Cs. Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 139. Bekábelezve

A mikrofon vagy vezeték nélküli kapcsolattal vagy kábellel csatlakozik a mikrofont követő berendezéshez. Noha a vezeték nélküli cucchoz is drót vezet, most a hagyományos értelemben vett kábelekről lesz szó. A mikrofonkábel elnevezés némiképp megtévesztő, mert nemcsak mikrofonhoz használhatjuk ezt a kábelfajtát, hanem minden olyan hangfrekvenciás összeköttetéshez, amikor nagy áramok nem folynak a madzagban.

A mikrofonkábelt szigetelés borítja, ami általában fekete színű, de gyártanak színes kábelt is, hogy az egyes vezeték utakat jobban meg lehessen különböztetni egymástól.

be02

A kábel mechanikai jellemzői közül talán a legfontosabb a kábel hossza. Alapszabály, hogy mindenütt a lehető legrövidebb kábelt használjuk, természetesen ügyelve a balesetvédelmi szempontokra, tehát, hogy senki ne bukjon föl benne. A kábelnek feszülnie sem szabad, bár a jó madzag sok mindent kibír. Hacsak lehet, nem kéne a kábelt toldani sem. Nem csupán amiatt nem, mert minden toldás érintkezési hibához vezethet, nem is csak azért nem, mert a toldásnál, ahol a csatlakozók randiznak, befolyhat a víz vagy a csapadék, és ez a kábelt rongálja, hanem azért sem, mert az eső és a hólé elég jó vezető, és rövidzárat okozhat. Ha a mikrofon fantomtáplálású, és a toldást víz éri, iszonyatosan pattogni, recsegni fog a rendszer.

Ha a kábelnek falban van a helye, pontosabban a falban menő kábelcsatornában, akkor nem gond, ha a drót merev. Ha viszont falon kívül vezetjük, és a felvétel vagy koncert után össze is kell szedni, akkor az a jó, ha a kábel minél hajlékonyabb. A minőségi hajlékony mikrofonkábelek meglehetősen sokba kerülnek; méterük több ezer forint is lehet. A hajlékony kábel előnye, hogy nem gubancolódik össze, kiugorja magát.

A mikrofonkábel mindig árnyékolt. A jobb kábelek kettősen árnyékoltak. Az egyik réteg spirálisan a vezetők köré tekert réz szálakból készül, a másik pedig rendszerint valamilyen fólia réteg. Ez lehet alumínium gőzölésű filc, aluminium-platinum fólia, illetve “félvezető” (karbon részecskékkel erősített, vezetőképes PVC).

Ha az árnyékolástól befelé haladva, műanyag szigetelővel elválasztva egy ér fut, akkor a kábel csakis aszimmetrikus jelvezetésre, ha kettő, akkor szimmetrikus jelvezetésre is alkalmas.

be03

A kábel elektromos szempontból nem egyszerű ohmikus vezeték, tehát nemcsak egyenáramú ellenállása van. A kábel induktivitás (tekercs) és kondenzátor is egyszerre. A hangfrekvenciás tartományban az induktivitást nem vesszük figyelembe, hogy könnyebben lehessen számolni. A kapacitás viszont fontos, hiszen a párhuzamosan futó erek kondenzátort alkotnak. A kábelt úgy kell elképzelned, mint sok-sok parányi ellenállás és kondenzátor hálózatát, tehát valahogy így:

be04

Nyilvánvaló, hogy minél hosszabb a kábel, annál több kis RC-tag lesz benne. Ezt a sok RC-tagot nem számolgatjuk külön-külön, hanem helyettesítjük egyetlen naggyal.

be05

Ez a már jól ismert aluláteresztő szűrő. Hiszen ahogy nő a frekvencia, úgy csökken a kondenzátor váltóáramú ellenállása, tehát a frekvencia növekedésével egyre kisebb a kimeneten mérhető feszültség. Ez azt jelenti, hogy a kábel vágja a magas hangokat, mégpedig annál jobban, minél hosszabb a madzag, és minél nagyobb a kábel fajlagos, 1 m hosszúságú szakaszára eső kapacitása.

A modern kábelek méterenkénti kapacitása 100 pF vagy annál is kisebb. De nemcsak a kábel paraméterei fontosak, hanem az is, hogy a mikrofonnak mekkora az impedanciája. Ha nem akarsz fölöslegesen számolni – és miért akarnál –, használj netes automatát, hogy megtudd, adott fajlagos kábelkapacitás, forrásimpedancia és kábelhossz esetén hol van a kábel határfrekvenciája, a -3dB-s pont! http://www.sengpielaudio.com/calculator-cable.htm

Az alábbi példánkban 26,5 kHz jött ki.

be06

Sokkal nagyobb a gyakorlati haszna, ha azt számíttatod ki, hogy adott paraméterek és kívánt határfrekvencia esetén hány méternyi kábelt használhatsz.

be07

Látható, hogy jó kábel esetén még 40 kHz-es határfrekvencia is elég hosszú kábelt enged meg – legalábbis, elvileg. Ugyanis ezekben a számolásokban nemcsak a kábel induktivitását hagytuk figyelmen kívül, hanem az ohmos ellenállás okozta, minden frekvenciára érvényes veszteséget is. Nézzük meg, hogy egy valódi kábel esetén milyen adatokat ad meg a gyártó!

be08

A táblázatban szereplő rejtélyes kód, az AWG 23 az USA-ban használatos jelölése a drótnak.

be09

A kód megfejtéséből végre megtudjuk, hogy a vezeték ellenállása 25 C°-on kb. 67 ohm kilométerenként. Szimmetrikus kábel esetén ennek kétszeresével számolunk, de még így is elég kicsi ez a paraméter.

