A hang fizikai értelemben rezgés és hullámjelenség is. Felfedező útra indulunk hát, hogy megtudjuk, milyen tulajdonságai vannak a legegyszerűbb rezgéseknek és hullámoknak. S megint rá fogsz jönni, hogy fölöslegesen riogattak egykori tanáraid és sápítoztak a szüleid.
A hangtechnikában a különböző vizsgálatokhoz, továbbá az eszközök elkészítése és jellemzése során is rengeteg szabványt használunk. Általában nem szoktunk belegondolni abba, hogy minek is vannak a szabványok, olyan magától értetődő a létük. Most mégis teszünk egy meglepő gondolatkísérletet: szabványos embert készítünk. Lesz, ami lesz.
A hangtechnikában használatos mennyiségek között vannak olyanok, amelyek egyetlen mérőszámmal jellemezhetők. Ilyen például a hosszúság, a tömeg vagy az áram erőssége. Ezeket a mennyiségeket skaláris mennyiségeknek nevezzük. Aztán vannak olyanok is, amelyekhez több mérőszám is tartozik, ezek a vektoriális mennyiségek. Ilyen például a sebesség, amelynek nagysága és iránya is van.
A világ megismerhető. A megismerés azt jelenti, hogy egyre pontosabban tárjuk föl azokat az általános összefüggéseket, amelyek egy-egy folyamatot, jelenséget határoznak meg. Ezeket az összefüggéseket az anyagi világ törvényeinek, törvényszerűségeinek nevezzük, és nagyon örülünk, amikor a tudósok rájönnek egy-egy összefüggésre. Ezen felismerések sokasága nélkül semmilyen hangot nem tudnánk közvetíteni vagy rögzíteni.
A bennünket körbe vevő, anyagi világban számos jelenséggel találkozunk – és persze számtalant észre sem veszünk. A jelenségek érzékelése hatást vált ki bennünk. Természetesen nem minden jelenség váltja ki ugyanazt a hatást minden emberben. Van, akiben (különben érthetetlen módon) a magyar nóta vált ki kellemes hatást, és van, akiben (magától értetődően) a soul zene. Sokfélék vagyunk, sokféle ízléssel és ízlésficammal.
Hallod? Nem hallod? Nahallod!
Csapjunk hát bele a lecsóba! Az első kérdés, hogy mit hallunk? Egyszerű a válasz erre: hangokat hallunk. És mik azok a hangok? Erre még egyszerűbb a válasz: a hangok azok, amiket hallunk.