Cs.Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 130. Ne tapizz!

"Egy hónapja megismerkedtem egy kedves fiúval, de úgy tűnik, túl gyors volt a tempónk. Az első randin már volt csók, a másodikon pedig tapizás is. Szerinte nem lehetünk boldogok, mert ő szereti az elérhetetlen nőket. Mitévő legyek? Milyen egy elérhetetlen nő?"

A mikrofonok esetében sokkal egyszerűbb a helyzet: elég, ha a mikrofon drága, és máris elérhetetlenné vált a cucc sokunk számára – és nemcsak tizenéves korunkban. A tapizásra és egyéb kezelési zajokra azonban a mikrofonok eléggé ingerülten válaszolnak – legalábbis azok a mikrofonok, amelyeket nem úgy terveztek, hogy tapogathatjuk, ütögethetjük, vagy más módokon kínozhatjuk őket.

Léteznek olyan mikrofonok is, amelyeknek a kimenő jele – a hangja – ugyan nem olyan szép, sőt, egyáltalán nem az, cserébe viszont szinte bármilyen szadizást – pl. leejtést, megtaposást – kibírnak, kezünkben fogva pedig meg se kottyan nekik a tapperolás.

Az egyik ilyen – klasszikusnak nevezhető – mikrofon ez az állat:

nz02

Ezen a képen kicsit barátságosabb a jószág, mondjuk, a csajszi protézise nem a legszerencsésebb, és a szélvédő szivacs, szaknyelven a koton is feleslegesnek tűnik.

nz03

Elsősorban rádióstúdiók diszkósainak, műsorvezetőnek, énekeseknek ajánlják, de pl. lábdob, basszusgitár és még néhány hangszer felvételére, hangosítására is jó lehet. Kb. 175 ezer Ft darabja.

nz04

Ez a típus és különböző változatai az USA rádióállomásainál terjedt el, és olyan jellegzetes hangja van, hogy egyből felismered, ha tengerentúli rádióra bukkansz a neten.

A frekvenciamenetét tekintve, nem egy nagy dobás. Illetve…

nz05

Vese karakterisztikájú, dinamikus mikrofonról van szó, és látható, hogy hátulról ugyan jóval kisebb a jel, mint a főirányból, viszont a frekvenciamenet jellege hasonló. A „–” azt jelöli, hogy nincs bekapcsolva a mélyvágó szűrő, a „/” pedig azt, hogy bekapcsolták. A vágás az utóbbi esetben már 500 Hz-nél elkezdődik, ami igencsak szokatlan, viszont nagyon lankásan, 3,7 dB/oktáv meredekséggel vág, tehát még egy elsőrendű szűrőnél is laposabb.

A rácsok mögött számos akusztikus szűrő van, ami a kezelési, tapizási zajokat csökkenti minimálisra, noha nem a tapizás lehet a gondja annak, aki egy ilyen mikrofont kézbe vesz, hanem a tömege: a vastag acél házba szerelt monstrum tömege 750 gramm.

A mikrofon adatlapját tanulmányozva, még egy érdekes adatra bukkanhatunk: a brumm értékére.

nz06

Látható, hogy 60 Hz-es (USA) hálózat esetén mérték, de ami nagyobb gond, hogy a mágneses térerősség nem SI egységben szerepel, hanem egy nagyon régiben, amit egy dán fizikusról neveztek el annak idején, 1930-ban, mert 110 évvel korábban Hans Christian Ørsted fedezte föl az áram mágneses hatását.

nz07

Nem vagyunk kint a vízből, ha csupán az oerstedet akarjuk átváltani a szabványos amper/méterre, mert csak kb. 80-nal kell megszorozni az Oe-t. Inkább az a kérdés, hogy az 1 mOe nagy térerő-e vagy kicsi-e? Nos, egy átlagos lakásban a vezetékek 50 Hz-es brumm-indukciója alig mérhető. Viszont egy koncerten vagy diszkóban a dinamikus hangszóró néhány centiméteres körzetében kifekszik a magnetométer vagy a gyakrabban használt indukciómérő.

Ha azt gondolod, hogy a magnetométer ritka műszer, tévedsz, mert az iPhone-ban is van az 5. sorozat óta; a telefonokban iránytűnek használható.

Esetünkben az 1 mOe térerősségre azért van szükség, mert az indukciós brumm olyan kicsi, hogy ha kisebb térerőn mérnénk, nem kapnánk értékelhető adatot.

