Néhány ezer éve tudjuk már, hogy számok nélkül elképzelhetetlen az élet. Magyar őseink kezdetben a hatos számrendszert használták, ám később áttértek a hetes számrendszerre. Ezt az időszakot őrzi néhány kifejezésünk: hétfejű sárkány, hétpecsétes titok, hetedhét ország. A 17. században aztán áttértek a tízes jellegű számrendszerre. Azért jellegű, mert a helyiértéket még nem használták. Az akkori számjegyek rovásírásúak voltak.

Nem tudom, ki találta ki, hogy a parajpüré ehető, mindenesetre, a finomfőzelék még annál is nagyobb merénylet a babákkal szemben. Most azonban maradunk a spenótnál. Tegyük föl, hogy ketten vagytok testvérek, és mindketten hajlandóak vagytok megenni ezt a zöld trutyit. Jelzem, ha ez a lány kérné, még én is megenném, pedig mennyire utálom...

Nemcsak a mágneses energiát lehet tárolni, hanem az elektromos töltéseket is. Az elektromos töltéstároló eszköz neve: kondenzátor. 

Ha a mágneses tér változik, az egyenes vezetőben vagy a tekercsben feszültség indukálódik, és áram fog folyni. Fordítva is igaz: ha az egyenes vezetőben vagy a tekercsben valamiért megváltozik a feszültség nagysága és emiatt az áram erőssége, a mágneses tér erőssége is változni fog. A mágneses tér változása viszont újabb feszültséget indukál a tekercsben. Az ilyenkor keletkező feszültséget önindukciós feszültségnek, a jelenséget önindukciónak nevezzük.

A természetben minden mozog. Tornáztassunk hát meg egy rúdmágnest egy tekercsben úgy, hogy először csak közelítünk a tekercshez, aztán jól beledugjuk! A képen az N a mágnes északi, az S a déli pólusát jelöli.

Az elektromosság és a mágnesség, mágnesesség szoros kapcsolatban vannak egymással. Olyan szoros kapcsolatban, hogy a két jelenség gyűjtőneve az elektromágnesesség. Ezért aztán a rockzene és a diszkó technikájában is gyakorta találkozunk a mágneses jelenségekkel és azok sokrétű felhasználásával.