A gombmánia akkor jött divatba, amikor már elég kicsi méretben bonyolult, mégis kis zajú áramköröket tudtak készíteni, hogy a popzene gyártói mindig olyan életérzést tudjanak kotyvasztani, amilyet az aktuális divat megkövetel. Ha ugyanis meghallgatunk egy-egy 60 évvel ezelőtti felvételt mai füllel, vagy röhögünk, vagy hányunk – még akkor is, ha különben a nóta továbbra is kurva jó. De hát miért repedt fazék a dob, és miért van olykor a szomszéd faluban a gitár?

A hangszínmódosító szerkezetek közül a grafikus kiegyenlítő – angolul graphic equaliser, „amerikaiul” graphic equalizer, rövidítve graphic EQ – volt az a vas, amin annyi tolattyú volt, hogy a kiccsaj, akit a fiú hangmérnök behívott a stúdióba, egyből nedvesedett. Az elnevezés arra utal, hogy spektrumképszerűen látszik, hogyan nyúltunk a frekvenciamenetbe. Az igényes stúdiókban például a Klark-Teknik termékeit használták, s még ma is megvehetsz egy-egy DN360 típusút 450 000 - 500 000 forint körüli áron – ha éppen van raktáron.

A DN360 típus 30 mm hosszú szabályzóit speciális műszerolaj csillapítja, ezért nagyon érzékien tologathatók. A grafikus résszel harmadoktávonként, 30-30 szabályozóval nyúlhatsz a frekvenciamenetbe 25 Hz és 20 kHz között, de a sávközépi frekvenciák rögzítettek, tehát csak a kiemelés vagy vágás mértékét változtathatod: átkapcsolhatóan ±6 vagy ±12 dB-lel.

Ez látszólag kevésnek tűnik, de hangsúlyozom, hogy a grafikus kiegyenlítők alapvetően parányi módosításokra készültek. Meg aztán olyan jó minőséggel, amilyenre ez a típus volt képes, nem is lehetett nagyobb átfogást csinálni analóg áramkörökkel. A szerkezet különlegessége volt annak idején, hogy az egyes szűrők meredeksége a kiemelés/vágás növelésével nő, vagyis az áteresztő sáv szélessége azonos marad.

Most pediglen álljunk meg egy polgári szóra, hogy némi ismétlés gyanánt újból felelevenítsem, hogyan is értelmezzük a sávszélességet a sáváteresztő, rövidebben, a sávszűrők esetében. (Hű, de jó, hogy írás közben nem kell kimondani a felelevenít szót…)

Sávszélességnek azt a frekvenciatartományt nevezzük, amelynek két szélén a csúcszinthez képest 3 dB-vel csökken a jel nagysága. Mennyi is az a -3dB? Na? Igen, jól tudod, 0,707-szeres feszültségarány. A tartományt nemcsak frekvenciában, hanem a zenészek lelkéhez közelebb álló oktávban vagy törtoktávban is megadhatjuk. Eddig nem is lenne gond, ha nem találták volna föl a jósági tényezőt, amit Q-val jelölünk, és ami a szűrő meredekségét vagy a csúcs élességét fejezi ki.

Az illusztráció szemlélteti, hogy nagy Q esetén jobban csúcsosodik, kis Q-nál pedig laposabb, szélesebb a vizsgált tartomány.

Szép számítások is vannak erre, meg még szebb táblázatok, de szerencsére, automatikák is léteznek, pl. ez:

http://www.sengpielaudio.com/calculator-bandwidth.htm

Vagy az oktávban (N) megadott sávszélességből (BW) számolja ki (calculate) a Q értékét, vagy fordítva.

A másik automata a sávközép frekvenciából (Center frequency) és a Q-ból számolja ki a két sávhatár frekvenciáját.

http://www.sengpielaudio.com/calculator-cutoffFrequencies.htm

A DN 360-ban a grafikus részen kívül van még egy felüláteresztő szűrő is 30 Hz-es törésponti frekvenciával, 18 dB/oktáv meredekséggel.

