A rezek általános tulajdonságairól már volt szó. Lássunk hát elsőként egy különleges katonazenekart!

A rezeknek csak egyik családja a trombitafélék, a másik háromba a kürtök, a harsonák és a tubák tartoznak. A popzenében ugyan nem azonos gyakorisággal fordul elő mindegyik, ám néhányat érdemes közülük megismerned.

A trombitafélék családjába a szárnykürt, a kornett és maga a trombita tartozik.

Jó, mi? A szárnykürt nem a kürtök közé tartozik, hanem a trombitafélék közé.

De miért kürt? Azért, mert az elődjét katonai jelzőkürtként használták, mégpedig a gyalogságot riogatták vele.

Fúvókája átmenet a trombita csészeformájú, és a kürt tölcsérszerű fúvókája között. A csöve kúpalakú (kónikus), a hangjának vivőereje nagy.

A szárnykürt középső regisztere, tartománya telt, lágy.

Következzék egy szárnykürt-szaxi párbaj! Te kinek drukkolsz?

A kornett a postakürtből fejlődött ki. Kezdetben nem is voltak szelepei, s csak később kezdett a trombitához hasonlítani. A 19. században fényes karriert futott be, a legkönnyebben kezelhető, legvirtuózabb rézfúvós hangszer volt. De ami elmúlt, az elmúlt. Napjainkban a trombitások játszanak olykor kornetten, de inkább fordítva: a kornettre írt nótákat játsszák trombitán.

Jöjjön hát a trombita, sőt, a (majdnem) egész családja!

A trombita változó keresztmetszetű, többszörösen meghajlított csőből áll, melynek egyik végén helyezkedik el a fúvóka, a másik vége tölcsérszerűen kiszélesedik. A cső hosszának nagy részében azonos a keresztmetszete, vagyis hengeres. A cső szűk, ennek köszönhetően fényes, érces a hangja. A tölcséres rész segít a hang sugárzásában, ugyanakkor a fafúvósoktól eltérően, a hang képzésében is részt vesz. Három szelepe jellemzően nyomóventil, ritkábban forgószelep. Működtetésükkel a csőrezonátor hosszúsága – s így a hang magassága – változtatható oly módon, hogy abba különböző hosszúságú toldalék csődarabokat iktatnak be.

A szelep nélküli trombita a natúrtrombita.

