Mi a soul zene? A mai táncolható zenei stílusok egyik alapja, és nyugodtan ide írhatom, hogy a legfontosabb alapja. Nagy megközelítéssel a soul zene három korszakát határozhatjuk meg. Mielőtt megfogalmazódott a stílus és a rá jellemző stílusjegyek kialakultak, körül belül egy évtizednyi idő alatt, ezek voltak az ötvenes évek. A kezdeti, első sikeres éveiben, évtizedében, az afro-amerikai kisebbség zenéje volt, ezek voltak a 60-as évek. Igazi népszerűsége egy évtizedig tartott, amikor már nem csak az afro-amerikaiak underground stílusa volt, hanem a mainstream része, ezek voltak a 70-es évek. A soul zene csúcs éveit, ha nagyon akarjuk, akkor két évszám közé is tehetjük, ez az időszak 1968 és 1982 között tartott. Persze, egyetlen zenei műfajt sem határozhatunk meg ilyen pontosan, „szögletesen”, ezt sem, ugyanis még öt-öt évet nyugodtan hozzátehetünk ahhoz a tizennégy évhez. Látni fogjuk a továbbiakban, hogy miért, de mielőtt ez megtörténne néhány gondolat a soul zene ágairól.

A soul zene, az afro-amerikai lakosság zenéje, az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki és különféle műfaji ágai nagyobb városokhoz voltak köthetők, egyetlen kivételtől eltekintve. A kezdetek idején ezek a városok Detroit, Memphis, Chicago New Orleans és Philadelphia, később Alabama, Miami, New York, Los Angeles és St Louis voltak. Mindegyik ágról bővebben írok a továbbiakban, most itt csak néhány mondatot, meghatározó személyt jegyeznék meg.

Detroit soul, vagy Motown sound. A soul zene szempontjából a legfontosabb említésre méltó város Detroit volt, a Motown lemezkiadó székhelye. A Motown tulajdonosa, Berry Gordy jr. zsenialitásának lett köszönhető, hogy a soul zene világhírű lett, jelentős marketing tevékenységével elfogadtatta, megismertette a nagyközönség számára. Ő volt az, aki populárissá tette a soul zenét. A leghosszabb időtartamban működő soul zenei ág volt, a 60-as évek elejétől, a 80-as évek végéig iránymutató szerepe volt. A legfontosabb előadói Között kell említenem, a The Temptations, Diana Ross and the Supremes, Marvin Gaye és a The Jackson Five-t. Hogyha egyetlen dallal kellene bemutatnom a Motown soundot, akkor igen nagy bajban lennék. Először a The Temptations 1965-ös slágerét választanám a My girl-t, mint lassabb tempójút

...és egy tempósabbat, a Martha and the Vandellas slágerét a Dancing in the street-t.

Southern soul. Mint a neve is mutatja, déli soul, vagyis az Egyesült Államok déli részének nagyvárosaiban kialakult stílus. Ide soroljuk a New Orleans-i, Memphis-i Georgia-i és az Alabama-i előadókat. A soul zene alapjai származnak innen, a Mississippi vidék blues-os alapjátéka, és a jazz elemei jellemzők rá néha erős gospel kísérettel és olykor country elemekkel. Gyakorlatilag a soul zene alapgyökerei ide vezethetők vissza. Az ötvenes évek végétől, a 70-es évek közepéig volt meghatározó szerepe. A legfontosabb előadói voltak, Booker T and the MG’s, Isaac Hayes, Al Green, Johnnie Taylor többek közt. Főként a Stax Records kiadóhoz köthető. Hogyha be kellene bemutatnom southern soul műfaját, akkor talán először Booker T and the MG’S 1962-es slágerét, a Green onions-t venném le a polcról

majd Johnnie Taylor 1968-as slágerét a Who’s making love-t

Chicago soul. A neve egyértelműen tükrözi a kialakulásának helyszínét. A világ legjobb soul funk zenét játszó zenekara, az Earth Wind and Fire is, ennek a stíluságnak a gyökereiből táplálkozott. A hatvanas évek elejétől a 70-es évek végéig volt meghatározó ez a stílus az említetten kívül olyan előadókkal, mint Curtis Mayfield, Chi Lites, vagy a The Dells. A modern városi blues, a detroiti popos stílus keveredése volt a southern hangzással, nagy hangsúlyt fektetve a gospel előadásmódra. Főként, de nem elsősorban a Brunswick és a Curtom kiadókhoz köthetők. Többek közt Curtis Mayfield, a The Chi Lites, Tyron Davis és Gene Chandler voltak a leghíresebb sztárjai. Hogyha be kell mutatnom a chicago soul-t, akkor először a The Chi Lites kislemezét hámoznám ki a stócból

majd Curtis Mayfield, a soul zenei szabadság és polgárjogi harcos 1970-es dalát, a Move on up-ot.

