A hangtechnikában használatos mennyiségek között vannak olyanok, amelyek egyetlen mérőszámmal jellemezhetők. Ilyen például a hosszúság, a tömeg vagy az áram erőssége. Ezeket a mennyiségeket skaláris mennyiségeknek nevezzük. Aztán vannak olyanok is, amelyekhez több mérőszám is tartozik, ezek a vektoriális mennyiségek. Ilyen például a sebesség, amelynek nagysága és iránya is van.

A világ megismerhető. A megismerés azt jelenti, hogy egyre pontosabban tárjuk föl azokat az általános összefüggéseket, amelyek egy-egy folyamatot, jelenséget határoznak meg. Ezeket az összefüggéseket az anyagi világ törvényeinek, törvényszerűségeinek nevezzük, és nagyon örülünk, amikor a tudósok rájönnek egy-egy összefüggésre. Ezen felismerések sokasága nélkül semmilyen hangot nem tudnánk közvetíteni vagy rögzíteni.

A bennünket körbe vevő, anyagi világban számos jelenséggel találkozunk – és persze számtalant észre sem veszünk. A jelenségek érzékelése hatást vált ki bennünk. Természetesen nem minden jelenség váltja ki ugyanazt a hatást minden emberben. Van, akiben (különben érthetetlen módon) a magyar nóta vált ki kellemes hatást, és van, akiben (magától értetődően) a soul zene. Sokfélék vagyunk, sokféle ízléssel és ízlésficammal.

Hallod? Nem hallod? Nahallod!

Csapjunk hát bele a lecsóba! Az első kérdés, hogy mit hallunk? Egyszerű a válasz erre: hangokat hallunk. És mik azok a hangok? Erre még egyszerűbb a válasz: a hangok azok, amiket hallunk.

„Bezzeg a mi időnkben” – mondogatják olykor a mai 40-es korosztálytól idősebb versenyzők. Azok, akik fiatalságukat az egykori vasfüggöny mögött élték le, a nyugat által, a vidám barakknak titulált Magyarországon. A 70-es 80-as években elérhetetlen volt a keleti blokkban sok-sok, ma teljesen szokványos termék. Ezt azok, akik a később születtek elképzelni is nehezen tudják.