Egy tanulmányban 58 (!) paramétert soroltak föl, ami egy trombita hangját egy adott előadáson meghatározza. Az első az a kölcsönhatás, ami a játékos és a hangszer között van. Erre a kapcsolatra rányomja bélyegét a környezet is, mivel a játékos szempontjából nem mindegy, hogy a hang egy vérre menő koncerten keletkezik vagy a gyakorlóteremben, s nem mindegy, milyen időpontban van az előadás. Hatnak az előadó pszichéjére a környezet fizikai-kémiai jellemzői: a helyszín akusztikája – ezen belül az utózengési ideje –, a levegő hőmérséklete és minősége, valamint a helység kinézete és népszerűsége. De szempont az időjárás is – pl. frontok. A hangszer objektív minőségi jellemzője egyebek között a trombita hangolása, spektrumképe, a hang időbeli lefolyásának paraméterei, a hangszer intonációs lehetőségei vagy a megszólalási érzékenysége. Ez utóbbi a mechanikai sajátosságaitól függ. Ilyen sajátossága a befúvócső furata és annak formája, vagy a hangszer alakja és anyaga. Magát a hangszert jellemezhetjük még szubjektív oldalról is, mint pl. hogy mi a márkája, ki a tulajdonosa és milyen a kinézete. Lényeges az előadó szándéka (mit akar játszani), és az, hogy mit képes megvalósítani. A játékos szándékát közelebbről megvizsgálva, függ az a zenész zenei hátterétől (amit meghatározóan a szüleitől vett át), és a zenei rendszertől, amiben gondolkodik. A muzsikus szándékát befolyásolják az általa ismert és játszott zenei stílusok, továbbá, hogy mennyire képes megformálni a játékát. A játékos képességei kapcsolatban állnak a tehetségével. A képességek függhetnek továbbá a zenész korától, intelligenciájától, iskolázottságától, a tanárainak oktatási stílusától, a muzsikusi tapasztalataitól. Meghatározó a földrajzi hely, ahova született és annak kultúrája, a játékos és hangszere közti kapcsolat, valamint az előadó fiziológiai felépítése. Ez utóbbi pl. a neme, a fogak állapota és formája, az ajkak rezgőképessége és vastagsága, a tüdő kapacitása, a fiziológiai és pszichoakusztikai, valamint a zenei hallás, az állóképesség és a csoportos izommunka minősége. És még nincs ám vége! A hangszerből kiszenvedett hang megvalósítását befolyásolhatja a motiváció, a koncentráció, a játék szituációja, a pszichológiai alkat, a játékos gondolkodásának szerkezete, az egészségi állapota és nem utolsósorban a játéktechnikája. A játéktechnikára jellemző a muzsikus hangszeres légzése, az ajkaknak a fúvóka és hangszer nélküli rezegtetése (brűzölésnek hívják a zenészek), a rekesznyomása, a szájtartása, a hangszertarása, a száj izmainak állapota (be van-e fújva rendesen), és az ujjtechnikája. Ennyi változót leírni se volt semmi, hát még elolvasni! Hogy az eddigiek tudományosabbnak nézzenek ki, a felsorolt jellemzőket angolul rövidítették, és egy – különben végképp semmire se jó – képletfélét gyártottak belőle, hogy meghatódj, mekkora nagy eszük van. A ts (trompet sound) a trombita hangja, a többit hadd ne írjam le, anélkül is gyönyörű!

A trombita hangját hangtompítókkal, szordínókkal is befolyásolhatjuk. Ebből is van egy tucatnyi: kalapszordínó, tűszordínó, harmon szordínó, plunger szordínó, wah-wah szordínó, velvet szordínó, elektronikus szordínó, derby szordínó, mega-clear-tone szordínó, buzz-wow szordínó, mel-o-wah szordínó, pixie szordínó. Meg még egy van, az un. gyakorló vagy szállodai szordínó. Mutatok neked közülük hatot:

Van az úgy, hogy zavar a trombita.

Egy koncerten viszont ott a helye!

A gyerekeknek vagy a gyakorlásra szánt trombita műanyagból is készülhet. Lehet színes is, és kinézhet úgy is, mint az „igazi”.

Nem maradt más hátra, mint a trombitafélék mikrofonozása, ami látszólag nagyon egyszerű: mivel a tölcséren jön ki a hang, a tölcsér elé kell tenni a mikrofont, úgy kb. 1 m-nyire. Csakhogy a huzat is a tölcséren jön ki, és ha nem szeretnénk recsegő hangot, nem egészen a tölcsér felé célszerű irányítani a mikrofon főirányát, hanem kicsit mellé.

Azzal nem mondok újat, hogy a rézfúvós hangszerek nagyon hangosak, ezért olyan mikrofont szükséges választani, amelynek 1% THD-nál legalább 140 dBSPL az elektromos hangnyomás tűrése. Itt jegyzem meg, hogy ez a hangnyomás-érték a fájdalomküszöb fölött van. Sajnos, a rézfúvósok és az azok közelében ülő zenészek szinte kivétel nélkül hallássérültek lesznek. A trombitának különösen gyors tranziensei vannak, ezért a kismembrános mikrofonok élethűbben alakítják át a hangját elektromos rezgésekké. Ezekhez a hangszerekhez is készítenek fölszerelhető mikrofonokat.

A következő tesztben rengeteg mikrofont próbáltak ki, csak győzzed végighallgatni!