A kábelek végét nem szoktuk pucéron hagyni, a csatlakozók pl. a már megismert XLR-3, TS vagy TRS fajtájúak lehetnek. A kufárok örömmel ajánlanak szerelt kábeleket, hiszen ezeken jóval nagyobb a haszon, mint a külön-külön vásárolt madzag és csatlakozó esetén.

be10

A képen látható, Klotz gyártmányú, 5 m hosszú kábelt kb. 10 ezer forintért mérik, igaz, 5 év garanciát vállalnak rá, és állítólag 25 000 hajlítással tesztelték. Én mégis azt javaslom, hogy tanulj meg rendesen forrasztani – régóta tudjuk, hogy a pákának csak az egyik vége meleg, de hogy melyik, az nem látszik. A forrasztáshoz is minőségi szerszámokat használj, és a jól forrasztható csatlakozókon se spórolj, mert kicsit kevesebbet fogsz szenvedni.


A kábeleket érdemes kábeldobokon tárolni, mert így kevésbé sérülnek és gubancolódnak, és mindig annyit kell csak letekerni róluk, amennyire szükség van.

be11

Ha nem akarsz fölöslegesen bosszankodni, akkor minden használat előtt és után vizsgáld meg, jók-e még a kábeleid. A sokoldalú kábelteszterek ma már nem drágák – 10-20 ezer forintért kaphatók, nem kell a nagy nevekhez ragaszkodni.

be12

Többnyire sokféle csatlakozóval szerelt kábelek állapotát is képesek megvizsgálni. De még ha jónak is a kábeleid, akkor is érdemes időnként levágni róluk a csatlakozókat, és vadi újakat forrasztani rájuk.

A kábelek speciális csoportjába az elosztó és átalakító kábelek tartoznak. Elosztó kábel pl. az Y kábel, amely egy jelforrás jelét kétfelé osztja.

be13

Az átalakító kábelek közé tartozik pl. az XLR-TRS kábel.

be14

Aztán pl. a 6,3 mm-es TRS-ből 3,5 mm-esbe átalakító.

be15

Az átalakító kábelek egy része varázskábel.

be16a

Nagyon gonosz cuccok ezek, mert pont úgy néznek ki, mint a normális rövid kábelek, de másképp vannak bekötve. Például úgy, hogy az egyik végükön a két meleg vezetéket szándékosan felcseréltük, tehát fázisfordító kábelt készítettünk. Jól láthatóan meg kell jelölnöd a varázskábeleket, nehogy olyankor használd, amikor nincs szükség rájuk, mert nagyot szívhatsz.

Ha nagyon sok kábelre van szükség, mert pl. rengeteg a mikrofon, csoportkábelt ajánlatos használni. A profibb csoportkábelek egyik vége 4-32 db XLR, a másik vége pedig sokpólusú, masszív csatlakozó.

be17

A sok különálló mikrofonkábel gyakran a színpadon vagy annak közelében levő gyűjtőbe, külföldiül stage boxba csatlakozik, és innen megy tovább a csoportkábel.

be18

A nagy stage boxok a mikrofonok jelét több helyre – felvételhez, hangosításhoz, élő közvetítéshez – osztják szét. A passzív analóg stage box az esetleges aszimmetrikus jelet szimmetrizálja transzformátorral, de erősítőt nem tartalmaz. Az aktív analóg stage box erősítőt is tartalmaz, és a kimenete többnyire elektronikus, trafót nem mindig tartalmaz. A digitális stage boxban analóg digitális átalakítók is vannak, a kimenő jel tehát digitális.

Koncerteken, sportrendezvényeken vagy diszkókban gyakran kell olyan helyen vezetni a kábelt, ahol emberek is járkálnak. A balesetvédelmi előírások szerint ezekben az esetekben úgy kell a kábelt vezetni, hogy abban ne essenek hasra a népek. Többek között ezt a célt szolgálják a taposók. Akár több kábel is elfér a vájataikban, zárhatók, védik a kábelt, és ha nincs más megoldás, bennük lehet toldani a drótot.

be19

Noha a lejtős szélek miatt valóban nehéz elbotlani rajtuk, ám úgy tapasztaltam, hogy akit szerencsétlennek alkotott a természet, az a taposón is elvágódik.