Most számoljuk vissza a 130 dBm szintet feszültségre! Ha még emlékszel rá, az „m” betű csak azt jelenti, hogy a mikrofon kimenetét 600 ohmra zárták le. Egy netes automatával megnézzük, hogy a 130 dBm szint mekkora feszültség. http://www.daycounter.com/Calculators/Decibels-Calculator.phtml

nz08

Már csak a voltban kijött feszültséget kell átváltani, vagyis a 0,000000314 volt = 0,3 mikrovolt. Ez roppant pici érték, azt jelenti, hogy a mikrofon az indukciós brummra gyakorlatilag nem érzékeny, normál körülmények között.

De elkanyarodtunk a témánktól, a tapizástól.

nz09

Ugyanennek a cégnek régóta létezik a tapperolásra, szélzajra nagyon kevéssé érzékeny mikrofonja, amit más-más külsővel és némileg módosítva gyárt immár több évtizede. Gömb karakterisztikájú, és szintén dinamikus mikrofonról van szó.

nz10

A típusok hasonlóságát az is bizonyítja, hogy mindegyik változat frekvenciamenete ugyanolyan pocsék 80 Hz – 13 kHz között visz át úgy, hogy 7 kHz-en bele kellett emelni majdnem 5 dB-t.:

nz11

Viszont mindent kibír, csak 170 gramm, és jóval olcsóbb is, kb. 80 ezer forintért megvásárolható. „Természetesen” nincs megadva semmilyen környezeti zajelnyomás érték. Ez utóbbi árkategóriában rengeteg gyártó utazik, pl. az Audio-Technika is, amely szebb frekvenciamenetet préselt ki a termékéből, noha a közepes frekvenciákon ez is jókorát emel.

nz12

Az „L” azt jelöli, hogy a mikrofonnak jó hosszú nyele van. Ki nem találtam volna önmagamtól, hogy ez mire jó: rá lehet szerelni a tv-állomás logóját. Ezt is eljátssza nagyon sok gyártó, nyilván fontosabb, mint a műszaki paraméterek részletezése.

Végül van egy olyan zaj, zavarfajta, aminek mikrofónia a neve. Nem, nincs semmi elmezavar, a mikrofónia nem azt jelenti, hogy a mikrofon mikrofonként működik, hanem azt, hogy a mikrofon házát ütögetve vagy nagy hangnyomás hatására – pl. hangosításkor a hangsugárzók közelében – a mikrofon egyes alkatrészei rezgésbe jönnek, és az így keletkezett jel hozzáadódik a hasznos jelhez, csengő-bongó hanggal kiegészítve azt. Rosszabb esetben a mikrofónia gerjedéshez vezet.

A mikrofóniát először az elektroncsövekben tapasztalták. A csövek szerkezeti elemei, elektródái elmozdulhatnak a külső hatás – pl. a búra kocogtatása – következtében. Az önrezgés ütemében változnak a cső jellemzői, így az anódáram is. Néhány évtizeddel ezelőtt a magyarországi urh sávos adóállomások adócsövei nagyon mikrofóniásak voltak, és az adó berendezéseit hűtő ventillátorok miatt jellegzetes zaj volt hallható a vevőkészülékekben. Sőt, ha az adóállomás munkatársai az adócső közelében hangosan beszélgettek, olykor érthető volt, hogy mit mondtak.

A csöves mikrofonokban olyan kiszajú elektroncsövek vannak, amelyeket mikrofóniára is válogatnak. Felépítésük szilárd. A csövet és a foglalatot mechanikusan elszigetelik, puha gumitalpakkal, rugalmas felfüggesztésekkel, sőt, esetleg légpárnával. A cső öregedése a mikrofóniás hajlamot növeli.

nz13

A kerámia szigetelésű kondenzátorok is hajlamosak a mikrofóniára, ugyanis e szigetelőnek piezoelektromos tulajdonsága is van, így képes kis kristálymikrofonként viselkedni. Főként a nagyobb, több µF kapacitásúak hajlamosak erre. A rezgéseket a mikrofon nyomtatott áramköri paneljáról szedhetik föl, emiatt a felületszerelt – smd – kondenzátorok veszélyesebbek.

nz14

A nagy felületű fóliakondenzátorok felépítésüknél fogva (nagy felület) elsősorban a levegő rezgéseit veszik át. A mikrofónia oka a dielektrikum hajlékonysága, következésképpen a fegyverzetek távolodnak-közelednek, s ezzel az alkatrész kapacitása is változik.

nz15

A mikrofonhoz csatlakozó kábel is „ismeri” ezt a jelenséget, gyártanak is mikrofóniamentes, tehát sajnos drágább kábeleket. Valójában bármelyik alkatrész viccelődhet, én pl. már találkoztam mikrofóniás tranzisztorral is. Sajnálom, hogy kidobtam, ritka az ilyen példány, csodaként mutogathatnám.