Cs.Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 121. Nemcsak drót és nemcsak mágnes
Noha a hangszedők többségét az acélhúros hangszerekhez készített szerkezetek alkotják, az elektronikus hangosítás kezdetei óta volt igény arra, hogy szinte minden hangszert mikrofon nélkül is hangosítani lehessen. Talán a doromb maradt ki ebből a törekvésből, bár az sem biztos.
A mágneses hangszedővel nemcsak az a gond, hogy a hangja egészen más, mint az akusztikus gitáré, mert az elektromos gitár más jellegű hangszer, mint az akusztikus. Az is a mágneses hangszedő gyöngesége, hogy fékezi a húrt, mert a mágneses tér megzavarásával szemben a tér ellenáll – te sem szereted, ha lökdösnek téged a buszon, és legszívesebben visszalöknéd az illetőt, ha a zsúfolt járművön olyan állat, hogy a hátizsákját sem veszi le. De talán a legnagyobb hátránya e hangszedő családnak, hogy csak acélhúros vagy más, a mágneses tér megzavarására alkalmas hangszerrel működik.
Már a múlt század utolsó harmadában derengett, hogy az elektromágneses tér birizgálása helyett fényt használjanak. Ezzel kiküszöbölhető a húr fékezése, és az is lényegtelen, hogy mi a húr anyaga. Sőt, a hálózati brumm vagy a fényszabályzó tökéletlensége sem zavar be.
Az első ilyen rendszert egy Ron Hoag nevű pasi készítette el.
A cucc annyira egyszerű, hogy akár el is terjedhetett volna. De nem terjedt el.
Minden egyes húrt infravörös fénnyel világít meg egy-egy led, amit egy-egy fotodióda nézeget. Ahogy a húr mozgása változik, úgy változik a fotodiódára vetülő árnyék is, s e moduláció változtatja a dióda kimenő feszültségét. Az eljárásnak nemcsak azért jobb a minősége, mert lényegesen kisebb a zaj, hanem azért is – és ez nagyon fontos – mert a kimenő feszültség a húr kitérésével, s nem annak sebességével arányos.
A képen egy kísérleti basszusgitár látható.
Nagyobb szerencséje volt Christopher Willcoxnak a Lightwave Technologynál. A cég eljárása nagyon hasonlít az előzőhöz, csak éppen mindent rendesen megcsináltak. A vállalat csak basszusgitárokat és akusztikus gitárokat szerel föl a hangszedőivel, mert ezeknél fontos a tisztább, árnyaltabb, nagyobb felbontású hang – amíg el nem rontják ezt a hangzást annyira, mintha mágneses hangszedőket használtak volna.
A német M3i Technologies cég néhány évvel ezelőtt egy lézerfénnyel működő eljárást fejlesztett ki.
A fény végighalad a húrokon, amelyek alatt fototranzisztorok vannak. Ezek érzékelik, hogy a gitáros hol fogja meg a húrt.
A fotoranzisztor bármit vezérelhet midin keresztül, vagyis nemcsak gitárhangunk lehet.
A rendszernek 2012-ben kellett volna a kufároknál megjelennie, de nem tudok kereskedelmi forgalmazásról. Arról igen, hogy más cégek készítenek hasonló huncutságokat.
Egészen más elven működik a fényvezetős, optikai szálas változat, George Bowley találmánya.
A húrokat fényvezető műanyag szálakra cserélték ki. Minden szálat külön-külön led világít meg, és a szálak végén egy-egy pin fotodióda érzékeli, hogy a húrban hogyan változott meg fény erőssége, fázisa annak hatására, hogy a húrt megpendítették.
De mi a pin fotodióda? Jajaj, nagyon belefutottunk megint a kvantumfizikába, s hogy ki tudjunk kecmeregni belőle, csak annyit, hogy ez az eszköz két, erősen adalékolt, csaknem vezető „p” és „n” réteg között egy majdnem teljesen tiszta – intrinsic – félvezető rétegből áll. Jellemzője a nagyon gyors működés és a nagyon nagy fényérzékenység, továbbá az, hogy a kimenetén megjelenő feszültség egyenesen arányos a diódára eső fény mennyiségével.
