• 1
  • 2

Marvin Gaye - What's going on

Rádiós és egyéb zenéhez kapcsolódó munkáim során nagyon sok zenésszel és soul funk zene szerető emberrel ismerkedtem meg az elmúlt években, évtizedekben. Többször kérdezték, hogy melyik a kedvenc dalom, lemezem, melyet adott esetben egy elméleti lista élére helyeznék, a saját top listámon. Ez persze nem egyszerű választás, de ha mindent figyelembe veszek, és ha mondjuk, csak egyetlen albumot vihetnék egy lakatlan szigetre, akkor az Marvin Gaye nagylemeze lenne, a What’s going on. Nem csak egyedülállóan kiváló pszichedelikus soul hangvétele miatt nagyon jó ez a lemez, hanem egy teljes korképet kapunk, az Egyesült Államok belső társadalmi feszültségeiről is, mely persze kihatott a világ egyéb részeire is.

A világ korabeli vezető kritikusai egymástól függetlenül mind elismerően beszéltek róla és többük megfogalmazta, hogy ez az a lemez, mely nem csak a szórakoztató zenei irányt változtatta meg, hanem jelentős hatást gyakorolt népszerűségével, a társadalmi viszonyok jobbra fordulásában is. A kereskedelmi, kritikai és rajongói sikereken túl ezen a nagylemezen ismertették el először és nevesítették, az 1959 óta minden Motown felvételen közreműködő stúdiózenészeket, Funk Brothers-t.

Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy szubjektív véleményem fog tükröződni az albumot és a dalt bemutató soraimban, megnyugtathatom, hogy nem. Nagyon is tárgyilagosan szeretném bemutatni azt, több tucat korabeli dokumentum felhasználásával. Először is nézzük a legkézenfekvőbb statisztikai adatokat. A What’s going on nagylemez, 1971. május 21-én jelent meg. A címadó dalt abban az évben, január 20-án kiadták kislemezen, és a soul zenei dalok listájának az élére került. A Billboard, Hot 100-as listáján pedig a The Temptations és a Just my imagination mögött három hétig, a második helyen volt található. A nagylemezzel kapcsolatban egy sokkal hosszabb felsorolás kellene, hogy következzen, annak helyezéseiről, melyre itt nincs lehetőség, de a legfontosabbakat leírom. Az elmúlt negyven évben a világ minden rangosabb zenei és társadalmi élettel foglalkozó magazinja – köztük a Time, a The Guardian, a Life, a US Today - a legjobbak közé sorolta, és a XX. század legfontosabb nagylemezei között tartja nyilván olvasói és kritikusai szavazataik alapján. A Rolling Stone magazin Minden idők legjobb 500 albumának felsorolásában, a 6. helyen található. Az angol New Musical Express - heti magazin- olvasói szavazásán, 1985-ben a XX. század legjobb nagylemeze címet nyerte el. Több millió darabot értékesítettek belőle a megjelenésétől napjainkig. Mind ezt úgy, hogy a Motown vezetője ellenezte megjelenését.

A nagylemez megjelenése meglehetősen viszontagságos volt, ugyanis Berry Gordy jr egyenesen ellenezte annak kiadását, elsősorban a tartalmi, társadalomkritikai mondanivalója miatt. Gordy jr meglehetősen erős és céltudatos szigorral irányította a 60-as évek elejétől a Motown-t. Ennek elvitathatatlan eredménye, hogy a feketék rétegzenéjét, ahogy annak idején, a tengerentúlon nevezték, a „race music-ot” populárissá tette. A kiadó művészeit erősen cenzúrázta, egyfajta művészi béklyó alatt tartotta. Ez sikeresen működött tíz éven keresztül, mint tudjuk, de az alkotó kedvű művészeket nagyon kiábrándulttá tette. Marvin Gaye-nek ez volt a 11. stúdió albuma. 1961 és 1969 között jelent meg az első tíz, majd két év szünet következett. Kétéves alkotói és emberi válságának eredménye volt ez a lemez.