A digitális bővítmények között nem találtam meg ennek a típusnak a letölthető változatát, állítólag a Behringer X32 keverőasztalába programoztak ennek megfelelőt. Ám semmi gond, rengeteg ingyenes grafikus kiegyenlítő közül válogathatsz.

Még az Adudacityben is van ilyen, játssz vele nyugodtan! Előzetesen tölts le megint valamilyen nótát! Én ezt választottam:

Ebből persze hangfilét kell csinálni, amit úgy a legegyszerűbb, ha a youtube elé a „conv” szócskát írod be.

https://www.convyoutube.com/watch?v=TB54dZkzZOY

Erre kattintva pl. ezt látod:

Nyomd meg a baloldali gombot (zöldre vált), és egy hülye reklám után ez jön be:

Bökj a konvertálás gombra!

Zöld csík fog futni, majd ha készen van, megkezdődhet a letöltés.

A letöltés után el is indíthatod a nótát valamilyen médiajátszóban – ha megtaláltad, hová töltődött le.

Most már megnyitható a filé az Audacityben.

Valójában az Audacity kiegyenlítője csak játék, nézzünk hát néhány komolyabbat is!

Az egyik ilyen a Milton 30 sávos grafikus kiegyenlítője.

http://www.mildon.me/plugins/30-band-graphic-eq

A bővítményt a Cubase munkaállomáshoz fejlesztették, de pl. a Reaperen is használható.

Letöltés és kicsomagolás után a megfelelő bővítmények mappába kell másolni a dll-t, és már indulhat is a móka.

Nagyon szép felülete van, s bár kicsi, ám könnyen kezelhető, és ±12 dB-nyi emelést/vágást tud minden sávban.

A következő áldozat a Softpedia EQ 31 nevű grafikus kiegyenlítője. Ez már egy következő kategória felé kacsingat, mert a szűrők sávszélessége, vagyis a jósága is változtatható. Hátránya, hogy ennek is kicsi a kezelő felülete.

Ez a letöltési oldal:

http://www.softpedia.com/get/Multimedia/Audio/Audio-Plugins/Eq31.shtml#download

A kicsomagolt dll-t most is a munkaállomás bővítmények mappájába kell másolni.

A videón főként azt figyeld meg, ahogy a jósági tényezőt változtatgatom, a baloldali második tolattyúval.

Bármelyik sávban vagy sávokban emeltem vagy vágtam, ha növeltem a Q-t, csökkent a hangerő és szegényesebb lett a hangkép, hiszen a szűkebb sávban kisebb az energiatartalom. Lefelé húzva a csúszkát, éppen ellenkezőleg: nőtt a hangerő és dúsabb lett a hangzás.

A grafikus kiegyenlítőket általában nem egyes hangszerek, szólamok hangszínének módosítására használják, hanem előadótermek akusztikai hibáinak korrigálására, illetve, nagyteljesítményű hangosításkor az egyes hangvisszaadó csoportokon (szubbasszus, mély, közép, magas) belüli kiegyenlítésre. Ez utóbbiak között vannak automatikus vezérlésűek is, amelyeknek érzékelője figyeli a levegő páratartalmát, és ha az változik – általában növekszik, mert a lelkes csápolók elegendő mennyiségű büdöset pállottak a terem levegőjébe, tehát jobban csillapodnak a magas hangok –, nyom egyet a magas szekció hangerején, frekvenciafüggően.

Persze, mindenből lehet effektpedált is gyártani. Csaknem valamennyi neves cég készít például grafikus kiegyenlítő gitárpedált. Ezek eléggé lebutított, 5-10 sávos vasak, amelyeket sosem használnak önmagukban, esetleg már gyárilag is összeépítették őket torzítóval, limiterrel. Elvan a gyerek, ha játszik.

Minden rangsorolás vitatható, de azért nézzük meg, mit tud az első helyezett! Természetesen torzítóról meghajtva, nehogy már kiderüljön, önmagában mennyit torzít a pedál.