Cs.Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 131. Ejn, cvej, policej

Az egyes mikrofongyártó cégek gondosan ügyelnek arra, hogy a specifikációkban megadott értékek nehezen lehessenek összehasonlíthatóak más gyártóékéval. Ám ha mégis, akkor az eljárás olyan bonyolult legyen, hogy inkább válaszd a megbilincselést még akkor is, ha különben perverzitásnak tekinted a bdsm-et (szado-mazo szerepjátékot) – főként két rendőrrel.

Holott csak szét kell nyálazni egy kavarodást, ami abból adódik, hogy a mikrofon membránját hangrezgések érik, a kimenetén viszont elektromos feszültség jelenik meg. Úgy is szokták ezt fogalmazni, hogy a mikrofon négypólus, aminek a bemeneti kétpólusán hang, a kimeneti kétpólusán áram folyik.

ej02

Ezt a négypólust úgy kell átalakítani, mintha a bemenetén is elektromos jel volna, tehát a bemeneti hangnyomással egyenértékű, azt helyettesítő, külföldiül ekvivalens elektromos jellé alakítjuk. A zaj esetében úgy, mintha a mikrofon kimenetén levő zaj a membránon keletkezne. Ezt nevezik egyenértékű bemeneti zajnak, angolul „equivalent input noise”-nak, rövidítve: EIN-nek. Lehet csupa kisbetűvel írni, akkor se jobb. Az ein nyilván nem lehet kisebb a termikus zajnál.

Hű. Ez aztán nagyszerű, főként, ha hozzáteszem, hogy háromféle módon is lehet mérni, és mindegyik mérés szabványos, de természetesen más-más szám jön ki.

Az egyik eljárás az, amikor semmilyen szűrő nincs a mérésben, legalábbis a 22 Hz – 22 kHz-es tartományban nincs. Ez adja a legnagyobb zajértéket, de nagyon tisztességes gyártók ezt is feltüntetik az adatlapjukon.

A másik eljárás szerint a már többször említett „A” szűrőt használják, ami a jól ismert egyenlő hangosságú görbesereg 40 phon szinten felvett részének fordítottja, inverze. Ez a szűrő a mélyeket nagyon, a magasakat kicsit vágja.

A harmadik szűrőt, az ITU R 468 elnevezésűt, eredetileg akkor találták ki, amikor az URH sávú rádió műsorsugárzás, illetve a kazettás magnók elterjedtek, és kiderült, hogy a hallórendszerünk a középmagas tartományban nagyon érzékeny az impulzusszerű zajokra. (Az ITU az ENSZ mellett működő szervezet, melynek feladata a nemzetközi távközlési együttműködés segítése. Az ITU különböző bizottságai ajánlásokat adnak ki, amelyek figyelembe vételével dolgozzák ki az egyes országok kormányai a távközléssel kapcsolatos jogszabályokat.)

Míg lineárisan és „A” szűrővel effektív értéket mérnek, az ITU R 468 szerintivel csúcsértéket is. Az európai gyártók mindkét súlyozott zajértéket meg szokták adni, az USA-beliek inkább csak az „A” szűrővel mértet.

ej03

Akkor hát számoljunk kicsit!

Tegyük föl, hogy egy mikrofon érzékenysége 20 mV/Pa! Tegyük föl azt is, hogy az ein értéke 14 dB! Mekkora a zajfeszültség mikrovoltban, és mekkora a zajfeszültség szint dBu-ban?

Azt tudjuk, hogy a 20 mV/Pa-t 94 dBSPL hangnyomásszinten mérték. Ebből már kiszámoltuk egy netes automatával, hogy hány dBu-nak felel meg, de ismétlésként még egyszer: http://www.pronine.ca/vdbudbm.htm

ej04

20 mV tehát durván -32 dBu.

Ha a 94 dBSPL-ből kivonjuk az ein értékét, 14 dBSPL-t, az eredmény 80 dB lesz. Ekkora a különbség dB-ben a 20 mV/Pa-hoz tartozó hangnyomásszint és az einhez tartozó hangnyomásszint között.

A következő lépésben tehát a 20 mV/Pa-hoz tartozó dBu értékből kell 80 dB-t kivonni: -32-80=-112

Az ein feszültségszintje tehát -112 dBu.

Már csak az ehhez tartozó feszültség effektív értéke a kérdés.

ej05

A mikrofon termelte zajfeszültség kb. 2 µV.

