Cs. Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 151. Félig ilyen, félig olyan

A minimálmikrofonozás elve szerint a lehető legkevesebb mikrofont kellene használnunk. Azonban ha csak két mikrofonunk van, vagy a sztereó hangkép közepe lesz gyenge (AB) vagy a szélei (XY). Ahhoz, hogy a szélek és a közepek is elég erősek legyenek, vagyis kiegyensúlyozott legyen a hangkép, vagy mikrofonfüggönyt kell készítenünk, ami több mikrofon egy vonalba rendezését jelenti, vagy pl. egy AB és egy XY mikrofonpárt kéne egyszerre használnunk.

Nemcsak az a gond, hogy így a mikrofonok száma növekszik, hanem az is, hogy minden hangforrás hangja egyre több mikrofonból kerül a bal, illetve a jobb csatornába, s mivel az egyes mikrofonok membránját nem ugyanabban az időben érik el az ugyanabból a hangforrásból származó hangrezgések, kezelhetetlen fázishibák – kioltások, gyengítések és erősítések – torzíthatják el a végeredményt.

Ki kellett hát valamit találni, ami olyan, mint az AB, de nincsenek túl messze egymástól a mikrofonok, és olyan, mint az XY, de nincsenek azonos tengelyen a mikrofonok. És ekkor elszabadult a pokol.

fn02

Ugyanis rengeteg ilyen megoldás létezik, amelyekben az a közös, hogy a mikrofonok irányított karekterisztikájúak (mint az XY-ban), s hogy a két mikrofon között távolság van. A megoldások tulajdonságai persze némiképp eltérőek, különösen, ami az irányleképzés torzításait illeti. A sem AB, sem XY jellegű, de kicsit mégis AB és kicsit mégis XY mikrofonozást félkoincidens eljárásnak nevezik, ami majdnem azonos tengelyűt jelent.

A legismertebb félkoincidens eljárást a francia közszolgálati rádió és tv, az ORTF munkatársai mutatták be, úgy 50 évvel ezelőtt. Ebben az eljárásban a két, kis membránátmérőjű vesemikrofon membránja által bezárt szög 110°, a két mikrofon távolsága 17 cm.

fn03

Hogy miért pont annyi? Hát… Mert az eljárás kidolgozó szerint ez szól jól.

fn04

De láttál már hangtechnikust, hangmérnököt, aki vonalzóval és szögmérővel rohangál föl s alá? Nyilván nem, úgy saccra szoktuk beállítani a cuccot, aztán meghallgatjuk, mit műveltünk.

Az ORTF mikrofonozás – mint minden félkoincidens eljárás – kevert intenzitás és fázis sztereó rendszer. Intenzitás rendszer, mert a nem középen elhelyezkedő hangforrás erősebben rezegteti meg az egyik mikrofon membránját, mint a másikét. Fázis rendszer, mert a nem középen elhelyezkedő hangforrásból az egyik mikrofonba hamarabb érkezik a jel, mint a másikba. Csak az első térfelet képezi le, a sztereó nyílási szög 96°. Az irányfelbontás viszonylag jó. A sztereó bázis szélesebb, mint az XY-é, de szűkebb, mint az AB-é. Mivel a mikrofonok irányítottak, bőszen jelentkezik a közeltéri hatás közeli hangforrások esetén. A két csatorna közötti szintkülönbség 7,6 dB. A monokompatibilitása közepes. Az alábbi linken ismerkedhetsz meg vele virtuálisan:

http://www.sengpielaudio.com/Visualization-ORTF-E.htm

fn05

Pihenésképpen hallgassad meg az egyik, már jól ismert kórusfelvételt DPA mikrofonokkal, ORTF elrendezésben!

Hogy valóban ne kelljen szöget mérni és centizni, néhány gyár készít egybeszerelt ORTF mikrofonpárt is. Közülük a legismertebb a Schoeps szerkezete.

fn06

Ezt a felvételt is ezzel a mikrofonnal készítették:

Az MSTC 64 Ug típusú mikrofon adatlapja szerint egy pár MK4g kondenzátor kapszula van benne.

fn07

Nagyon kicsi a zaja és – hacsak nem közelről bömbölnek bele – igen kellemes az elektromos hangnyomásszint tűrése. Noha kondenzátor mikrofonról van szó, a tápról mindössze 4mA egy-egy kapszula áramfelvétele. Ezt a csúcskategóriájú mikrofonpárt 3 000 euró fölött mérik. 

Lényegesen olcsóbb – nálunk kb. 40 ezer forint, és több cégnél is kapható – egy tajvani vállalat Superlux S502 típusú nem elektret (!) kondenzátor mikrofonja. Noha az adatlapja szerint nem sokkal gyengébb, mint a Schoeps, a 20kHz-es felső határfrekvenciát úgy éri el, hogy 10 kHz-en kb. 5 dB-t emel. De legalább bevallja.

fn09

Az alábbi linken meghallgathatsz néhány hangpéldát, amelyben összehasonlítják az eredeti Schoepset ezzel a klónnal. Rád bízom, hogy jó minőségű sztereó hangrendszeren hallgatva, mennyire veszed észre a különbségeket. Hozzáteszem, hogy ezek veszteségesen tömörített hangok, tehát nem teljesen korrekt a teszt.

https://soundcloud.com/rodolphe-alexis/sets/comparaison-schoeps-mstc-superlux-s502

fn10

Félkoincidens eljárás az olasz közszolgálati rádió és televízió, a RAI munkatársainak mikrofonozási technikája is. A két vese mikrofon közötti távolság 21 cm, a mikrofonok membránja által bezárt szög 100⁰. A tulajdonságait a 

http://www.sengpielaudio.com/HejiaE.htm

linken láthatod, ha a Microphone system menüben kiválasztod a RAI-t.

fn11

A sztereó nyílási szög 93⁰, a két csatorna közötti szintkülönbség 7 dB.

