Az idegrendszer felépítése és működése hierarchikus felépítésű. Az egyes központi idegrendszeri területek felülszabályozzák egymást, tehát a magasabb rendű az erősebb kutya.

A hallóideg ( beszéljünk latinul: nervus cochlearis) a belső fülben levő Corti-szervből továbbít információt az agy irányába. A hallóideg rostjai a belső fül spirális dúcában (ganglion spirale) lévő idegsejtek centrális nyúlványai.

A rostok vastagok és rövidek, amelyek a sziklacsontban lévő végkészülékeiktől kiindulva a belső hallójáraton keresztül közvetlenül belépnek a koponyaüregbe.

A hallóidegben kb. 30 ezer idegrost van. Ennek kb. 94 %-ából az agyba vezetnek az impulzusok; ezt hívjuk afferens pályának. Az agyból visszafelé is megy információ, ez az efferens pálya. Az afferens pályán kap információt az agy ahhoz, hogy mit tegyen, az efferens pályán pedig az utasítás, a visszacsatolás érkezik. Ez a visszacsatolás húzza meg például a középfül két izmát, a dobhártya feszítő izmot és a kengyelizmot, hogy amikor túl nagy a hangnyomás, csökkentse a középfül erősítését. Ugyanez a visszacsatoló rendszer javítja a frekvenciák jobb felismerését úgy, hogy az adott hangmagassághoz tartozó szőrsejteket érzékenyíti, a többieket gátolja.

Ezt a szabályozó mechanizmust reflexívnek is nevezik.

Természetesen csak olyan mértékben foglalkozunk az aggyal, amilyen mértékben az a hallás szempontjából fontos. Elöljáróban azonban ki akarok térni arra, hogy van-e különbség az emberi agy két fajtája, vagyis a férfi és a női agy között? Ez azért szokott kényes kérdés lenni, mert a kérdés mögött az az aljas szándék rejlik, amely szerint a nők társadalmi alávetettsége bizonyítható. S ennek napjainkban ismét nagy divatja van.

Ha egy kicsit is belegondolunk, a nők agyának szükségképpen el kell térnie a férfiak agyától, hiszen olyan folyamatokat kell szabályoznia, mint a szülés vagy a csecsemő szoptatásához szükséges tejtermelés. De nemcsak ez a különbség. Így például a nők agya másképp „hallja”, pontosabban, másképp reagál a zenére, mint a férfiaké, amelynek oka a határkérgi – limbikus – rendszer eltérése lehet. És máris az agy nevű cucc egyik részénél vagyunk, ám nem érdemes annyira sietni. A lényeg, hogy semmilyen olyan tudományos bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy sok tekintetben eltérő agyuk ellenére a csajok butábbak, kevésbé intelligensek lennének, mint a pasik. Az ellenkezőjére, tehát arra, hogy a nők ugyanolyan eszesek és konstruktívak (ez az intelligencia legalapvetőbb mutatója), mint a csávók, rengeteg a bizonyíték. Ráadásul van egy szomorú hírem: a férfiak agysejtjei hamarabb kezdenek pusztulni, mint a nőké, vagyis a férfiak nemcsak korábban halnak, hanem korábban is hülyülnek el.

E kis kitérő után szeleteljük föl az agyat, ahogy ez a videóban is látható!

Ennyire pontos ismeretekre nincs szükségünk, arra viszont igen, hogy a központi idegrendszer két fő részből áll: az agyból és a gerincvelőből.

A gerincvelő a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el. A közepén egy szűk csatorna fut végig. Ez tartalmazza az agy-gerincvelői, liquornak nevezett, 125 – 250 ml-nyi folyadékot, amelyet folyamatosan termelnek az agykamrák. Ettől a liquortól vizes az agyad, ebben a löttyben lebeg a gerincvelőhöz csatlakozó agy és a gerincvelő is. A lé a vízen kívül szőlőcukrot, ásványi sókat, fehérjét és kevés vérsejtet tartalmaz. Ez az elrendezés hatékonyan védi az agyat a hirtelen, erős, a működés zavarát okozó (traumás) behatásoktól, emellett táplálja és védi az idegszövetet és eltávolítja a neuronok működése során keletkező anyagcsere-végtermékeket, „kakát”. Ha az orvosokat érdekli, nincs-e valami agybajod, ebből a cuccból vesznek mintát, ami kurvára fáj.