Túl sok videó nincs erről a cuccról, de ami van, az legalább rossz minőségű. Ezért csak a hangját hallgathatod meg.
Az optikai hangszedők mindegyike a fenti két alapelv szerint működik, de sem a gyártók, sem a kereskedők, sem az előadók lelkét nem hódította meg.
Ezzel szemben a kristály hangszedők nagyon népszerűek. Előnyük, hogy nem a húrok, hanem a hangszer testének, rezonátorának rezgéseit alakítják át elektromos jellé. A kristály hangszedők működése a mikrofonoknál már említett piezoelektromos hatáson alapul, tehát azon, hogy ha bizonyos kristályokat mechanikai inzultus ér, akkor ijedtükben feszültséget böffentenek ki magukból. Ez a jel – miként a kristálymikrofonok esetében is – nagy, viszont a kimenő impedancia is nagy, tehát célszerű már a hangszedő környékén impedancia illesztő elektronikát kapcsolni a hangszedő után.
A kristály hangszedők egyik része továbbra is a húrok alá szerelhető.
A másik részük viszont egyszerűen ráragasztható, rácuppantható vagy oldalról rácsavarozható a hangszer testére.
Ha megnézed az iménti videót, és hallottál már hegedűt, akkor tudod, hogy normál hallgatási helyzetben egy hegedű nem így szól. Normál hallgatási helyzetnek azt nevezzük, amikor nem te játszol a hangszeren, és a hangszertől több méter távolságra vagy. A videón viszont az szólt, mintha beleültél volna a hegedűbe. Nyilván tudod, hogy ennek egyszerű oka van: normál hallgatási helyzetben a hangszer húrjainak vagy rezonátorának hangja nem közvetlenül harsog a fülünkbe, hanem a levegő közvetítésén keresztül csillapodik. Ráadásul normál hallgatási helyzetben nemcsak a hegedűből jut hozzád a hangszer hangja, hanem a falakról jövő visszaverődések formájában is.
A levegő csillapító hatását lehet hangszínszabályozóval utánozni, a falakat is zengetéssel, de azt például már elvileg is csak nehezen, ha a muzsikus eléggé el nem ítélhető módon elfordul egy kicsit a hangszerével. És akkor a kristály hangszedők – különösen az olcsóbb típusok – jelentős torzítását, pl. egyenetlen frekvenciamenetét, gyönge impulzusválaszait, a hang karcosságát még nem is vettük figyelembe.
Mindezek ismételten azt jelentik, hogy az elektronikus hangátvitelnek nem lehet célja a természet szolgai másolása, mert a kristály hangszedőknek is jellegzetes, saját hangjuk van.
Az újabb kristály hangszedőkben már csupán egy vékony film a piezo réteg, s méretükben is közelítenek a MEMS hangszedőkhöz. A hangjuk sokkal szebb, mint a hagyományosaké, de drágábbak is.
Ezek a hangszedők mélyet emelnek, tehát mindenképp kell hangszínszabályzó.
A kristály hangszedőket egyes perverz előadók együtt használják a mágneses hangszedőkkel.
Föllelhető még néhány érdekes hangszedő a világban. A legújabbak közé a MEMS hangszedők tartoznak, amelyeket mikrofonnak is hívnak, bár nincs saját membránjuk. Mondjuk, a hangszedők és a mikrofonok között vannak. Ezek egyike az IK multimedia terméke. A cég nevével már találkozhattál munkaállomások ingyen bővítményeként. Az akusztikus-elektromos átalakító nem piezo kristály, hanem elektret.
A cuccost az Iphone és Ipad kedvelőknek ajánlják. 2017-ben forgalomba került egy teljes készlet digitális felvételekhez, illetve színpadi használathoz.
Az elektronikát a zenész ruházatára lehet csíptetni.
Két hangszedő is mehet az elektronikába, pl. a gitár saját hangszedője és az iRig.
A szerkezeten van mini USB csatlakozó is, ezen keresztül lehet munkaállomáshoz csatlakoztatni.
Az IK multimádia egy gitárbővítményt is ajánl a cucchoz, amit a cég honlapjáról lehet letölteni. http://www.ikmultimedia.com/products/acousticios/
Az iRig hangszedő valójában nem profi eszköz, de arra jó, hogy tovább tudj lépni.