Marvin Gaye 1969-ben miután megírta a The Originals-nak a Baby I’m for real slágert, nem írt több szerelmes dalt akkoriban. Egyszerűen nem volt képes a lelki megpróbáltatásai miatt több szerelmes témájú művet komponálni. Nem csak Tammi Terrell halála és szenvedése viselte meg, hanem kénytelen volt megbirkózni számos egyéb magánéleti problémával, többek közt a megromlott házasságával, mely lehet, hogy közel 10 évvel korábban táplált némi szerelmet, de utólag inkább tekinthető érdekházasságnak Gordy jr. húgával, Annával. A 60-as évek legvégén készített néhány top 10-es slágert, de mindinkább szorgalmazta a gyökeres társadalmi változásokat, elsősorban a feketék szegregációjával szemben. A temetés után Gaye hónapokig eltűnt a nyilvánosság elől, mély depresszióba esett. Erősen fontolgatta, hogy ott hagyja a zeneipart, mert a kereskedelmi sikerek ellenére számára tele volt kudarccal és keserűséggel, egyszerűen hónapokig nem tudta feldolgozni Tammi elvesztését. Olyannyira mély depresszióba esett, hogy 1969-ben öngyilkossági kísérlete is volt, melyet Berry Gordy édesapja akadályozott meg lakásukban.

Marvin-nek elege volt az addigi életéből – talán érthetően- és változtatni akart mindenen. Azt nyilatkozta akkoriban: „Anna és fivére, Berry bábja voltam évekig, akit rángattak, mindenféle szabad akaratom korlátozták. Volt saját elmém, amit nem engedtek használni.” A két év alatt lázadóvá vált, szakállt növesztett, kifúratta a füleit és fülbevalót kezdett viselni, ami akkoriban még egy Marvin nagyságú művésztől is extravagánsnak számított. Volt időszak, amikor annyira komolyan foglalkozott a szórakoztatóipar elhagyásával, hogy igazolt játékosa lett a Detroit Lions focicsapatának is. A sportban vezette le a benne lakozó felgyülemlett feszültséget és keserűséget. Nem volt képes stúdióba vonulni, „ a világ felrobbant körülöttem, hogyan énekelhetnék szerelmes dalokat?”- nyilatkozta.
1970 júniusában kereste fel újra a Hitsvillie –i stúdiót, ahol elkezdte rögzíteni Gordy jr tudta nélkül a Funk Brothers-szel a What’s going on albumot. Az album címadó dalát a Four Tops énekese, Renaldo Obie Benson ihlette, aki szemtanúja volt egy tüntetésen a feketéket sújtó rendőri brutalitásnak és elmesélte Gaye-nek, amit látott (fekete csütörtökként ismert a történelemkönyvekből). Beszélgettek egy baráti, zenész társaságban - köztük Al Cleveland-el- és értetlenül álltak a tágabb környezetükben történt negatív események láttán. Folyton azt a kérdést hajtogatták, hogy mi folyik itt, mi folyik itt, vagyis „whats going on”. Ez volt a kilenc dalból álló nagylemez, - vagy inkább nevezzük dalciklusnak - egyik előzménye. A dal és az album környezete, az akkori Egyesült Államokban: egy elvesztett, nagyon nagy emberi veszteséggel járó vietnami háború, szegénység, mely elsősorban a fekete lakosságot érintette, a polgári szabadságjogi mozgalmak korlátozása, a „messiás” Martin Luther King tiszteletes halálával beköszöntött reményvesztettség érzése az afro amerikai lakosság körében.

