Dehogynem létezik – mondhatod – hiszen, ha 0 idő alatt mintát veszünk a hangból, és végtelenítve azt a mintát játsszuk le, az bizony állóhang. Eltekintve attól, hogy nem lehet 0 idő alatt mintát venni, vajon mit tudnál meg ebből a mintából? Legfeljebb azt, hogy milyen összetevői vannak, de hogy egy-egy minta az emberi érzékelés számára miről szól, bizony semmit. Ezzel szemben egy-egy állókép – festmény, grafika vagy fénykép – önmagában is sok információt, emberi látással is feldolgozható információt hordoz. Lehet még egy kicsit ezen rugózni, mert például a hanglemezben vagy a mozifilm szélén látható a hanghullám képe, de ez ránézésre nem szólal meg. Ráhallásra se. Az analóg módon történő hangrögzítés és a rögzített jel lejátszása mechanikai mozgás nélkül elképzelhetetlen – ez a rögzített jel sokszorosítására természetesen nem vonatkozik. A szilárdtestben digitálisan rögzített mozgókép és hang esetében szintén természetesen nincs mechanikai mozgás, de másfajta mozgás van.

Maradjunk hát továbbra is abban, hogy a celluloid vagy poliészter hordozón rögzített analóg mozgókép és hang vetítésekor az a gond, hogy a kép megjelenítése szakaszos, a hang megszólaltatása viszont folyamatos. Ahhoz, hogy ezt az ellentmondást feloldják, az adott filmkockához tartozó hang – szabványtól és a megengedett tűréstől függően – 19-21 kockával odébb van.

Ez a fizikai távolság elegendő ahhoz, hogy a filmnek elég helye legyen a két mozgási rendszer közötti átmenet megtételére. Tehát ennek a helyi elkülönítésnek köszönhető, hogy miközben a szakaszos mechanizmus működik, a hangcsík már a saját, stabil sebességű rendszere előtt haladjon. Mindkét előírás – az USA-beli és az európai – a középértéktől egy kocka eltérést engedélyezett, ami kb. 41,6 ms. Azt mondják az okosok, hogy ekkora késést szájszinkron esetén sem veszünk észre. Ennek az az oka, hogy az agyunk bizonyos határokon belül ahhoz illeszti a hangot, amit látunk.

A fenti képen legkevésbé a hangrendszert részletezik, és ez igaz a következő, nagyon szemléletes videóra is.

Noha nem a hanghoz tartozik, bizonyára megfigyelted, hogy a képet nem csupán akkor takarja el a forgó pilla, amikor képváltás van, hanem akkor is, amikor áll a kép. Ezt úgy is felfoghatod, hogy analóg túlmintavétel történik.

Az elektronika világában a nemkívánatos rezgések mérsékléséhez gyakran alkalmaznak szűrőket – ezek ellenállásokból, kondenzátorokból, tekercsekből épülnek föl. A mechanika világában az elektronikánál jóval korábban használtak szűrőket. Ezek tömegből, rugóból és csillapításokból állnak. Az induktivitásnak, tekercsnek a tömeg, a kapacitásnak, kondenzátornak a rugó, az elektromos ellenállásnak a csillapítás felel meg.

Visszatérve a hanghoz, a felső huroknak az a szerepe, hogy a film szabadon mozogjon, így lehetővé válik a vetítőgép kapujában a szakaszos filmtovábbítás. Az alsó hurok ismét szabadon mozgóvá teszi a filmet, így lesz lehetséges a film egyenletes, folyamatos továbbítása. Az alsó huroknak a pontos beállítása kritikus: ha túl rövid, áthatol a rángatás; ha túl hosszú, a film saját súlya és a levegőellenállás instabilitást okozhat. A hurok a rugónak felel meg, elnyeli a rángatás gördülési impulzusait. De hiába is mozog szabadon a film, még remegne, mielőtt a hangdobra feszülne. Ezt a remegést pedig meg kell szüntetni.

A hangosfilm vetítőkben a káros nagyfrekvenciás rezgéseket görgőkkel csillapítják. Egyszersmind felelősek a film feszességének precíz irányításáért és a film „csapkodásának” csökkentéséért. A celluloid dinamikus anyag, amely hajlamos a hullámzásra a hőmérséklet és páratartalom változásának következtében. A görgőrendszernek ezért dinamikusan kell kényszerítenie a hangcsíkot, hogy az az optikai rés által megkívánt tökéletes síkban haladjon.

A vetítőgép hangrendszere rendkívül robusztus konstrukciót igényel. Az optikai hangcsík leolvasása során keskeny fénysugarat fókuszálnak a hangcsíkra egy téglalap alakú résen keresztül, amelynek tipikus magassága mindössze kb. 25 mikrométer. Ez a mikroszkopikus résmagasság határozza meg a film függőleges mozgásával szembeni tűréshatárt. Ha a film függőlegesen az optikai tengelyre merőlegesen mozogna, a hangcsík kimozdulna a fókuszból.

