.0.2 (x64) [FileCR].zip-et!

den18

Bökj kétszer az Aly kezdetű filére, és írd be a jelszót: 123!

den19

Nyomd meg az OK gombot, és szépen nyomogass mindent tovább!

den20den21den22den23

Keresd meg a programfájlokban levő Steinberg mappa VSTPlugin mappájában a VSDX mappát, és mindent, ami benne van, másold be a hangmunkaállomásod „bővítmények” (Plugins) mappájába! Ne ijedj meg, rengeteg szarság van benne, jóval több, mint ami a képen látható.

den24

Ha ezután elindítod a hangmunkaállomásodat, a virtuális hangszerek között négy új bővítményt látsz.

den25

Ebből kettő az e-dobkészlet, kettő az önálló taps szintetizátor. Jó esetben legalább egy e-dobkészlet és egy taps szintetizátor működik. Rengeteg beállítási lehetőség van, s mivel a feltört változathoz nincs használati utasítás jó darabig elfoglalod majd magad. Sok előre beállított változat közül is választhatsz. Én a brutális Theremin Hitchcock Kickkel bohóckodtam sokat.

den26

Aztán a Robot Clapsszel.

den27

Már napok óta próbálgattam a VSDS-X-et, amikor megleltem az ingyen letölthető, igencsak részletes használati útmutatót.

https://www.alyjameslab.com/ajlab_pdf/VSDSX2_USER_MANUAL.pdf

den28

A taps szintetizátornak is van letölthető használati útmutatója.

https://www.alyjameslab.com/ajlab_pdf/CLAPTRAP_manual.pdf

den29

Az e-dobkészletek története számos meghökkentő hangszer, cég és esemény históriája a kezdetektől napjainkig. Ezeket fűzték össze egy hatrészes sorozatba. Nagyon kevés ennyire izgalmas, szórakoztató és szakmailag kifogástalan feldolgozást láttam, noha tán kevés benne a zene, mert a készítője eléggé el nem ítélhető módon komolyan vette a szerzői, előadói és kiadói jogokat. Szánj rá te is egy műszaknyi időt, és nézd meg!

Ez a faszi készítette őket.