• 1
  • 2

Gladys Knight, vagy Empress of soul, vagyis a soul császárnője. 1944 május 28-án születet, énekes, dalszerző, színész, humanitárius munkás. 1958-ban készítette el első felvételét és napjainkban is aktív. Ő erről úgy nyilatkozott David Nathan-nak a világ egyik legtekintélyesebb soul zenei újságírójának, hogy „Isten azt a hosszú utat jelölte ki számára, hogy örömet okozzon az embereknek és Ő ezzel a lehetőséggel addig szeretne élni, amíg az számára rendeltetve van, tehát akár még több évtizedig. Rendkívül jó erőben és formában van a mai napig is úgy fizikálisan, mint alkotó erejében".

Több mint 60 éve van a pályán. Ez alatt az idő alatt 100 milliót bőven meghaladó példányszámú hanglemezen hallhatjuk a hangját, a dalait. 1961-től 2011-ig folyamatosan a slágerlistákon található a neve. Ez idő alatt több mint 50 saját nevén megjelentetett album, több száz sikeres pályatárs lemeze, melynek munkálataiból szerzőként, énekesként kivette a részét. 7 Grammy díj, filmszerepek és film betétdalok, melyek itthon is híres és népszerű filmek mozi sikerek betétdalai.

Ez utóbbiak közül kiemelnénk a 70-es évek leghíresebb komédia showjaként számon tartott Richard Pryor show-t, a Forrest gump-ot és a James Bond film betét dalát is, de önmagában ez a fajta felsorolás is megtölthetne több oldalt. Az itthon is futott mozi sikerek betét és főcím dalai mellett több önálló tv show-ban szerepelt és már több dokumentum film készült az Egyesült Államokban az életéről.

1973-ban kapott először Grammy díjat, egyszerre kettőt is. Neither on of Us volt az egyik dal, a másik a Midnight train to Georgia volt.

Gladys 1944-ben született a Georgia-i Oglethorpe kisvárosában egy postás gyermekeként, minta értékű családban. Kora gyermek korától nagy szeretetben volt része, egy rendkívül tisztességes, köztiszteletnek örvendő család lánygyermekeként. Ezt azért jegyzem meg, mert - sok más, hasonló nagyságú sztárral szemben - látszódik a fellépésein, az élethez való viszonyán, egy rendkívül kiegyensúlyozott pozitív kisugárzás, pályafutása 60 éve alatti minden pillanatában.

Mint sok más soul énekesnő és előadóművész, Gladys is a helyi baptista templom kórusában tanult énekelni már 4 éves korától. Édesanyja folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy Gladys Isten egyik legszebb ajándéka nem csak neki, hanem más embereknek is. Tekintettel már gyermekkorában megnyilvánult kiváló hangjára édesanyja benevezte egy amatőr tv show-ba 1952-ben. 8 éves volt ekkor és megnyerte a tehetségkutatót és a vele együtt járó hatalmas összegnek számító 2000 dolláros fődíjat. Néhány év múlva Gladys bátyja és nővére, valamint néhány unokatestvére közreműködésével megalakították családi énekcsoportjukat. Sokat gondolkodtak azon milyen nevet adjanak maguknak, virágnevek, spirituális dolgokkal kapcsolatos nevek közül szerettek volna választani, de sehogy nem találtak semmi rájuk vonatkoztatható frappáns nevet. Aztán egyik, az ének csoportban éneklő unokatestvérének a beceneve lett a név. James Pips Woods nevéből a Pips. Annál is inkább talán, mivel James „Pip" Woods volt a csapat első menedzsere is az 50-es évek második felében indult csoport szervezője.

Gladys Knight and Pips lett a csoport neve és első kislemezüket 1961-ben készítették el, az Every beat of my heart-ot. Ezt írják a katalógusok. Viszont nem teljesen igaz. A dalt egy görög-amerikai származású szerző Johnny Otis írta, akit a 90-es évek végén beválasztották a Rock and Roll Halhatatlanjai közé. Az 50-es 60-as évek egyik legsikeresebb dalszerzője volt, aki rock and roll és soul dalokat írt a két műfaj gyökerének számító blues alapokra. Otis volt az egyik kulcsfigurája a korai soul zenének, Ő az, aki a bluesból származó két műfaj, a soul és a rockabilly születésénél is bábáskodott az 50-es évek elejétől. görög származású, fehér ember volt, de a 40-es évek végén Otisra változtatta a nevét, (születési neve: Ioannis Alexandres Veliotes) azzal az egyszerű magyarázattal, mert az négeresebbnek hangzott.