Philadelphia soul, vagy Philly. A 70-es években élte fénykorát ez az ág és sokan a diszkó zene bölcsőjének is nevezik a Philadelphia International Records-ot. Joggal. Főként, a detroit soul stílusra jellemző alapokat egészítették ki a funk és olykor latinos ritmusokkal és azt nagyzenekari hangzással továbbították dalaikban. A védjegyük 1974-től a TSOP volt, mely a The sound of Philadelphia rövidítése. Talán a házi zenekarukat, az MFSB-t emelném ki és Teddy Pendergrass, O’Jays, valamint a the Trammps munkásságával lehetne leginkább jellemezni a stílust. A 70-es évek közepétől a salsoul stílus kialakulását is az itt dolgozó művészeknek köszönhetjük elsősorban. Mint az előzőket, ezt a stíluságat sem lehet egyetlen dallal bemutatni. Talán a legtöbb mainstream slágert adta a világnak a Philadelphia International Records, mégis a legkönnyebb a választás ugyanis van saját himnuszuk is. Az MFSB zenekar előadásában a T.S.O.P.

A másik dal, amivel bemutatnám, a „Fekete Elvis” Teddy Pendergrass 1978-as slágere a Close the door

Northern soul. Nem városhoz, hanem országhoz köthető stílusága a soul zenének, mely Angliában (Blackpool Mecca, Wigan Casino klubok) alakult ki és főként a Motown sound és az angol beatzenei hatások jellemezték. A detroiti kiadó gyártotta a legtöbb ilyen stílusú munkát, még azt is írhatnám, hogy teljesen megegyezett az amerikai populáris stílussal, de nem lenne igaz. Azért nem, mert a 70-es években már több kiadó is készített ilyen tipusú dalokat, elsősorban kisebb egyéni cégek. A northern soul talán kiadói szempontból egyik legfontosabb ismérve, hogy kevésbé tudnánk egy-egy nevesebb előadót megjegyezni, ugyanis kislemezeken készített egyedi produkciók tízezrei készültek ebben a stílusban. A 60-as évek közepétől a 70-es évek végéig élte fénykorát, bár az utóbbi időszakban a modern soul jelzőt is ráragasztották. Nem kiadót és művészt írnék ismérvként a stílushoz, hanem egy dalszerzőt, producert, rádiós-műsorvezetőt és főként a világ legnagyobb, illetve legkülönlegesebb soul zenei kollekciójával rendelkező gyűjtőjének a nevét, Ő Ian Levin. A miamiban alakult The Cairstairs, 1973-as slágerével mutatnám be a stílust, mely az It really hurts me girl.

Funk. A déli államokból indult hódító útjára, főként New Orleans környékéről, de nem köthető igazán egyetlen nagyvároshoz sem. A klasszikusnak nevezhető funk stílus, a soul dallamvilágát csökkentette és többnyire monoton ritmusokkal egészítette ki azt. Előtérbe kerültek a ritmus hangszerek, mint a dob, egyéb ütőhangszerek és a basszusgitár, valamint a fúvós szekciók. Amíg a soul zene ágait főként nagyvárosokhoz köthetjük, addig a funkot egyetlen személy munkásságához, aki James Brown volt. A 60-as évek elejétől kísérletezte, fejlesztette ki zenésztársaival, majd az évtized közepétől már elkezdték utánozni. A 70-es évektől meghatározó vált, minden nagyobb műhely átvette és csiszolta zenei megoldásaikat. A funk, a táncparkettek meghatározó stílusa lett a 70-es, 80-es években. Legnagyobb sztárjai James Brown és zenésztársai mellett a Kool and the Gang, Bootsy Collins, és George Clinton voltak többek közt. Ki ne ismerné a Get up (I feel like being a) Sex machine-t, mely 1970 nyarától napjainkig tartja őrületben a stílus rajongóit.