A csatornát a fehérállomány és a szürkeállomány veszi körül. A fehérállományt jórészt az idegsejtek axonjai, a szürkeállományt pedig az idegsejtek sejttestei alkotják.

A gerincvelő tehát az agyhoz, pontosabban, az agyvelőhöz csatlakozik.

Az agyvelő részei a következők:

Az agyvelő a koponyaüregben van, mely megvédi azt a mechanikai sérüléstől. Tömege mintegy 1,5 kg. Az agyvelőt a gerincvelő burkának folytatásaként, azzal összefüggő, hármas agyhártya borítja.

A gerinccsatorna folytatásaként az agyban egymással kapcsolatban levő agykamrák találhatók. Az összesen négy darab üreget liquor tölti ki, amely itt termelődik. Az agykamrák sorrendben alulról: IV., III., oldalsó kamrák.

Az agytörzs az agy legősibb szerkezete; részei az agy többi részét a gerincvelővel összekötő nyúltagy vagy nyúltvelő, a híd és középagy.

Az agytörzs területén a szürke- és a fehérállomány nem különül el élesen, neuronjai ún. agytörzsi hálózatos állományt alkotnak. A hálózat sok kis magot köt össze. Életfontosságú szerepe abból következik, hogy viszonylag kis területen sok agyidegi mag helyezkedik el. Az agytörzsben létfontosságú vegetatív központok (keringés, légzés, nyelés stb.) vannak. Emellett neuronjai részt vesznek az izomtónus kialakításában, az agykéreg ébrenléti állapotának szabályozásában. Fel- és leszálló pályákon keresztül kapcsolatot teremtenek az agy felsőbb területei és a gerincvelő, illetve a környéki idegrendszer között.

A VIII. agyideg, a hallóideg komponensei a hallómagban végződnek, amely a híd és a nyúltvelő találkozásánál található. Amint a hallóideg az agytörzsbe ér, oldalirányú és hátulsó idegre ágazik szét. Hogy miért ágazik el, az a természet titka.
A hallópálya magját nucleus cholearisnak nevezik az idegtudományban. A nucleus cholearis csak átkapcsolja, de nem keresztezi a két fülből érkező információkat, tehát a bal fülből érkező balfelé, a jobb fülből érkező jobbfelé megy tovább.

A hallás legfontosabb funkciója az életben maradás elősegítése. Az ehhez szükséges információ feldolgozása már agytörzsi szinten megtörténik: ha a veszélyre emlékeztető hangból előállított elektromos impulzusok elérik az agytörzset, akkor gyors vészelhárító impulzusok mennek visszafelé, és cselekvésre késztetnek. Ha például a ránk támadó oroszlán hangját halljuk, már rohanunk is előle. Elegendő felismerni a bajt és annak hozzávetőleges irányát.

Ha már túl vagyunk a veszélyen, ráérünk a magasabb agyi szinteken töprengeni azon, hogy milyen frekvenciamenetű, hangszínű, dallamos volt az oroszlán bődülése, sőt, ilyenkor tudatosodik az is, hogy oroszlán támadott ránk.

Vannak persze alattomos állatok is, akik direkt szinte zajtalanul járkálnak, nehogy észrevegyük őket. Hogy rohadnának meg!

A következő átkapcsolódási pont az oliva superior. Magyarul néha olajmagocskának szokták hívni, de az olajhoz köze nincs. Ez olyan pont, ahol már átkereszteződnek az idegpályák, és az e feletti szintek esetében mindenütt lehetőség van a mindkét fülből származó információ feldolgozására. Tehát nemcsak a jobb fülből érkező jelet dolgozza föl az agy jobboldali része, hanem a bal fülből érkezőt is.

A központi auditív feldolgozásra jellemző, hogy a hallóidegben szállított jelzések nagyon korán, már az első szinapszisban párhuzamos felszálló pályákra csatolódnak át, s az ezeken a pályákon haladó információk minden átcsatolási szinten az idegrendszerünk valamilyen mértékben és szempontból feldolgozza azokat. A befutó ingerek más és más jellemzőit, így pl. a frekvenciát, az amplitúdót, a tér nagyságát, az irányt irányt emeli ki. A hallópálya csaknem valamennyi szintje ingerületeket küld az alatta lévő szint(ek)hez, és ezzel visszacsatoló összeköttetések alakulnak ki.