A dalt először 1954-ben rögzítette Otis saját együttesével a Royals-al (később a rock and roll rajongók a Midnighters-ként ismerhetik a bandát) Johnny Otis egy fellépésük alkalmával hallotta Gladys-t és testvéreiket énekelni, és annyira lenyűgözte a hang, hogy nekik ajándékozta, hogy rögzítsék fel. 1958-ban Gladysék első dala volt, melyet felénekeltek lemezre. A kiadása elég kacifántosra sikerült, ugyanis a kis lemezkiadó tulajdonosa megszorult anyagilag és egyszerre három másik kiadónak is eladta a dalt 3 évvel később, akik mind megjelentették. A dal a slágerlisták élére került, viszont Gladys-ék soha egy cent jogdíjat sem kaptak érte a kusza helyzet miatt. Annyit profitáltak „csak" belőle, hogy egyik napról a másikra ismertek lettek Amerika szerte. Ezzel a dallal indult a pályájuk, mely dalt a következő évtizedekben megszámlálhatatlan számú soul és rock előadó énekelte el sikerrel James Brown-tól Rod Stewartig.

Megjegyzem, hogy 1958-ban csak egy promóciós kópiát megélt dalt is készítettek a Chicago-i Brunswick kiadónál, melyen a Ching chong és a Whistle my love című dalok voltak. Gladys alig múlt 16 éves és vezette az Egyesült Államok soul listáit a dala. A 6 tagú csoportból az indulásuk után nem sokkal kivált nővére Brenda és egyik unokatestvére Eleanor, mivel megházasodtak és végleg búcsút intettek a szórakoztatóiparnak. Így már csak négyen maradtak, Gladys és három fiú, a testvére, valamint két unokatestvére. A Pips tagjai névszerint: Merald Knight becenevén Buba, Erward Patten és William Guest. A 60-as években jelentősen segítette Őket Maurice King az énektanáruk (dalszerző is) és Cholly Atkins a koreográfusuk, aki a színpadi mozgásukat, a látványt irányította. A 60-as évek közepére, úgy hangzásban, mint megjelenésben és színpadi koreográfiában a legjobbak között emlegették a quartetet.

Akármennyire is sikeresek voltak, kislemezeken kívül a kisebb kiadók nem voltak képesek nagylemez mögé megfelelő promóciót állítani. Ilyen kisebb cégnél dolgoztak együtt a később a disco korszakban nagy sikereket arató Van McCoy-al is, 1965 környékén. A Fury kiadónál kislemezen megjelent dalaik voltak a Guess who, You broke your promise, Operator és a Stop running around. 1962-ben a Fury-nál egy kis példányszámú nagylemezt is készítettek a kislemezen kiadott dalokból. Ez a lemez, a Letter full ot tears volt. 1966-ban szerződtek a Motown-nal.

1967-nél jelent meg a Motown-nál az első Gladys Knight and the Pips LP. Berry Gordy jr. jót és rosszat is tett velük, mint azt megszokhattuk nála általában. Jót tett, mert a Motown szerző nagyágyúit azonnal besorolta mögéjük. Az első nagylemez, az Everybody needs Love dalainak szerzői a Holland Dozier Holland, Bristol és Fuqua páros, valamint Norman Withfiled és Barrett Strong. Viszont miért tett velük rosszat? Mindenki ismeri a Marvin Gaye klasszikus Grammy díjas kasszasikert az I heard it trought the grapevine-t. Először Gladys-ék rögzítették fel a stúdióban a dalt, viszont Gordy a lemez kiadása előtt egyszerűen lecenzúrázta róla. Sőt a Take me in your arms and love me szövegét is lemódosítatta, mely elrontotta a dalt, mint utóbb kiderült. Ugyanis megjelent eredeti verzióban sokkal később egy válogatás albumon és sokkal jobb, sikeresebb lett. Az első Motown album a 12. lett a soul és 60. a Billboard összesített lemez eladási listán.

