A még igényesebbekben a hangszínmódosító kikapcsolható, vagyis a be- és kimenete között egyetlen vezetéken megy tovább a jel, így a hangszínmódosító kellemetlen torzításai sem jelentkeznek. A Hi-Fi rajongók többsége a módosítások nélküli, tisztább hangot szereti, mert ha nem szükséges, otthon nem használunk semmilyen módosítót.

A magas/mély emelő/vágó hangszínmódosító eszközök a szabályozás módját tekintve kétfélék. Az egyik fajta a lepkeszabályzó.

A nevét a szűrő a frekvenciamenetéről kapta, amely egy lepke szárnyaihoz hasonlít. Két töréspontja körül változtathatjuk a kiemelés/vágás mértékét.

Lepkeszabályzó például az ingyenes Audacityben is található.

Ismét válasszunk ki egy nótát, pl. ezt:

Letöltés után átalakítjuk hangfilévé, megnyitjuk az Audacityben, és csak az elejét hagyjuk meg. A „Hatás” vagy „Effekt” menüből ki kell választani a „basszus és szoprán” vagy „Bass and Treble” szabályzót. A szintszabályozás engedélyezése kétélű, ugyanis ha a túl nagy kiemeléssel túlvezérelnénk a rendszert, az Audacity automatikusan visszaveszi a szintet, ha meg túl kicsi, automatikusan megnöveli, vagyis normalizál. Úgy tapasztaltam viszont, hogy a frekvenciamenetbe is belenyúl.

A töréspontok 500 Hz-en, illetve 2 kHz-en vannak. A kiemelés/vágás tartománya állítólag ±30 dB, de nekem úgy tűnik, nincs annyi.

Először hallgassad meg, hogyan szól a felvétel módosítás nélkül!

Most úgy, hogy a magas tökig ki van emelve

A magas teljesen le van vágva

A mély teljesen ki van emelve

A mély teljesen le van vágva

A magas és a mély is teljesen ki van emelve

A magas és a mély is teljesen le van vágva

Mély kiemelve, magas vágva:

Végül a magas van tökig kiemelve és a mély teljesen vágva

(Ez a néhány fájl egyébként a te rendszeredet is teszteli, abból a szempontból, hogy milyen széles az átvitel.)

A lepkeszűrők egy részében nincs két töréspont; az egyik gombbal 800 Hz - 1 kHz-től lefelé lehet emelni vagy vágni, a másikkal ugyanettől felfelé.

A magas/mély emelő/vágó hangszínmódosítók másik fajtájában az emelés vagy a vágás mértéke ugyanakkora, viszont a töréspontok helyzete - a frekvencia, amitől kezdve emelnek vagy vágnak a szerkezetek – változtatható.

Vannak olyan szűrők, amelyeken csak egy szabályozó gomb van: az egyik szélső állásban magasat emelnek és mélyet vágnak, a másikban fordítva. Ezek a gólyaláb (angolul: tilt) szűrők nagyon hatásosak és könnyen kezelhetők.

Az egyik gólyaláb szűrő letölthető innen:

http://www.tb-software.com/TBProAudio/download.html

Kicsomagolás és futtatás után be kell másolni a munkaállomás bővítmények mappájába, a Reaper esetében az FX-be, a „stilt.dll” plugin valamelyik változatát.

Mivel ez a szűrő valóban bődületes kiemeléseket csinál, lineáris állásban kis szintről indulunk. Még így is lesz – szándékosan persze – túlvezérlés, amit a piros „clip” lámpa jelez. Ezért időnként be kellett kapcsolni a limitert.

Természetesen nemcsak a hangfrekvenciás tartomány szélein lehet bűvészkedni, hanem bárhol is. Az alábbi táblázat némi áttekintést ad arról, hogy mi történik, ha egy-egy tartományba belenyúlunk.

Az egyszerűbb, de igen jól használható „háromgombos” hangszínmódosítók a középtartományban is emelnek vagy vágnak.

Az ilyen hangszínmódosítókat régebben jelenlét szűrőknek (presence) hívták, mert a szólistákat közelebb hozta.

Az egyik igen hatásos háromsávos hangmódosító az Acoustica cég REDEQ bővítménye. Egy kicsit macerás regisztráció után töltheted le.

http://www.acustica-audio.com/index.php?option=com_virtuemart&page=shop.product_details&flypage=flypage.tpl&product_id=103&Itemid=189

Csak a legszükségesebb kezelő szervek vannak rajta: bemeneti szintszabályzó, szűrő beiktatás, három hangszínmódosító 800 Hz, 1,8 kHz és 8 kHz sávközépi frekvenciával, kimeneti szintszabályzó és egy egyszerű vezérlésmérő. 16 dB-nyit tudunk vele szabályozni.

Előbb azonban el kell indítani a telepítést. Általában a Steinberg VST mappába csomagol ki, és innen kell átmásolni a munkaállomás bővítmények mappájába az összes fájlt, nemcsak a dll-t.

A Reapert szereti; a következő videó nyelvtudás nélkül is jól érthető.

Ebben pedig nincs is beszéd!

A másik gyakori háromsávos hangszínmódosító fizikai, tehát vas formában létezett elődjét Peter Baxandall mutatta be, 1950-ben.

Az eredeti cucc még csak magas emelő/vágó volt, amely a lepkéhez hasonlított, de a két töréspont speciális helyzetéből adódóan, a középtartományban egyszerre lehet ugyanott emelés és vágás. Ezt az elrendezést egészítették ki egy középsáv szabályzóval, ami széles tartományban emel vagy vág, meglehetősen kicsi meredekséggel.

A Kuassa BasicEQ egy – naná, hogy ingyenes – Baxandall bővítmény.

A három hangszínmódosító gombon kívül csak egy kimeneti szintszabályzó van rajta. Innen töltheted le:

http://www.kuassa.com/downloads/

A letöltött filét futtatni kell, majd a kvassa.dll-t be kell másolni a munkaállomás bővítmények mappájába.

Jókat lehet tekergetni a szabályzóit, de a lusták kedvéért vannak kiválasztható, előre bekészített hangszínmódosítások is. Ezeket mutatja be a videó.

Bonyolítsuk tovább az életet: természetesen nemcsak három, hanem bármennyi sávra bontható a hangfrekvenciás tartomány, és annyi gombot bizgerálhatsz, amennyit csak akarsz. Van azonban néhány üdítő kivétel. Ilyen a Maag EQ4 analóg modul, amelynek listaára 900 angol font, de már akár 700 fontért is megveheted. Ez forintra átszámolva annyi, mint … szóval, annyi pénz nincs.

Viszont az „ikjb Luftikus” bővítmény, ami ezt modellezi, természetesen ingyenes.

Csak annyi kezelő szerv van rajta, amennyi feltétlenül szükséges. A szerkezet öt tartományban képes emelésre és vágásra: 10, 40, 160, 640 és 2 500 Hz körül. Ezenkívül van egy csak emelésre való szabályzója is, amelynek töréspontja változtatható. A „KEEP GAIN” megakadályozza a túlvezérlést, a „TRIM”-mel pedig a kimenő szintet állíthatod be. Az alábbi – hang nélküli, ne ijedj meg – videó a frekvenciamenet változtatási lehetőségeket mutatja.

A bővítményt például innen töltheted le:

http://www.vst4free.com/free_vst.php?id=1500

A letöltést követő kicsomagolás után az operációs rendszerednek megfelelő dll filét be kell másolnod a munkaállomásod bővítmények mappájába.

Az alábbi videóban a Reapert használták.