A hangfolyamatosságot eredményező rendszer középpontja egy viszonylag nagy tömegű lendkerék.

A lendkerék nagy tömegének és optimális súlyelosztásának köszönhetően hatékonyan ellenáll minden hirtelen vagy periodikus gyorsulásnak és lassulásnak, amely a motor vagy a filmtovábbítás hibáiból eredhet. A lendkerék alapvetően kisfrekvenciás mechanikai szűrőként működik, kisimítva a lassú, ritmikus sebességingadozásokat. A lendkerék tengelyére van szerelve a hangdob.

Amikor a film a hangdob körül halad, lineáris sebessége szigorúan a lendkerék stabil forgási sebességétől függ.

A hangminőség a hangcsík és az objektív lencse közötti távolság beállításának pontosságától függ. Ha a hangcsík kimozdul az optimális fókuszsíkból, a minimális eltérés is életlen képet vetít a fotocellára, ami a magas frekvenciák drámai csökkenéséhez, vagyis tompa hangzáshoz vezet.

Van nekem egy csodálatra méltó virtuális barátom a Facebookon. Ha kíváncsi vagy arra, hogy ki az, aki mindent tud a moziról, akkor szerencsére van ilyen magyar ember, Rácsik Dezső. Állítom, hogy ő nemzeti kincs. Lankadatlanul foglalkozik ismeretterjesztéssel, sőt, olykor videókat is készít. A fényhangos film hangrendszerét mutatja be az alábbi linken.

A képvetítés szakaszossága és a hanglejátszás egyenletes sebessége közötti ellentmondás persze nem oldható föl tökéletesen. Miként az analóg magnóra vagy hanglemezre rögzített hang is nyávog, a fényhang is nyafizik. A fényhang grízes jellegű. Ez a hangzásbeli hiba, torzítás többek között abból fakad, hogy a filmszalag sebessége a hangcsík leolvasásánál nem tökéletesen egyenletes, hanem nagyon gyors, alig hallható remegéssel mozog. Ezáltal a hangmagasság állandóan ingadozik, amit a hallórendszerünk zavarnak, tisztátalanságnak érzékel. Ha ráadásul a vetítő hangrendszerét nem karbantartották megfelelően, vagy a lendkerék nem elég súlyos, a hang sokszor igencsak érezhetően "grízes" volt.

A grízesség másik oka, hogy a film hangcsíkja is optikai kép, amely mikroszkopikus méretű ezüsthalogenid kristályokból vagy festékfelhőkből áll, és a benne rejlő, véletlenszerű fizikai textúra zajt hoz létre, amikor a csíkot a vetítőgép hangrendszere játssza le.

A filmzaj nem csupán grízből van. A kópia karcolásokat, port, szennyeződést és általános kopást halmoz fel. Az optikai hangcsík ezen tökéletlenségei közvetlenül hallható kattanásokká, recsegésekké és pattanásokká alakulnak lejátszás közben. A felületi karcolások fényszóródást okoznak az optikai hangrendszerben, jelentős zajt keltve. A fényhang torzításait a felvételi túlvezérlés, az erőteljes komprimálás és az előhívási tökéletlenségek is fokozzák.

A fényhang torzításai és az egykori mozi brutális csöves erősítőinek, hangsugárzóinak, gyakran tölcséres monstrumainak jellegzetes, magashiányos tulajdonságai hozzátartoznak a hagyományos mozi hangulatához.

Ezek a sajátosságok annyira meghatározók, hogy ha bármi is hiányzik belőlük, oda a varázs. Amikor 50-60 évvel ezelőtt a tévé műsorán szerepeltek fényhangos, nem digitalizált filmek, nem csupán azért nem volt akkora élmény, mert kicsi volt a kép, hanem mert a tévékészülék kis hangszórója nem tudott úgy és akkorát szólni, mint a mozi hangrendszere.

A napjainkban divatos nosztalgia, retró arról szól, hogy szeretünk visszamenni a gyerekkorunkba, zötyögős, kényelmetlen, gőzmozdony vontatta vonaton utazni, a füsttől koszosak lenni, s elgondolkodtam azon, hogy a 21. században lehetséges volna-e klasszikus, monó hangú, celluloid filmet vetítő csőmozit csinálni, pl. olyat, amilyen hajdanán a Mátra volt Pesten. Ez a mozi digitális rendszerrel, Örökmozgó néven ma is üzemel, tehát véletlenül megmaradt mozinak.

Számos országban vannak igazi retró mozik, még Wellingtonban is, ami Új-Zéland fővárosa. Pereces néni sajnos ott sincs, aki kicsit kemény, békebeli sóspercet árul a Híradó és a nagyfilm között, és az sem derül ki a mozi leírásából, hogy csöngetnek-e a film vége előtt kb. egy perccel, hogy a fiatal szerelmesek is hagyják abba a smárolást az utolsó sorban, mielőtt felgyulladnak a nézőtéri fények.