A csoport 67 és 73 között, minden évben egy nagylemezzel jelentkezett. Beállították őket a Motown nagy sztárjainak a sorába, mint Marvin Gaye, David Ruffin, Supremes, vagy a Temptations. Nagylemezeik a kornak és a stílusnak megfelelően kiváló munkák voltak. Viszont igazán kiugró nagy dolgok nem Gladys-éket környékezték meg a kiadónál, hanem másokat, mint láthatjuk a The Temptations, vagy a Marvin Gaye biográfiából. Ezen időszakban a Motown-nál kiadott lemezeik szintem minden esetben a lemez eladási listák top10-be jutottak. Viszont nem volt listavezető és nem kaptak abban az időben, a hatalmas elismerésnek számító Grammy díjat sem. Már pedig Gladys-ben benne volt akkor is. 1968-ban két nagylemezt jelentettek meg, ezek a Silk 'n soul és a Feelin' bluesy voltak. 1969-ben a Nitty gritty, majd 1970-ben az All in a knight's work. A Motown szerzők dalai keveredtek ezeken a lemezeken. Olyan számokat többnyire, melyeket mások, is lemezükre tettek, mint pl. a Temptations Cloud nine című dala, a Nitty Gritty nyitó dala volt. Diana Ross and the Supremes elő zenekaraként léptek fel nagyon sokáig, annak koncertjein. Diana kirúgatta Gladys-t egy idő után, mert beárnyékolta a főprodukciót. 1971-ben az If I were your woman és a Standing ovation nagylemezeik jelentek meg. A 4. és 11. helyig jutottak a soul nagylemezek eladási listáján.. Rajta kiváló dalokkal, többek közt Lennon-McCartney, Bristol és Bacharach-David szerzeményekkel.

Érezték, hogy több van a családi énekkarban és 1971-ben Gladys be is jelentette, hogy otthagyja a Motown-t. Valószínüleg nem esett jól Gordy-nak, miután ekkor már a legnagyobb sztárjai, szerzői mind elpárologtak tőle. Ki ezért, ki azért. Mindenesetre Gordy ráparancsolhatott Bristolra és felkérték a híres fehér dalszerzőt, Jim Weatherly-t, hogy már pedig csúcssláger kell ennek a kislánynak, rá kell venni, hogy maradjon. Elkészítették a lemezeket nem is egyet, hanem rögön kettőt. A Motown-nál készült, két legjobb Gladys Knight and the Pips album az All I need is time és a Neither on of Us. 1972 végén és 73 elején jelentek meg. Az előbbi „csak" a 14, de a Neither on of Us vezette a soul nagylemezek eladási listáját. Sőt, az utóbbi élete első Grammy díját eredményezte. A csúcsslágerek megszülettek, de Gladys következetes volt és távozott.

Hat év és hat nagylemez a Motown-nál. A detroiti társulat elhagyásában jelentős szerepe lehetett annak a ténynek is, hogy a Buddah Records, olyan anyagi nagyságú ajánlatot tett nekik, amit nem lehetett visszautasítani. A Buddah mögéjük rendelte két legjobb emberét. Jim Weatherly dalszerzőt, aki a Motown-nál megjelent utolsó sikeres albumuk címadó dalát írta nekik és Tony Camillo hangszerelő mestert zeneigazgatónak, akit a magyar közönségnek nem nagyon kell bemutatni. de ha mégis, akkor megemlítem, a 80-as évek egyik legnagyobb hazai diszkó slágerét a Tony Camillos Bazukat (mely 1975-ös dal volt). Az 1973 végén a Buddah-nál megjelent az első, Imagination című album, mely a Midnight train to Georgia-val kezdődik. Gladys megkapta érte második Grammy díját. A dalt fehér ember írta, Midnight plane to Houston címmel. Mondani se kell, hogy Gladysék egyenesen a Georgiai gyapotültetvényesek leszármazottjai voltak. Jim Weatherly szerző azonnal módosította a szövegben a helységet. Az Imagination albumból több millió fogyott, igazi kasszasiker lett.

Jogal kérdezhetné bárki, hogy kerül Gladysék mellé a fehér dalszerző, aki többek közt Dean Martin-nak, és Bob Lumen-nek írt nagy slágereket, a 60-as évek végétől főként rock, country és pop stílusban. A válasz pofon egyszerű és már többször emlegettem, hogy a klasszikus rock zenei eladások, az 1971-72-es évre jelentősen visszaestek. Véget értek a nagy világmegváltó tinédzser lázadások, hippiket már 1973-74 idején keresve se lehetett találni sehol. Arról nem is beszélve, hogy a tehetség, az tehetség. Jim Weatherly tudott. Johnny Mathisnak, Dionna Warwicknek is írt lemezeket, de kétségkívül a Gladys-ékkel folytatott közös munkája volt a legsikeresebb, és ezek közül is kiemelkedett a Midnight train to Georgia.

1974-ben is 3 nagylemezzel jelentkeztek a nagy sikerek után. Az első, egy soundtrack album volt a Claudine, aztán két stúdió lemez, az I feel a song és a Knight time. Ekkor már sorban álltak az ajtó előtt a kor legnagyobb szerzői. Nem mintha a Motownnál felsorolt fickók nem a legnagyobbak közé lehetett volna sorolni. Beállt mögéjük Bill Withers és Burt Bacharach is. A Motown-os „pangás" 6 éve után, itt a Buddah-nál minden lemezük platina lett és vezették a listákat is. Azért itt is meg kell állnom egy pillanatra, mert van egy pici furfang a dologban. A Knight time albumot a Motown jelentette meg. 1972-73 között rögzített dalokat még jogában állt Gordy-nak kiadni és meg is tette azt.