SOLAR. A Sound of Los Angeles Records kiadó nevének rövidítése lett ennek a nyugati, soul zenei ágnak a neve. Azt is írhatnám, hogy solar sound, de azt valamiért senki nem használja. A 70-es évek közepén alakult ki és a 80-as évek végéig élte fénykorát. Az előzőekben felsorolt ágak mindegyike megtalálható picit ebben hangzásban természetesen egyedi stílusjegyekkel. A kultikus Soul Train tv sorozat alapítójának és producereinek ötlete alapján alakult ki. A 80-as években már nem volt rá jellemző a soul zenét, alapvetően olyannyira egyedivé tevő nagyzenekari hangszeres játék, inkább az elektromos hangszerek domináltak a kornak megfelelően. Kifinomult, tiszta hangszeres megoldások jellemzik. Hogyha nagyon őszinték akarunk lenni, akkor a kritikusok kb egy negyede nem is említi külön soul zenei stíluságként, pedig létezik. A legnagyobb sztárjai a Shalamar a The Whispers és a Midnight Star voltak többek közt. A The Whispers és az And the beat goes on slágerben minden benne van, amiről felismerhető a SOLAR hangzás.

..de talán a Midos touch sokkal többet elárul a Midnight Starr előadásából a Solarról.

Pszichedelikus soul. Kifejezetten a pszichedelikus rock hatására létrejött alműfaja a soul zenének, melyet olykor black rock-nak is neveztek. Bár ez utóbbi kifejezés nem illeszthető minden ilyen stílusú műre. Amíg a rockos, alap változat a 60-as évek második felében élte fénykorát, addig a soul ezen ágának népszerűsége a 70-es évek elejére tehető. Főként az erős társadalomkritikát megfogalmazó dalokra volt jellemző. Több kiadó népszerű előadója készített ilyen tipusú dalokat. Ezek közül kiemelném a Fly and the Family Stone-t, a The Temptations-t, Marvin Gaye-t és Curtis Mayfieldet. Kapásból két dalt mutatnék. Egy pszichadelikus funkot a Sly and the Family Stone 1968-as slágerét. A nagylemezük címadó dala volt és talán akkori népszerűségüknek volt köszönhető, hogy a híres woodstocki fesztiválra egyetlen afro amerikai csoportként meghívást kaphattak. Dance to the music:

és egy pszichedelikus soult, melynek Marvin Gaye volt egy időszakban a legerősebb versenyzője. A What’s going on album címadó dala:

Diszkó zene. Miután volt magyar neve, így írom. Igen, a disco music, ahogy ott hívták, a soul zenéből alakult ki a 70-es évek elején és az évtized végéig a könnyűzenei mainstream legkelendőbb stílusa volt. A soul zene alapjait ötvözték a funk ritmusaival és főként latinos, de olykor rockos elemekkel is. A 70-es évek közepétől, -túlzások nélkül-, boldog, boldogtalan diszkó zenét játszott, ha kereskedelmileg sikeres szeretett volna lenni. A gyökerei –ha nevekhez szeretnénk kötni, akkor - Isaac Hayes-re és Barry White-ra vezethetők vissza, viszont a Philadelphia International Records műhelyéből indult világhódító útjára 1972-73 környékén, majd 1974-ben a Miami-i TK Records, majd az európai műhelyek (pl Munich sound) lendítettek népszerűségén. A Philadelphia International Record egyik dalával mutatnám be, a The Trammps, 1976 végén megjelent Disco infernojával. Szóval, „burn baby burn”

High energy, vagy Hi NRG. A soul zene azon alműfaja, mely a diszkó zenéből alakult ki a 70-es évek végén, a hangszerek technikai fejlődésének következményeként. A mai elektronikus tánczene alapját jelentette és a 80-as évek elejére a hangszeres zene végét is egyúttal –már ami mainstreamet illeti-. Az addig megszokottól nagyobb ritmusú, főként szintetizátorokkal és dobgépekkel készített művek. Elektronikus hangzású ritmusos dalok, a táncparkettek szerelmeseit vették célba. Ma ismert elnevezéssel, az EDM (elektronic dance music) őse. Patrick Cowley-t, Bobby Orlando-t, valamint Giorgo Morodert a munich sound atyját említeném a stílus elindítói, népszerűvé tevői között. Donna Summer 1977-es slágerének, Patrick Cowley moog szintetizátor mágus által elkészített feldolgozásával mutatnám be. I feel love (ez bizony alaphangon 15 perces anyag)