Ha még ennyit sem akarunk számolni, akkor a neten van egy táblázat, ami egyszerűen megmutatja a kimenő szintet, és akkor csak azt kell átszámolni feszültségre. http://www.rane.com/note148.html

Noha a táblázat fejlécében az szerepel, hogy az értékek „A” súlyozású szűrőre vonatkoznak, ez nem igaz, de ez csak engem zavart egy pillanatig.

ej06


Hozzá kell tennem, hogy az iménti számítás azért érthető nehezen, mert a dBu és a dB SPL értékek rendesen keveredtek, de mint említettem, a gyártóknak ez volt a céljuk. Mivel mind a hangnyomásszint, mind a feszültségszint ugyanolyan képlettel – 20lg(U1/U2), illetve 20lg(p1/p2) – számolható, ezért lazán térhettünk át egyikből a másikba. Viszont ha megértetted a számolás menetét, megérdemled a címadó nótát.

Vizsgáljunk hát meg néhány mikrofon adatlapot!

ej07

Máris három mikrofonét is láthatod: A Neumann cég kismembrános KM183 (gömb), KM184 (vese) és KM185 (hipervese) kondenzátor mikrofonjainak zaj-adatait.

ej08

A felső sor az ITU R 468 szerinti értékeket tartalmazza, a CCIR jelölés pedig arra utal, hogy az ITU lényegében átvette egy korábbi szervezet ajánlását. Az alsó adatsor tartalmazza az „A” szűrővel mért értékeket, s a két sort összehasonlítva, arra következtethetsz, hogy „A” szűrővel kisebb zajok jönnek ki a mikrofonból. Mit gondolsz, miért? Eltaláltad, azért, mert az „A” szűrős mérés nem veszi figyelembe a csúcsértékeket.

Ugyanez a helyzet a DPA már sokszor emlegetett, gömb karakterisztikájú 4006-os elektret mikrofonjával is.

ej09

Ezek a mikrofonok sem filléres jószágok, a Sony csöves, kettős nagymembrános mikrofonjának ára pedig 11 ezer dollár fölött van. A C800GPAC típusú énekmikrofon karakterisztika átkapcsolható gömbire és vesére.

ej10

ej11

Állj! Megint csapdába kerültünk! De csak látszólag, ugyanis bár saját (inherent) zajnak hívja a cég a paramétert, ez valójában ein – csak éppen azt nem tudjuk, melyik eljárás szerint mérve. Bizony, nem ritkaság, hogy még ilyen csillagászati árú cucc esetén is rimánkodni kell precíz adatokért. De ne keseredj el, most, írás közben látom, hogy az egyik kereskedő ház ad egy 20 dolláros kupont, ha nála veszed meg ezt a mikrofont.

Következzék egy jóval olcsóbb kategória! Az Audio-Technika 4050 nagymembrános elektret mikrofon adatlapján is van ein-adat, sőt, a lábjegyzetből az is kiderül, hogy „A” szűrővel mérték.

ej12

Csakhogy itt is van egy kis bibi! Ez a mikrofon is kétmembrános, tehát változtatható az iránykarakterisztikája. Kizárt, hogy mindhárom esetben ugyanakkora legyen a zaja. Persze, ez a mikrofon se olcsó, 200 000 Ft fölött mérik.

A dinamikus mikrofonok között csak elvétve találunk olyanokat, amelyeknél megadnának zaj-adatokat. Ezek közé tartozik a Shure, legalábbis az USA-beli honlapja, mert például a németországi honlapról kimaradtak ezek a paraméterek. Lássuk hát, milyen érdekességet tartalmaz az SM7B adatlapja!

 ej13

ej14


Mivel a dinamikus mikrofonok zaját a kezelési és az elektromágneses zajok határozzák meg, ezért a három különböző frekvencián megadott paraméterek értékei arra utalnak, hogy a zajok elnyomása kedvező. Persze, ez a mikrofon sem olcsó, 125 000 Ft-nál indul az ára.

ej15
Kb. féláron kapható a cég SM63LB típusú riportermikrofonja; az „L” (long) ebben az esetben is a hosszú nyélre utal.

Az adatlapon már csak a 60 Hz, vagyis a brumm alapharmonikusán mért zajszint látható, és ez is jóval magasabb – 10 dB háromszoros arány –, mint az előző mikrofoné.

ej16

Az ennél is olcsóbb mikrofonok specifikációjában nincs megadva zajra vonatkozó adat. Ám ez sem egészen igaz, mert akad még néhány paraméter, ami még hátra van. És ami még inkább összekuszálja a képet, de ne aggódj, résen leszünk! A nehezén már túljutottunk. A többi már laza szaunázás.

ej17a