1975. Egyetlen lemezt sem adtak ki, mégis megjelent négy album. Persze ez így furcsán hangzik, de magyarázom. Egy újabb Motown nagylemez a korábban, 1973 előtt felvett stúdió anyagokból. Ez volt az A little knight music. Aztán a 2nd Anniversary lemez, melyen az előző dalaik jelentek meg picit áthangszerelve. Ezen olyan nagy nevek játszottak, mint George Duke billentyűs hangszereken, vagy Ralph McDonald ütőhangszereken, hogy csak kettőt említsek. A harmadik nagylemeze, a Bless this house volt, mely az akkoriban (és olykor napjainkban is) kötelező Karácsonyi album volt. Negyedikként egy átdolgozás album a dalaikkal, Gladys Knight and the Pips with guests Funky Junction előadóval és Especially for You címmel. A Funky junction egy alkalmi stúdió zenész csoport volt, akik néhány évvel előbb egy Tribute Deep Purple albummal hívták fel magukra a figyelmet. A 70-es évek közepén, mint többször írtam, a kiváló rock zenészek nehezen tudtak megélni, ezért olykor kirándultak egyet a soul és a diszkó stílus felé. Ez történt ebben az esetben is.

1976-ban a Pipe dreams című, második soundtrack nagylemez és a Still together stúdió albummal jelentkezett a csoport. A Film főszereplője, Gladys és akkori férje, Barry Hankerson volt. A film egy Alaszkában játszódó szerelmi történet. A film nem kapott különösebb figyelmet, de a mellé kiadott ugyanilyen nevű nagylemeze jónak mondható. Ekkor debütált színésznőként. A filmszerep miatt volt egy jogi herce-hurca, mely arra kényszerítette Gladys és az Őt követő rokonokat, a Pips-et, hogy külön dolgozzanak. Vagyis az évtized végéig '77 végétől nem készíthettek közös albumot. Így fordulhatott elő, hogy Gladys két önálló nagylemezzel jelentkezett. Nem kérdés, hogy elválaszthatatlanok voltak. Ez a jogi anomália addig tartott, amíg a Buddah-tól át nem szerződtek a Columbiához 1980-ban.

A Still together album Van McCoy produkció. Azt hiszem ezzel, ha nem is mindent, de elég sokat elmondtam róla. Állandó szerzőtársával Charles Kipps-el hét dalt írtak rá a kilencből. Gladys-ék egyik legjobb lemeze lett. Az új dalokra 1980-ig kellett várni a rajongóiknak. Az önálló Gladys lemezek, a Miss Gladys Knight és a Gladys Knight címűek voltak, 1978 és 1979-es keltezéssel.

A Columbia-nál is nagyon nagy reményeket fűztek hozzájuk. A Buddah-val töltött 73-79 közötti 6 éve rendkívül sikeres volt az életükben, de ez az 1980-as váltás felfrissítette a családi énekegyüttest. A Columbia nem csak nagy reményeket fűzött hozzájuk, hanem ők is minden tőlük telhetőt megadtak nekik. Az About love album sikeressége, frissessége az első Buddah-nál kiadotthoz fogható volt. A lemez összes dalát Ashford and Simpson írta. A producer pedig a legendás Sam Dees lett mögöttük. Rutinos soul zenehallgató tudja, ha ez a szerző páros, Sam Dees producer és Gladys ék neve egymás mellé kerül egy dalban, akkor abból baj nem lehet, sőt. Hatalmas, korszakalkotó slágerek a lemezen. Landlord, Bougie, bourgie, és persze a Taste bitter of love. Az év végén egy Karácsonyi albumuk is megjelent, That special time of year címmel.

1981-ben két nagylemez, az egyik, az Ashrord and Simpson által írt Touch és egy érdekes album, melyben visszatekintést nyújt Gladys pályájára, ugyanis újra felénekelt rajta 60-as és 70-es évekbeli dalokat, mondhatni a kedvenceit az elmúlt két évtizedből. Elmondása szerint ennek az volt az oka, hogy a populáris zenehallgatásban korszakváltás következett be, vagyis, azok, akik az első slágereit hallgatták 61-66 körül, azok már felnőtt 40-50 éves emberek és azok tinédzser gyermekeinek szerette volna megmutatni, hogy milyen volt a feeling szüleik hasonló korában. Ezzel együtt persze a tinédzser korba lépő gyermekeket is kiszolgálta a frissebb szerzeményekkel. Érdekes tanulmány lemez, mely a Teen Angiush vol 3. címet kapta.

