Cs.Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 55. És akkor most jól összenyomjuk

A fülben a külső szőrsejtek nemcsak a hang frekvenciájának pontosabb felismerését teszik lehetővé, hanem erősítenek is. Ez az erősítés nemlineáris, kompresszív, mert az erősítés mértéke függ a belső fülbe érkező jel nagyságától. Ez a dinamika szűkítés teszi lehetővé a hallórendszerünk nagy hangerősség átfogását.

Ilyen torzítást elektronikus eszközökkel is tudunk csinálni, sőt, az egyik leggyakrabban használt hangtechnikai eszköz a kompresszor. Nagyon sokféle van belőle, de mindegyikben közös, hogy csökkenti a jel dinamikáját.

Hogy a kompresszor mire jó? Alapvetően nem jó, sőt rossz. A dinamika szűkítése óhatatlanul tovább torzítja az amúgy is torz jelet. Rossz, mert nagyon nehéz jól beállítani a kompresszorokat, nagy gyakorlat kell hozzá. Legalább akkora gyakorlat, mint ahhoz, hogy csöpp kezeddel, vagyis keveréssel szabályozzad a hangerőt. Ráadásul kézi szabályozással jobban tudsz alkalmazkodni a tartalomhoz, a végső hangképhez. Feltéve persze, ha van érzéked hozzá, jó a hallásod, igényes vagy, és nem fakezű.

mj02

Mégis van számos eset, amikor a kompresszor jó dolog. Ilyen az, amikor zajos környezetben kell megszólaltatni egy hangot. Ebben az esetben ugyan biztosan fárasztó lesz a műsor hallgatása, de legalább hallgatható lesz, mert kiemelkedik a zajból. A másik gyakori alkalmazás, amikor valamilyen hangjelenséget markánsabbá, egyedibbé, dögösebbé akarunk varázsolni.

Végül az is fontos, hogy a jelünk abban a tartományban maradjon, ami a többi berendezés működése szempontjából a legkedvezőbb.

A kompresszor beállításakor a leggyakoribb hibáknak az a hatása, hogy megváltozik a hangszín, és pumpálni kezd a jel.

Elsőként hallgass meg egy komprimálás nélküli dalt!

mj03

A következő változaton a kompresszor pumpálását és a hang elszíneződését figyelheted meg.

Végül össze-vissza tekergettem a kompresszort. Torz is, liheg is, lomha is: úgy vacak, ahogy van.

A kompresszorok alapvetően kétféle módon nyomhatják össze a jelet. Az egyik esetben a küszöbszint felett – ez a gyakoribb; ilyenkor a kompresszor halkít.

mj04

A másik esetben a küszöbszint alatt nyomják össze a jelet, ilyenkor a kompresszor erősít.

mj05
A szabályozás történhet a bemenetről…

mj06

vagy a kimenetről.

mj07

Természetesen a VCA-k (feszültségvezérelt erősítők) előtt is csináltak kompresszorokat, csak akkor másképp oldották meg a vezérlésüket. Az alábbi kütyüt pl. már akár 100 000 dollárért is megveheted, kis szerencsével.

mj08

A plugin változat „csak” 350 dollár.

Létezik olyan kompresszor is, amelyben válthatod, hogy honnan szabályozzon, és így valóban meggyőződhetsz arról, mennyire más, amikor elölről, mint amikor hátulról csinálod.

mj09

Mivel általában felülről szabályoz a kompresszor, ennek a paramétereit vesszük sorra:

  • Küszöbszint (threshold) – aminél a kompresszor működésbe lép
  • Megfogási idő (attack time) – amennyi idő alatt a kompresszor „észreveszi magát”, lenyomja a szintet, ha a bemenő jelszint eléri a küszöbszintet.
  • Elengedési idő (release time): – amennyi idő alatt a kompresszor „elengedi” a jelet, ha a bemenő jelszint a küszöbszint alá csökkent.
  • Könyök (knee) – a küszöbszintnél a szabályozás lágysága/keménysége.

A következő ábra a kompresszor időbeli működését mutatja.

mj10

Amíg a bemenő jel kicsi, nem történik semmi. Ha a küszöbszint fölé ugrik a bemenő jel szintje, a vezérlő áramkör működésbe lép, és leszabályoz. Amikor ismét a küszöbszint alá csusszan a bemenő jel szintje, a kompresszor elengedi a jelet, és nem szól bele az életünkbe.

Ha most megnézed a kompresszor transzfer karakterisztikáját, amin a pirossal jelzett szabályozási durvaság mértéke, a könyök is szerepel, kiderül, hogy a legfontosabb paraméterről nem esett szó.

mj11

Ez a paraméter kompresszor tömörítése, pontosabban, a kompresszálás aránya (ratio).