Marvin Gaye ezzel a művel, egy új stílusú tiltakozó dal műfaját teremtette meg. Viharos magánélete, széteső házassága, legkedvesebb duett partnerének a halála. Al Clevelend-el közösen írták meg a címadó dalt. A dalszöveg tartalma, mintha a családjának szűkebb környezetének szólna, de igazán minden embernek szólt a világon. A folyamatos felkiáltások a dalban „ father, father”, nem csak tiszteletes apjának szólnak, - akivel folyamatos konfliktusai voltak elsősorban az életvitele miatt- hanem mutatják Gaye folyamatos küzdelmét, belső vívódásait elsősorban Istennel, aki magára hagyta minden bajával.
A „brother, brother” felkiáltások szintén nem csak Frankie-hez, a testvéréhez szóltak, hanem az egész emberiséget szólította meg ez alatt. „Whats going on”, vagyis Mi folyik itt, kiált fel mindenki felé, utalva ezzel a társadalmi problémák a folyamatos rendőri erőszak, és a szegénység megállításának kényszerére. Utalva ezzel az értelmetlen emberi veszteségekre, melyet a vietnami háború okozott. Frankie, a testvére szolgált a háborúban és nagyon sok részletes és elszomorító leveleket küldött a háború borzalmairól, az emberek szenvedéseiről, Marvinnek. A dalban hirdette a bibliai, Jézusi igazságot: „Csak a szeretet képes legyőzni a gyűlöletet”.
A Funk Brothers tagjai is tevékenyen részt vettek a hangzás alakításában, sőt a Beatles tagok és főként John Lennon is többször megfordult a stúdióban és biztatták Marvin-t és társait a szenzációs hanganyag elkészítésére. A What’s going on egy teljesen más dal volt, mint azt akkoriban megszokhatták. A kor dübörgő, nagy slágereivel ellentétben - gondoljunk Curtis Mayfield „kirohanásaira”, vagy James Brown kemény funky-ára -, egyfajta lelki nyugalmat adott visszafogott stílusával, jazz inspirálta ritmusaival, soulfull-os szaxofon betétjeivel.
Berry Gordy a dal üzenete miatt attól félt, hogy a fehér vásárlók jó része elpártol a Motown kiadótól. 1970 szeptemberében fejezték be a lemez anyagának a felvételeit, de a fiókban maradt. Hónapokon keresztül győzködték a Motown vezérét, hogy engedjen szabad utat a produkciónak, de mindig nemleges volt a válasz. A Gordy család ebben az időben költöztek át Detroitból Kaliforniába és nem akart foglalkozni vele. Azt mondta: „nem, mert a legrosszabb dolog, amit életemben valaha hallottam”. A visszaemlékezések alapján Gordy-nak fogalma sem volt a körülötte lévő világ szörnyűségeiről. Akkor már rengeteg pénze volt a Motown sztárjai által és azzal volt elfoglalva, hogy azt a kimagasló jólétet, amire néhány év alatt szert tett megtartsa és tovább növelje. A Funk Brothers akkori vezetője, Earl Van Dyke szerint, amikor megmutatták először a zenei anyagot és a címlistát, Gordy-nak például fogalma sem volt arról, hogy a Mercy mercy me (the ecology) mit jelent. El kellett neki magyarázni az ökológia szó jelentését. Gordy élte az újgazdagok életét mit sem törődve a körülötte élők problémáival. A Funk Brothers és úgy általában a kiadó zenészei rendkívül túl voltak hajtva. Folyamatosan dolgoztak napi 16-18 órákat. Ez azt eredményezte, hogy többen rászoktak a kábítószerre és az alkoholra. Ezért fordult elő, hogy az album munkálatait például James Jamerson basszusgitárossal kezdték el, viszont több esetben olyan részeg volt, hogy csak feküdt a stúdió padlóján. Ekkor a magyar származású Bob Babbitt helyettesítette és ennek eredményeként az említett Mercy mercy me basszusgitáros megoldásai, az Ő nevéhez köthetők.
vegeA címadó dalt, 1971. január 17-én a tudta nélkül kinyomtatták kislemezen és január 20-án szétküldték a rádióknak, illetve a boltokba. Néhány hétig nem volt különösebb reakció, egy hónappal később elkezdett fogyni. Április végén már a soul zenei slágerlisták élén volt, majd a Billboard kislemezek listáján három hétig a második helyen találták. Ez hihetetlenül nagy sikernek számított, ugyanis szinte hetente kellett belőle préselni a 100 ezer darabos példányszámot. Május közepére Berry Gordy belátta, hogy ekkora sikernek nem állhat útjába és engedélyezte a nagylemezen való megjelenést, melyre 1971. május 21-én került sor. A What’s going on album sok mindent megváltoztatott abban a pillanatban a zeneiparban. Olyan korszakalkotó művek követték, mint a chicagoi Chi Lites 1971 augusztusában megjelent, Give more power to the people nagylemeze, vagy a philadelphiai The O’Jays, Ship ahoy albuma 1973-ban. A What’s going on ékes bizonyítéka annak, hogy a soul muzsika és a műfaj zenészei mekkora hatással voltak a társadalomra, annak pozitív irányú változtatatására. Az album örökre megváltoztatta a fekete zene arcát, nyilatkozták róla a kritikusok egyöntetűen.

Marvin Gaye összes lemezének és munkásságának története olvasható a Bio&discog menüpontban.

Megjelent: 2294 alkalommal

Média