A 80-as években Gladys éket is elérte a pop zene elektronizálódása, elhaladt mellettük az új hullám és egyéb stílusok. Ennek ellenére tartották magukat. 1981 után már nem évi 2-3 nagylemezzel jelentkeztek, mint pályafutásuk elmúlt 2 évtizedében, hanem 2 évente egy albummal. 1983. Vision , 1985. Life és az 1987-es All Our love kiváló munkák voltak. 1985-ben részese volt a barátaival, Stevie Wonderrel, Elton Johnnal és Dionna Warwickkel énekelt Thats what friends are for dal sikerének. Ezért kapta a harmadik Grammy díját.

A saját lemezein szenzációsan ötvözték a 80-as évek hangzását a klasszikus soul zenével. Persze mindent áthatott az a megszokott töretlen lendület Gladystől, amit 1961 óta érezhettek rajongói. A hangja mindenen felül tudott kerekedni. A '85-ös lemez munkálatait az a Leon Sylver III irányította producerként, akinek kezei alatt, kivirágzott a Whispers is többek közt. Az 1987-es album már az MCA-nál készült és ez volt az utolsó Gladys Knight and the Pips lemez. Rajta két nagy slágerrel, a Love overboard-dal és a Lovin a next the nothin-al. Mikor felvették a stúdióban a hanganyagot, Gladys azt gondolta ebből semmi nem lesz, ugyanis a dalok hangzását a kornak megfelelően a szintetizátorok és a dobgépek uralták. Amit Ő tudott azt hozzá tette klasszikus soul zenei tudásából, de úgy érezte, hogy a zenekari hangzást nem szárnyalja túl, nem pótolja a soul éneklési tapasztalata. Tévedett. A kiváló ének stílus, és a lelkesedés. mindenen túlviszi a produkciót. Grammy díjjal jutalmazták érte, sorban a negyedikkel a pályafutása alatt.

1989-ben feloszlott a Pips, a testvére és unokatestvérei a családjuknak szentelik további életüket, 38 év színpadi siker után. Még ebben az évben hatalmas siker lett Gladys-től szólóban a James Bond film főcímdala a Licence to kill. 1991-ben adja ki harmadik szóló albumát a Good woman-t. A legmagasabb pozícióba került a Billboard összesített listán ez a lemeze, a 45. helyre. A címadó dalt Babyface írta és duett dalok is találhatók rajta Dionne Warwick és Patti Labelle közreműködésével. A negyedik szóló nagylemeze a Just for You 1995-ben jelent meg és Grammy jalölést kapott érte a legjobb R&B énekes kategóriában.

Gladys töretlen lendülettel napjainkig is aktívan éli életét a színpadokon. Mitől van ennyi energiája életereje, ennyi vonzereje? Talán egy 2010-ben tett nyilatkozata erre a magyarázat: „Nem annyira fontos a dal szövege összességében, mint a dalból akár csak 2-3 szót kiemelni. Ha ezeket a szavakat, melyek dalt jellemzik, megfelelően mély hangsúllyal kiemelsz, a hallgató tudni fogja, miről akartál énekelni, mit szeretnél neki mondani.

A 2000-es években Karácsonyi, gospel és jazz stílusú önálló munkákkal jelentkezett. 2000-ben At last, 2005-ben One voice, 2006-ban Before me, 2013-ban Beautiful day címmel adott ki lemezeket cd formában. Az At last a megjelenése után nem sokkal Grammy díjat is ért, az év legjobb tradicionális R&B előadása kategóriában. A One voice-ért gosple ének kategóriában kapott Grammy-t.

1997-es önéletrajzában arról írt, hogy az Ő példaképe mindig is édesanyja volt, akitől testvéreivel együtt nagyon nagy szeretett kapott. Jóságra, embertársai iránti alázatra nevelte. Ő nem szeretett volna világra szóló énekesnő lenni, Ő édesanyját a példaképének tekintette és pályafutása alatt mindig az volt a szeme előtt, hogy hasonló boldog családot alapítson és otthonról, jó anyaként segítse, nevelje gyermekeit. Ez nem úgy sikerült, ahogy fiatalon elképzelte. 4 férje volt eddig és három gyermeke született. 16 unokája és négy déd unokája van jelenleg.

1996-ban beválasztották a csoportot, a Rock and roll, 2001-ben az énekegyüttesek és 2006-ban az Apollo színház halhatatlanjai közé.

 

Vissza