A sort az Olson eljárással folytatom, amelyben a két vese mikrofon membránja 135⁰-os szöget zár be, a távolságuk pedig 20 cm. Egy kis hangpélda a következő linken található:

https://soundcloud.com/nmit-live-sound/stereo-mic-technique-olson

fn12

Az Olson mikrofonozás mindazonáltal nem ennyire merev, a két mikrofon között 20 cm-nél kevesebb is lehet a távolság, akár 5 cm-ig is le lehet menni. Ilyen kicsi távolságnál a két mikrofon karakterisztikája szupervese.

Gyakrabban használják a NOS (Nederlandse Omroep Stichting) eljárást, ami a holland közszolgálati rádióban született meg. A két vese mikrofon közötti távolság 30 cm, a membránok egymással 90⁰-os szöget zárnak be.

fn13

fn14

A NOS természetesen szintén kevert, intenzitás és fázis sztereó. A teret 180°-ban képezi le, a sztereó nyílási szög 90⁰. Viszonylag jó irányfelbontása van. A sztereó bázis két széle között mások az irányok, mint az ORTF-nél. Ennél az eljárásnál is van közeltéri hatás. Monokompatibilitása rosszabb, mint az ORTF-é. A tulajdonságait részletesebben is megtekintheted:

http://www.sengpielaudio.com/Visualization-NOS-E.htm

fn15

A NOS az ORTF-hez képest talán kicsit jobb élményt nyújt, ha a hangforrás távolabb van a mikrofontól, és gyengébbet, ha közelebb.

fn16

A polárdiagramokon a két eljárás között azt a különbséget láthatod, hogy mit érzékel a térből a bal (kék) és jobb (piros) mikrofon, továbbá mennyire lesz szabályos a monó jel (fekete), aminek tökéletes körnek kellene lennie.

fn17

Koránt sincs vége a dalnak, nehogy már a németek kimaradjanak! A DIN (Deutsches Institut für Normung) szabványügyi intézetről kapta a nevét az az elrendezés, amelyben a két, egymástól 20 cm-re levő vese mikrofon 90⁰-os szöget zár be.

fn18

A DIN a teret 180⁰-ban képezi le, ebből a sztereó nyílási szög 101,5⁰. Irányfelbontása az ORTF-nél rosszabb. Elsősorban kisebb együttesek, szóló hangszerek mikrofonozására ajánlják. Részletesebb tulajdonságai megtekinthetők a már ismert linken, ha a DIN-t választod ki:

http://www.sengpielaudio.com/HejiaE.htm

fn19

Egy kis zongoramuzsika DIN eljárással mikrofonozva szól:

https://soundcloud.com/nmit-live-sound/stereo-mic-techniques-din

fn20

Hogy a dolog még murisabb legyen, létezik egy DIN-A nevű elrendezés is, ami olyan, mint az ORTF, tehát a két vese mikrofon 17 cm-re van egymástól, de a membránok 90⁰-os szöget zárnak be. Hallgassad meg ezt is:

https://soundcloud.com/nmit-live-sound/stereo-mic-techniques-din-a

fn21

Végül – nem azért, mert nem lehetne még tovább masszírozni a mikrofonok távolságát és a szögeket – zárja a sort az EBS! Ez az elrendezés egy német hangmérnökről, Eberhard Sengpielről kapta a nevét, arról a csókáról, akinek az a sok link köszönhető, amelyeken az egyes sztereó mikrofonozások tulajdonságait tanulmányozhattad. A pasi sajnos már nem él, 2014-ben hagyta ránk számos szakmai ismeretterjesztő honlapját, a Grammy-díjait, és a kutatómunka szenvedélyét. Egyik alkotója volt az első európai Hi-Fi szabványsorozatnak, a DIN 45 500-nak.

fn22

Az EBS eljárásban a két mikrofon között 25 cm a távolság, a membránok 90⁰-os szöget zárnak be.

fn23

Az EBS az első térfelet képezi le, a hatásos szögtartomány 90⁰. A valódi és a virtuális hangforrások szintje között kicsi különbség. Az XY-nál jobb, de az ORTF-nél rosszabb az irányfelbontás. Itt is van közeltéri hatás, és a monokompatibilitás sem tökéletes. A néhai szerző honlapján természetesen megtalálhatók az EBS tulajdonságai.

http://www.sengpielaudio.com/Visualization-EBS.htm

fn24

A videó az AB, XY, NOS, EBS, DIN és az ORTF eljárásokat hasonlítja össze. De csak nagyon jó minőségű rendszeren érdemes meghallgatnod!