Cs. Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 346. Szalagzaj és más disznóságok - második pofon

A magnó és a magnószalag feltételezi egymást. A legtöbb magnóparaméter függ a szalagtól, sőt, nemcsak általában a szalagtól, hanem a szalag konkrét típusától is.

Vannak persze olyan szalagparaméterek, amelyek a magnótól függetlenek, ezekről a sorozatnak a magnószalagról szóló részeiben volt szó. Ilyenek például a szalagok méretei, a szakítószilárdság, a rugalmas nyúlás, a maradandó nyúlás, a jelkiesés (drop-out), az adott torzítással határolt maximális jelszint vagy az átmágneseződés. A magnónak is vannak olyan paraméterei, amelyekhez nem kell szalag, többek között a felvevőerősítő és a lejátszóerősítő számos torzítási jellemzője, a törlő- és előmágnesező oszcillátor keltette rezgés amplitúdója, frekvenciája, szimmetriája stabilitása. Ha azonban a magnók paramétereit nemcsak önmagukban vizsgáljuk, sokkal több információhoz jutunk. Számos jellemzőt nem is tudunk szalag nélkül mérni, hogy csak a legegyszerűbbet említsem: a gyorstekercselési időt.

A gyártók – jó esetben – megadták, hogy milyen szalaghoz vagy szalagokhoz van beállítva a magnójuk, s ezek a szalagok stúdiómagnók esetében közel álltak valamelyik mérőszalaghoz. Az is gyakori volt, hogy ugyan eltértek a beállítások a mérőszalag optimális beállításához képest, de akkor a jobbak azt is megadták, hogy miben térnek el.

A mérő- és beállító szalagok, kazetták precíz módon gyártott olyan magnószalagok és kazetták, amelyek segítségével a magnók paramétereit mérni lehet, illetve, be lehet állítani a készüléket. Hát ez csodás, ki gondolta volna? Csakhogy van két probléma. Az egyik, hogy egy-egy mérő- és beállító szalag elvileg csak egyszer, a gyakorlatban sem sokszor használható, mert minden egyes használatkor nyúlik kicsit, fel is mágneseződik, hullámosodik, a mágneses rétege kopik. A másik gond, hogy még ha kapható is – egyre kevésbé kapható –, baromi drága. A kép alatti linkre kattintva található oldalon rengeteg fajta mérő- és beállító szalagot vásárolhatsz, darabonként nettó 233 fontért, áfa és vám és szállítási díj nélkül; ez utóbbiak kb. a duplájára növelik a fizetendő zsetont. (Ettől kezdve forintra nem számolok át semmit, tök fölösleges.)

smp02

https://www.canford.co.uk/MRL-TEST-TAPES

Az első méréshez még nem kell feltétlenül mérőszalag, elég, ha van egy pontosan megmért hosszúságú szalagdarab, persze, minél hosszabb, annál jobb. A szalag hosszából kiszámítható, hogy mennyi idő alatt kéne az elejéről a végére érni, adott lejátszási/felvételi sebességen. Ha ez az idő kisebb, mint amit kiszámoltunk, a magnó a névlegesnél gyorsabban játszik le, ha nagyobb, akkor lassabban. E módszer akkor használható, ha az eltérés a névleges sebességnél jóval nagyobb. Pontosabb a mérés– és ehhez már illik mérőszalagot használni –, ha a szalagra rögzített, megadott frekvenciájú (pl. 1 kHz-es) szinuszos jelet játsszák le, és az ettől a frekvenciától való eltérésből számolják ki, hogy a magnó a megkívántnál mennyivel lassabban vagy gyorsabban továbbítja a szalagot. Nem mindegy azonban, hogy a mérést a szalag melyik részén végzik. Ugyanis az egymotoros magnók a szalag végére kicsit „elfáradnak”, az elején meg „kapkodnak”.

Az a kisebb baj, ha a szalagsebesség folyamatosan és mindig ugyanolyan mértékben tér el a névlegestől, a nagyobb, ha állandóan fickándozik. Ettől ugyanis a hallórendszerünk agyfrászt kap. Az analóg hangtechnika legfájdalmasabb jellemzőjéről van szó, amit a németek „Gleichlaufschwankungen”-nek (fuss neki még egyszer) vagy „Gleichlaufstörung”-nak hívtak, az angolok, amerikaiak „wow and flutter”-nek, magyarul rövididejű sebesség-ingadozásnak, de ilyen szavakat csak a szabványok ismernek. Tisztességesen nyávogás, röviden nyafi a neve.