Jazz-funk. A 70-es években az Egyesült Államokban rendkívül népszerűvé vált soul, funk és diszkó zenekészítők közé csatlakoztak a kor legjobb jazz zenészei is. Természetesnek hatott, hogy a jazz zene improvizatív elemeit és hangszeres játékát vegyítik e népszerű stílusokkal. A 70-es évek elejétől kialakult jazz-funk egyre népszerűbbé vált a zenehallgatók körében, bár a népszerű jazz zenészeket, mint Donald Byrd, Miles Davis, vagy Herbie Hancock és főként műveiket olykor kissé felháborodott fenntartással kezelték a radikális jazzrajongók. A leghíresebb jelenleg is működő jazz funk csoportok között említem az Incognito-t és a Shakatak együttest. A jazz-funk atyjának, Donald Byrd washingtoni trombita professzort tartják. Szinte hozzá vezet vissza minden későbbi szál. Az Incognitoval egy, a Side Effect (1976) dalának feldolgozásával mutatnám be:

Hip-hop. A gyökerei a 70-es évek végére vezethetők vissza a New York-i utcai rapperek, később disc jockey-k által létrehozott stílus volt. A soul-funk zenei elemekkel tűzdelt tánczenére ritmusos szövegeket mondtak, melyből kialakult a rap zene, majd később tánckultúra is kötődött hozzá, a break dance. Jó érzékkel fogta össze ezeket az utcagyerekeket Sylvia Robinson kiváló soul énekesnő és producer férje, akik megalakították a Sugarhill Records-ot. Ebből fejlődött ki a 90-es és 2000-es évek egyik népszerű stílusa a hip hop, melynek nevét egy dalszöveg részletéből merítették. Ez a dal a Sugarhill Gang együttes Rappers delight slágere volt 1979-ben. A dal megjelenésének napja, a hiphop műfaj hivatalos születési dátuma.

Kortárs R’nB. A soul zene a klasszikus rhythm and blues-ból fejlődött ki az 50-es évek végétől és a 60-as évek közepéig letisztultak a rá jellemző stílus jegyek. A 60-as évek közepétől, a 80-as évek elejéig beszélünk soul zenéről. A 80-as évek első felétől a mainstreamben a technikai fejlődés hatására megváltozott a hangzás. Megszűntek a nagyzenekari művek, a hangszerek helyét a „mindent tudó” szintetizátorok, ritmus és tapsgépek vettek át. A kortárs R’nB a 80-as évek elejétől napjainkig népszerű műfaj megtartotta a soul zene harmóniáit, jellemzőit, viszont főként elektromos hangszerekkel játsszák. Persze kivételes esetekben eltérnek az egyszerűsített hangszerelésektől, viszont cserébe inkább poposra hangolják a dalokat. A stílus első nagy sztárjai voltak Luther Vandross, Whitney Houston, Janet Jackson, később Beyoncé és Mariah Carey. A dal mellyel bemutatom, az Endless love, eredetileg Lionel Ritchie és Dianna Ross előadásában jelent meg, majd kb 13 évvel később, 1994-ben Mariah Carey és Luther Vandross is elénekelte.

Tehát a soul zene főbb alműfajai ezek voltak, de a felsoroltakon kívül még nagyon sok jellemző alapján kategorizálták a különböző hatásokkal tűzdelt műveket. Ike és Tina Turner dalait például a St Louis soul-ként is szokás emlegetni, utalva a kialakulásuk helyszínére, vagy a chicago soul harmóniájára épülő mellow soul is említésre érdemes lehet, melynek Lowrell Simon volt a leghíresebb művésze. Blue eyed soulként definiálják, a fehérek által játszott soul zenét -sokszor erős west coast és soft rock alapokon), és a modern R’n’B része például a neo soul, vagy a new disco is. Ezt a végletekig lehetne sorolni, de remélem, hogy a fentiek meghallgatása már valamilyen rálátást biztosít, a soul zene megértéséhez.