Cs.Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 133. Dugunk

A hangtechnikával foglalkozókkal szembeni alapvető követelmény, hogy jól tudjanak dugni. Tudniuk kell, melyik lyukba dugjanak, a lyukakba vezetékek hogyan vannak bekötve, s hogy mikor használunk pöckös, mikor hüvelyes dugót. Igyekszünk elkerülni a félredugást, mert különösen sok dugó és hüvely esetében szinte kideríthetetlen, hogy mit dugtunk rossz helyre. A tévedés elkerülése érdekében például számozzuk a mikrofonokat, kábeleket, csatornákat.

A mikrofonok nem fejeződnek be a kapszulával vagy az elektronikával, ezeket a mikrofon házába szerelik. Korábban már láthattad egy teljes mikrofon belsejét, most csak emlékeztetlek, hogy a házat a hullámelhajlási jelenségek miatt úgy tervezik, hogy a lehető legkevésbé befolyásolja a hangképet.

Gyakran hengeres vagy kúpos a ház formája. A kapszulát rács védi a sérülésektől. A házban a kapszula, az elektronika, az akusztikus és elektromos szűrők, kapcsolók (be-ki, osztó, iránykarakterisztika váltó) és a kimeneti csatlakozó foglalnak helyet; esetleg a házba kell beletenni az elektret mikrofon elektronikáját működtető elemeket is.

A profi mikrofonok esetében a dugó majdnem mindig az XLR ajánlásnak – az IEC 61076-2-103 jelű nemzetközi szabványnak – felel meg. A csatlakozó típust a Cannon cég fejlesztette ki. Az L betű a rögzítő szerkezetet, az R pedig a szintetikus kaucsukból készült tömítést jelöli. A mikrofon csatlakozója mindig papa (m), vagyis pöckök állnak ki belőle. Ez annak a szokásnak felel meg, miszerint az XLR csatlakozókra vonatkozó előírás szerint a kimenet, a forrás mindig pöckös. Egyébként ugyanúgy, mint a főemlősöknél. A monó, nem csöves mikrofonok csatlakozójának három pöckük van, mert a profi világban a jelvezetés mindig szimmetrikus.

dk02

Mint azt már tudod, az 1-es pöcök mindig hosszabb, mint a többi, hogy dugáskor a földelés érintkezzen először, az aktus végén pedig ez szakadjon meg legkésőbb a berregés, reccsenés elkerülése érdekében. Sajnos, fantomtáp esetében mindig van reccs, hiszen az egyenfeszültség a két jelvezeték és az árnyékolás között van. Az XLR csatlakozók rugós-kampós retesszel védekeznek a szétcsúszás ellen.

dk03

Néhány mikrofon kimeneti csatlakozója négy pöcköt is tartalmaz. Ilyenkor a negyedik láb vagy a fantomtápnál nagyobb, a belső mikrofonerősítőt tápláló feszültség csatlakoztatására szolgál, vagy egy kapcsoló feszültséget szállít annak távjelzésére, hogy a mikrofon él, be van kapcsolva.

Néhány sztereó mikrofon kimenetén ötpöckös XLR-ben gyönyörködhetsz. Ilyen pl. a Panasonic cég AJ-MC900G típusú terméke, amit HDTV kamerákhoz ajánlanak.

dk04

Az ötpólusú XLR-t profi mikrofon-fejhallgató kombókhoz, headsetekhez is használják némely eszement népek, hogy csak egyet kelljen dugni.

A csöves mikrofonok kimenetére hétpöckös XLR-t kénytelenek szerelni, hogy a cső fűtése és anódfeszültségének vezetése megoldható legyen. A képen látható, Bock Audio gyártmányú mikrofonnak is ilyen csatlakozója van. A cég nálunk teljesen ismeretlen, talán, mert egy-egy ilyen mikrofonja 7-8 000 dollárba kerül.

dk05

dk06

Érdekességképpen mutatok neked egy úgynevezett „nagy tuchel” hétpólusú csatlakozót, amit kb. fél évszázadon keresztül használtak a profi berendezésekben. Csupán két hátránya volt: az egyik a bumfordi mérete, a másik, hogy a szétcsúszás elleni védelmet csavarozással oldották meg, így a gyors csatlakoztatás és bontás lehetetlen volt. Gondolj azonban arra, hogy sokáig nem volt divat – meg lehetőség sem – sok csatornát, rengeteg mikrofont használni, és amúgy is mindenki ráért.

dk07

A mikrofon csatlakozóinak másik, elterjedt fajtája a közismertebb nevén Jack dugó. Ez régebbi találmány, mint az XLR, és általában rosszabb is. Mind a pólusainak számát, mind átmérőjét tekintve változatos a TS-nek, TRS-nek, TRRS-nek, TRRRS-nek becézett csatlakozó.

dk08

A T (tip) a csúcsot, az S (sleve) a készülékházat, árnyékolást, földet, az R (ring) a gyűrűt jelöli.