Egy adott szintű nyafi hallhatósága óriási mértékben függ mind a hanganyag típusától, mind a hallgatási környezettől. Leginkább a kitartottabb, lassabban lecsengő hangú hangszereken hallható, mint amilyen például a zongora, míg az erősen ritmikus zenében nagyon nehezen észlelhető. Nehéz felismerni egy rövid utózengési idejű akusztikus térben, de zengőbb térben a visszaverődések hosszabb időtartama miatt nyilvánvalóbb a frekvencia változása, hiszen a visszaverődések hangmagassága az agy számára referenciaként viselkedik.

A nyafi egyértelműen a magnó futóművének a hibája, a kazettás magnók esetében viszont a kazetta mechanikája is ludas, s hogy annak idején a kazettás magnókra is rá lehessen firkálni, hogy Hi-Fi, nem a kazettákat spécizték föl, hanem az előírásokat enyhítették. Ez a módszer – tehát, hogy csökken a szigor – azóta is divat a műszaki világ számos területén. Nyávogást okoz a motor egy fordulaton belüli szögsebességének változása, a hangtengely ütése, stb. Minél kisebb a szalagsebesség, annál nagyobb lehet a nyávogás, mert például egy lendkerék által tárolt energia, ami az ingadozás csökkentésére való, a fordulatszám négyzetével arányos. A fordulatszám csökkenése a lendkerék kiegyenlítő hatását erősen rontja. A nyafi alapfrekvenciája néhány herz, de 100 Hz fölötti összetevőket is tartalmaz. Ez utóbbit magyarul sehogy nem nevezik, külföldiül scrape flutter, de általában nem mérik külön. A scrape flutternek a szalag hosszirányú rezgése az oka. E rezgés tulajdonságai – amplitúdója, frekvenciái – magának a szalagnak a rugalmassági jellemzőitől, továbbá a szalagvezető elemek és a fejek, valamint a szalag között fellépő súrlódástól függnek. A stúdiómagnók szalagvezető elemei forognak, az olcsóbb kommersz magnóké nem, ezért az olcsóbbakban a scrape flutter hallhatóbban érdessé teszi a hangot, nagyobb az általa okozott intermodulációs torzítás (lásd a sorozat 64. részét).

A nyávogás méréséhez szintén nem kell feltétlenül mérőszalag, mérőkazetta, ha van egy nagyon pontos és nagyon kis torzítású hanggenerátor. A szalagra a szabványtól függően 3 kHz-es vagy 3,15 kHz-es jelet kell felvenni, és azt visszajátszva mérni az eltéréseket. Eddig ez rendben is volna, csakhogy ezután jönnek a furfangok, hogy minél szebb értékeket lehessen megadni. A nem európai magnókkal csak a lejátszási nyávogást mérték – mérőszalagra rögzített jellel. Nagyon nem mindegy, hogy a méréskor az egyes frekvencia összetevőket súlyozzák-e (lásd a sorozat 44. részét) vagy lineáris-e a mérés. Az se mindegy, hogy a műszer csúcsértéket vagy átlagot mér-e. A nyávogást egyébként illik a szalag/kazetta elején, végén és közepén is megmérni. A videóban szereplő műszer mindenféle mérési módszert ismer.

A nyávogás a stúdiómagnók esetében elég sokáig ugyanolyan kicsi marad, ha a berendezést rendesen karbantartják. Minél gagyibb azonban egy magnó, annál gyorsabban kopnak a futómű részei.

Az archív hangfelvételek megmentéséhez nyaficsökkentő szoftvereket találtak ki. Nem sok ilyen van, mert a feladat nem egyszerű, hiszen a nyávogást meg kell különböztetni a szándékos hangmagasság ingadozástól. A felvétel digitalizálása persze az analóg hangzás szépségeinek elvesztésével jár, de ez olykor kisebb veszteség, mint az elviselhetetlen nyávogás. A legjobb programnak a Celemony cég Capstan Software Wow & Flutter Removal nevű szoftverét tartják.

smp03

Sajnos, rengetegbe kerül, ötnaponként 199 dollár. De meg is veheted örökéletre 4 458 dollárért. Tudod, ki ad érte ennyit? Azok a cégek, amelyek archiválásra szakosodtak.

A feltört változatok egyike sem működött nálam. Szétvet az ideg, mert a tesztek szerint elképesztően jó a cucc.