A fényhang-torzításokat szándékosan is utánozták egy csomó filmben. Néhányat megemlítek ezek közül; megadva, hogy az egyes effektek a filmek Blu-ray változataiban hol kezdődnek.

Radírfej (1977)

0:03:20 – radiátorszoba-ipari zaj. A háttérzajt úgy van rétegezték, hogy a fényhang szemcsézettségét idézze: finom, folyamatos, „poros” moduláció.
0:55:00 – nő a radiátoron. A zenében és az atmoszférában torz tranziensek + modulált zajréteg – kifejezetten optikai hang érzete.

A filmet a Videán találhatod meg, magyar felirattal, bár egyes magánhangzók nem jelennek meg.

https://videa.hu/videok/film-animacio/radirfej.eraserhead.1977-film-animacio-iHAFumfG8LgOEI3q

Harcosok klubja (1999)

0:12:52 – a vetítőgépes flash. A kép beégését optikai torzítás-szerű zaj is kíséri. Torz tranziensek, szemcsés recsegés, dinamikai összeesés.
1:43:10 – összeomlás-jelenet. A hang „szétporlik” és beszűkül, ami a roncsolt optikai hang benyomását kelti.

A filmet a Videán tudod megnézni.

https://videa.hu/videok/film-animacio/harcosok-klubja-thriller-da6FmT2ZulSXwjia

Grindhouse: Terrorbolygó (2007)

02:15 – táncjelenet kezdete. A zene „összeesik”, erős szemcsés torzítás és optikai zajréteg hallható.
0:43:20 – benzinkutas jelenet. A dialógus tetején recsegő csúcsok, amelyek a fényhang túlvezérlési-torzítását utánozzák.
1:02:00 – „Missing reel”. A filmnyersanyag hibáit (karcok, ugrások) hangban is követik; szaggatott zaj, keskeny sávú torz dialógus, hirtelen dropok, kiesések. Ez az egyik legjobb és legterjedelmesebb modern fényhang-imitáció. A teljes filmet az alábbi linkre kattintva nézheted meg.

https://m.ok.ru/video/9258715187821

Machete (2010)

0:00:45 – kamu előzetes. A dialógus mesterségesen összeszűkül 4-5 kHz-ig, és hozzáadott „gríz-zaj” kíséri.

A teljes film egészen kivételes módon a Youtube-on magyar szinkronnal van fent.

Berberian hangstúdió (2012)

0:28:40 – vetítőtermi jelenet. A fiktív giallo film hangja optikai gríz. Hallhatod a modulációs zajt, ami a valódi fényhang széleinek egyenetlenségére emlékeztet.
1:09:00 – keverőszoba-jelenet. Amikor a filmkópiát megállítják, majd újraindítják, a hang is nyafizik, pont úgy, mint a gép mechanikai ingadozása következtében a valódi fényhangnál.

Ismét orosz oldalra kell kattintanod a teljes filmhez, nincs se magyar szinkron, se felirat, viszont 720p a felbontás.

https://m.ok.ru/video/5284251044430

Kung Fury (2015)

Végre egy vígjáték!

0:09:40 – glitch-szerű vágás. A glitch váratlan, átmeneti technikai hiba vagy zavar, ami számítógépes rendszerekben, videójátékokban vagy elektronikai eszközökben fordul elő, és furcsa, nem szándékolt viselkedést eredményez. Az időugrás alatt a hang textúrája erősen optikai zajra emlékeztet; vékony, modulált, szemcsés torzítás.

A mindössze kb. félórás filmet magyar felirattal nézheted meg a YouTube-on

A filmhangot utánzó effekteket több eszközzel készíthetik. Az első a keskenysávú szűrés. A mélyvágó szűrő töréspontja 200…300 Hz, a magasvágóé 4…8 kHz. 2,5 kHz körül érdemes lehet 3 dB-t emelni. A szemcsés zajréteg halk rózsazajból vagy fehérzajból gyártható, -30…-4 dB-s szinten, kisfrekvenciás oszcillátorral (LFO) modulálva. A modulációs frekvencia 0,2…3 Hz. Esetleg torzítón is átkergethető, így a grízesség erősebb lesz. Valamilyen analóg magnóhang emulátor is bevethető. A túlvezérléshez olyan emulátor kell, ami a diódás jellegű, tehát a durva jelvágást utánozza. A felfutás és a visszafutás gyors, 2…10 ms, és esetleg csonkolás, bitredukálás is bevethető. A nyávogáshoz egyrészt megint az LFO használható ±5…40 cent ingadozással, másrészt 5…10 Hz-es masszírozással. A jelkiesés és a rosszul beállított kompresszor hatásának utánzáshoz olyan véletlenszerűen működő automatikára van szükség, ami időnként, de rövid időre csökkenti a jel nagyságát, a pumpálás meg digitálisan is egy pumpáló kompresszorral lehetséges.

Jelenleg nincs ilyen összetett bővítmény, egyenként kell összerakni, de ha egyszer lesz is, valószínűleg be fog segíteni a mesterséges intelligencia.