Az ősi Jack dugót, a ¼ inch (col) átmérőjű csatlakozót először a telefonközpontokban használták; az első nyelvemlék 1878-ban említi.

dk09

Napjainkban a TS a monó, aszimmetrikus mikrofonok és villanygitárok dugója. A képen egy igényesebb kivitelű, fémházas TS dugót láthatsz.

dk10

Ennek a bekötése egyszerű:

dk11

Azonnal látható a Jack rendszer egyik hibája, nevezetesen az, hogy a földelés, árnyékolás később találkozik majd a hüvellyel, mint a jel, tehát elkerülhetetlen a reccsenés, brumm, ha a mikrofonhoz, hangszedőhöz csatlakozó erősítő aktív.

A másik hiba, hogy a Jack dugót könnyű kirántani a hüvelyből – bár szerintem még mindig ez a jobbik eset, mint az, amikor feldől az egész istenverés egy hirtelen mozdulattól. A véletlen kirántás ellen kapható ugyan csavaros Jack is, de nem nagyon terjedt el.

A Jack dugó következő változatán két szigetelő között egy gyűrű is van.

dk12

Ez a TRS nevű dugó vagy két aszimmetrikus kütyü csatlakoztatására vagy egy mikrofon szimmetrikus bekötésére való. Az ábra a szimmetrikus bekötést mutatja. Aszimmetrikus sztereó bekötéskor a csúcsérintkező a bal csatorna, a gyűrű a jobb csatorna.

dk13

A TRS további hátránya, hogy a dugónak a hüvellyel való találkozásakor a csúcs először a földdel találkozik, majd a gyűrű is földre kerül. Ez a rövidzár veszélyes lehet. A „Bantam” dugó ugyan kiküszöböli ezt a hibát úgy, hogy a csúcs és a gyűrű átmérője kisebb, az elválasztó szigetelés pedig szélesebb, de 6,3-as változata nem terjedt el, mert a dugó nem érintkezik a TRS aljzattal.

A 3,5 mm átmérőjű. mini Jackot igényesebb mikrofonokban ritkán használják. Inkább a számítógép gagyibb (?) hangkártyájához illeszkedő, nagyon olcsó mikrofonok csatlakozója ez.

A 3,5 mm-es TRRS, négyvezetékes rendszerben többnyire aszimmetrikus mikrofont és sztereó fejhallgatót csatlakoztatnak egyetlen dugóval.

dk14

Lépjünk egy gyűrűvel tovább!

dk15

A TRRRS csatlakozók egyik lehetséges alkalmazása aszimmetrikus sztereó mikrofonpár és sztereó füles csatlakoztatása.

dk16

Ez pl. kamerára szerelt mikrofonok esetében jó dolog.

dk17

Létezik azonban másféle bekötés is – nem is egy –, amikor ugyanazon a csatlakozón viszik a mikrofon jelét, a füles jelét és a videó jelet is.

A 3,5 mm-es Jack-nél léteznek kisebb átmérőjű – 2.5 mm-es és 1,8 mm-es – dugók is, de ezeket inkább játékszereknek tekintheted.

Egészen más szerkezetű a csíptetős mikrofonok Lemo 00 RF csatlakozója, ezt a fajtát ugyanis drót nélküli átvitel során használják, mert a vezeték nélküli kisadók nagyfrekvenciás, antenna csatlakozója is ilyen. Lemoból is van két és három pólusú is.

dk18

A mikrofonokhoz a legkisebb átmérőjűt használják.

Természetesen nemcsak ezek a csatlakozófélék léteznek, és ezekkel sem csupán mikrofonokat lehet dugni. Ám, ha már ennyire elterjedtek, a digitális hangtechnikában is próbálták használni őket, és nem is eredménytelenül, mert a korai digitális dugók egy része elég ócska volt. Az elmúlt évtizedekben kifejlesztettek számos kiváló digitális eszközt, amelyekhez az XLR vagy a Jack tudása nem elegendő. Ennek az az oka, hogy a digitális rendszerekben egyetlen csatlakozón keresztül kívánnak dugni akár 1 024 csatornát is. Könnyen lehet, hogy az utódaink ugyanúgy fognak bámulni az analóg dugókra, mint mi a nagy tuchelre. A folyamat kezd gyorsulni, az Apple már száműzte a telefonjairól a Jack-et; csak átalakítóval lehet használni ezt az ősi eszközt.

dk19