Cs. Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 569. Térlátás, iránylátás – Tartalom
A következő hónapok témája a térlátás és az iránylátás szerteágazó tudományának területe lesz. Hogy mennyire sokrétű és izgalmas ez a világ, azt az alábbi tervezett tematika is tükrözi
Mit nevezünk térnek?
A fizikai, a matematikai, az észlelt és az elgondolt tér elkülönítése, valamint ezek kapcsolatának kérdései.

Tér, hely, irány és vonatkoztatás.
Az „iránylátás” fogalma a saját testhez, más tárgyakhoz, illetve a környezethez viszonyított helymeghatározás.

A tér geometriai leírásai.
A dimenzió, folytonosság, távolság, szög és párhuzamosság jelentése, a tér és a leképezés geometriájának elkülönítése.

A távolság különböző értelmei.
A légvonal, az útvonalhossz, az eljutási idő, az erőfeszítés és a szubjektív távolságítélet.

A test és az érzékek vonatkoztatási alapként.
A testhelyzet, az egyensúly, a gravitáció és a saját mozgás érzékelése, röviden kitérve a látás, a hallás és tapintás együttműködésére.

A térészlelés szerepe az életben.
Az észlelés vizsgálata a járás, a megfogás, az akadálykerülés és tájékozódás felől; az állati példák kapcsolása a test és az életmód különbségeihez.

A test körüli távolsági tartományok.
Az elérhető közeli tér, a tágabb cselekvési környezet, a távoli látvány és ezek határai.

Fény és retinális leképezés.
Az optikai kép keletkezése és a retina (szemideghártya) görbült felületének jelentősége; a térbeli elrendezés képből történő meghatározása.

Rövid idegrendszeri tájékozódás.
Előzetes munkatérkép a látási feldolgozásról, benne a tárgyfelismerés, a térbeli feldolgozás és a mozgásirányítás kapcsolatával.

Térlátás és fényviszonyok.
A megvilágítás, az árnyék, a kontraszt, a káprázás és a fényváltozás szerepe, továbbá a felületi tulajdonság és a megvilágítás elkülönítése.

A mélységi támpontok rendszere.
A szemállással és az élesre állítással kapcsolatos, a két szemből származó, valamint a mozgási információk; az egy szemmel is hozzáférhető támpontok.

A két szem együttműködése.
A képek egyesülése, a képeltérések feldolgozása és a két szem versengése; Julesz Béla sztereogramjai fontos vizsgálati példák lesznek.

Tekintet, figyelem és aktív megfigyelés.
A nézés iránya és a figyelem tárgya; a szem-, fej- és testmozgás szerepe az információgyűjtésben.

Mozgás, idő és események.
A közeledés, az ütközés, a fékezés példáin vizsgálódva hogyan kapcsolódik össze a térbeli helyzet és a cselekvés időzítése.

Részletekből összefüggő környezet.
Az egység, a folytonosság, a takarás és az azonosság felismerése, az egymást követő nézetek összekapcsolása.

Észlelés, tudás és alakállandóság.
Az asztallap példáján elkülönítve a vetületi alak, az észlelt tárgyalak, a tárgyról való tudás és a megnevezés.

Méret, távolság és környezeti összefüggések.
A Hold-illúzió, az Ames-szoba és a templomtorony példáin vizsgálva a méret- és távolságítéletek kapcsolatát, megkülönböztetve a versengő magyarázatokat.

A látott tér határai.
Az „ameddig ellátsz” kifejezéstől az égboltozat, a látóhatár, a délibáb és a határtalanság élményéig.

Fejlődés, tanulás, nyelv és képi hagyomány.
A saját tapasztalat, a mozgás, a nevelés, a nyelv és az ábrázolások szerepe a térbeli megismerés kialakulásában.

Térképzelet és képzeletbeli műveletek.
A vetületekből való testelképzelés, a forgatás, a nézőpontváltás és az afantázia, külön kezelve a belső kép élénkségét és a teljesítmény pontosságát.

Téremlékezet.
A tárgyhelyek, a tájékozódási pontok, az útvonalak és az áttekintő térbeli viszonyok megőrzése, valamint ezek mozgás közbeni frissítése.

Térbeli ábrázolások.
A térkép, az alaprajz, a metszet és a műszaki vetület olvasása, továbbá az ábrázolás és a környezet kölcsönös megfeleltetése.

Tájékozódás és döntés bizonytalanságban.
A cél ismerete, az útvonal követése, a helyszíni választás, a hiányzó jelzés, a tapasztalati „megérzés” és a tévedés felismerése.

Tájékozódási segítségek és a környezet megtanulása.
A térkép, a szóbeli eligazítás, a helyben kérdezés és a műholdas útvonalvezetés, külön értékelve a célba érést és a megszerzett térbeli tudást.

Egyéni különbségek és a „síklátás” fogalma.
A gyengének megélt mélységészlelés jelentése, viszonya a szakirodalmi fogalmakhoz és az egyéb térbeli képességekhez.

Hiányosságok és mindennapi következményeik.
A botladozás, az ütközés és a lépcsőzési nehézség lehetséges összefüggései; a kettőslátás és más eltérő működési zavarok.

Sztereó fényképezés és térhatású mozgókép.
A felvételi és megtekintési eljárások, az álló- és mozgókép követelményei, valamint a műszaki lehetőség, a használhatóság és az elterjedtség kapcsolata.

A képernyő tere és az akváriumhatás.
A mélység, a lépték, a dobozszerűség, a bábszínház- és kartonhatás, összevetve a 2D-s képet, a 3D-s képernyőt és a sztereó nézőkét.

Virtuális tér és testi jelenlét.
Az „ott vagyok” élmény, a történés hihetősége, a sajátmozgás-élmény, a fejmozgás követése és a rosszullét különböző magyarázatai.

Idegrendszeri szerkezet, működés és magyarázó modellek.
A vizsgált jelenségek összekapcsolása az idegi működésekkel, köztük a hely- és rácssejtekkel; a geometriai, a cselekvésközpontú, a valószínűségi és az előrejelző modellek ereje.