Ez az érték is változtatható, beállítható.

mj12

A kompresszálási arány azt mutatja meg, hogy mekkora a kompresszor tömörítése. Azonban NEM TERMÉSZETES arányt mutat. Ha a kompresszorba bemenő feszültség 10 volt, a kompresszorból kimenő pedig 1 volt, a kompresszálási arány nem tízszeres lesz. Bizony, nem.

A kompresszálási arányt úgy határozták meg, hogy a küszöbszint fölött hány dB-vel kell nagyobb szintű jelet adni a bemenetre, hogy a kimeneten 1 dB-vel nőjön a jelszint.

Hűazannya! Nézzünk néhány példát!

Ha a kompresszálási arány 1:1, akkor 1 dB-vel kell növelni a bemenő jelszintet, hogy a kimeneten 1 dB-vel nőjön a jelszint. A kompresszor tehát nem csinál semmit.

Ha a kompresszálási arány 2:1, akkor 2 dB-vel kell növelni a bemenő jelszintet, hogy a kimeneten 1 dB-vel nőjön a jelszint.

Ha a kompresszálási arány 4:1, akkor 4 dB-vel kell növelni a bemenő jelszintet, hogy a kimeneten 1 dB-vel nőjön a jelszint.

Minél nagyobb a kompresszálási arány, annál jobban tömörít a kompresszor.

mj13

A fenti ábrán még egy kompresszálási arányt láthatsz. Ennél az értéknél bármennyire is megnöveljük a bemenő szintet, a kimenő jel jottányit sem változik. Nahát… megkaptuk a limitert.

mj14

Persze, ez csak egy jelölés, hiszen még végtelen nagyságú bemenő jel esetén sem növekedne az ideális limiter kimenő jele. Valójában már az 20:1 kompresszálási arány is majdnem limiternek tekinthető.

Hogy megértetted-e, hogy mi is az a kompresszálási arány, számolunk kicsit. Örülsz, mi?

A küszöbszint -10dBu. A kompresszálási arány 4:1-hez. A bemenő jel szintje -6 dBu. Mekkora a kimenő jel szintje?

A megoldás igazán egyszerű:

-6dBu 4 dB-vel a küszöbszint fölött van (-10+4 = -6).

4 dB hatására 1 dB-t emelkedik a kimenő jel szintje.

A kimenő szint tehát: -10+1 = -9. Vagyis -9 dBu.

Csak kivonni és összeadni kellett.

A kompresszorok bemenő szintje (input gain) és kimenő szintje (output gain) is állítható.

Az eddigiekben bemutatott kompresszoroknak csak egy küszöbszintjük van. Sokkal finomabb szabályozás érhető el több küszöbszinttel. Ilyenkor a kompresszálási arány a küszöbszinteknél növekszik.

Ennyi nyaggatás után érdemes kipróbálnod egy kompresszort! A legcélszerűbb ehhez egy egyszerű és ingyenes munkaállomást (DAW) letöltened a netről. A barátaim a Reaper nevűt ajánlották, és igazuk volt!

http://www.reaper.fm/download.php

mj15

Válaszd ki az operációs rendszerednek megfelelőt!

Letöltés után indítsd el a telepítőt, s ha minden jól ment, ezzel a kezdőképpel fogsz találkozni a sikeres telepítés után:

mj16

Egyetlen pillanatra se zavarjon, hogy pénzt akar tőled, meg fogja unni, vagy te zárd be a kunyeráló ablakot.

Fölül engedd le az Insert (beszúrás) menüpontot, és bökj a Media file-ra!

mj17
Válassz ki bármilyen hangfilét a számítógépedről; ha nincs más, akkor egy mintazenét!

mj18

A megnyitás után valami ilyet kell látnod:

mj19

Most nyomd meg alul ezt a gombot:

mj20Ekkor ezt fogod látni:

mj21

A háromszög alakú lejátszás gombbal meg is hallgathatod a nótát. Ezt követően keresd meg az FX gombot, és nyomd meg!

mj22

Megjelenik a plugin (bővítmény) lista. Ebből jelöld ki a „Reacomp (cockos)” nevűt, majd az OK gombbal nyisd meg!

mj23

Csodás! Az FX gomb zöldre váltott, és megjelent a kompresszor kezelő felülete. Indítsd el a lejátszást, és állítgasd a kompresszor értékeit kedved szerint!

mj24

Ha munkád eredményét el is akarod menteni, a File lenyíló menüből válaszd ki a „Render...” –t, és a „Render 1 file” megnyomásával már el is kezdődik az átalakítás és a mentés.
mj25

Ezzel a programmal még sokat fogunk játszani, ezért alaposan ismerkedj meg vele a cég honapjáról letölthető „User guide” és a Youtube-on található videók segítségével! Próbálj ki minél több funkciót, nagyon elrontani nem tudod a cuccost. Legfeljebb, ha eltűnik valami vagy nem szólal meg a hang, anyázz bátran – az mindig szokott segíteni.