Cs. Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 152. Kösd be a fejed!

A baszk nők évszázadokon át büszkén viselték egyedien megformált fejdíszüket, de misére nem mehettek benne, mert az egyház illetlen jelképnek tekintette a főkötőt. Be is tiltották. A „szemérmetlen fallikus szimbólum”, ahogy a szigorú egyházatyák nevezték, sok dolgot elárult ugyan viselőjéről, de a férfi nemi szervhez ezeknek az információknak egyáltalán nem volt közük. Ahogy napjainkban sincs semmiféle terrorizmushoz köze annak, hogy ki és milyen módon ékesíti vagy takarja el a fejét.

kd02

A hangrögzítés és -közvetítés történetében időnként vissza-visszatér az a rögeszme, hogy a térhatású hangvisszaadást a fejhez kéne kötni. Ennek az az oka, hogy a fülünk a fejünkön van, s azt régóta tudjuk, hogy a külső fülnek, a fülkagyló barázdáltságának, illetve a fej méreteinek, formájának, anyagának jelentős szerepe van a térbeli tájékozódásban. E sorozat 83-84. részében részletesen megismerkedhettél a HRTF (head-related transfer function – fejhez kötött átviteli függvény) ábráival, amelyek azt mutatják meg, hogy egy adott pontból sugárzott hang frekvenciamenete hogyan változik meg a külső fülben a dobhártyáig, illetve, ez a frekvenciamenet hogyan módosul, ha a fejünket elfordítjuk vagy a hangforrás helyzete változik. A HRTF tehát egy három dimenziós tér - frekvencia függvénysereg.

kd03

Nincs hát más teendőnk, mint a sztereó mikrofonpár által elektromos jellé alakított rezgéseket olyan áramkörökön átereszteni, amelyeknek átviteli görbéje a mindenkori HRTF függvényeket modellezi, és máris háromdimenziós hangélményben lesz részünk. Feltéve, hogy fejhallgatóval, tehát fejhez kötötten hallgatjuk az eredményt. A csoda azonban – bárhogyan is erőlködnek sokan – elmarad, de erről nem a HRTF függvények tehetnek. Hanem például az, hogy ha változik a hangforrás helyzete, akkor a HRTF függvény is változik, mind a két fület tekintve. Napjainkban léteznek olyan számítógépes programok, amelyek képesek modellezni a HRTF görbesereget, de azt például nem, hogy a térbeli tájékozódáshoz a fejünkkel történő radarozás is hozzájárul.

A HRTF görbéket azonban nemcsak szimulátorokkal állíthatjuk elő, sőt, amikor a fejhez kötött eljárásokat kitalálták, még nem is ismerték e függvényeket. Azt gondolták, hogy a sztereó felvételekhez az emberi fejet, fület, sőt, az ember testének minél pontosabb mását kell elkészíteni, és a dobhártya helyére kell egy-egy nyomásmikrofont, vagyis gömbkarakterisztikájú mikrofont szerelni. Ám az első tapasztalatok a múlt század húszas-harmincas éveiben a műfejes sztereóval igencsak elbizonytalanítóak voltak.

Kb. három évtizedet kellett várni arra, hogy a műfejes sztereó (Kunstkopfstereo, dummy head stereo) ismét divatba jöjjön. Ám ez sem volt véletlen. A hagyományos, két csatornás sztereót ugyanis komolynak látszó támadás érte a hatvanas évek végén: a kvadrofónia. A kvadró négy csatornát használt, a hallgató a négy hangsugárzó alkotta négyzet közepén csücsült. Így nemcsak elölről, hanem oldalról és hátulról is kaphatott információt, sőt, középről fentről is. A kvadró túl hamar érkezett, hiszen még a sztereó sem nagyon terjedt el, ráadásul az USA-ból és Japánból igyekezett meghódítani a világot, amit a nyugat-németországi szakemberek (meg némiképp az NDK-beliek is) a német műszaki fölény elleni merényletnek tekintettek. Azt állították hát, hogy a műfejjel legalább olyan jó, sőt jobb eredményt lehet elérni, mint amit a kvadróval, és a négy csatorna helyett továbbra is elég kettő, hiszen – és ismét jött a rizsa – a fülünkből is csak kettő van. A fejhez-fülhöz kötött eljárásokat binaurálisnak (kétfülűnek) hívják.

kd04

Az első használható műfejet a Neumann cég készítette el; KU 80 volt a típusszáma.

kd05

A felvételeket úgy készítették, hogy félkörbe vagy körbevették a műfejet, és hol közelebb, hol távolabb mentek hozzá. Jut eszembe: Feltetted már a fülesedet a fejedre?

kd06

Hallgasd meg az egyik első demót, amit megint csak nem véletlenül a Sennheiser préseltetett vinyl kislemezre! Ez a cég ugyanis nem hangszórós hangsugárzóban utazik, hanem fejhallgatóban, és éppen egy új, nyitott fülest dobott piacra. Azt állítván, hogy az élmény csak az ő kütyüjével lesz teljes.

A szubjektív tesztek során kiderült, hogy a magas tartomány kevés. Hát persze, hiszen már a fülkagyló is vágja a magasakat, a külső hallójárat meg még inkább. Már a felvételkor is van tehát szűrés, és ha ezt lejátsszuk a fejhallgatóban, a szűrés megismétlődik. A módosított változatban, a KU 81i-ben kicsit csaltak, kevesebbet vágtak a magasakból, de az eredmény nem lett sokkal jobb.

Most néhány olyan felvételt mutatok be neked, amelyek KU 81i-vel készültek. Sajnos, ezek között nincs magyar nyelvű, pedig a Magyar Rádió még pályázatot is hirdetett műfejes hangjátékok készítésére, és becsszó, nagyszerű alkotások születtek. Furcsa lehetett egy kívülállónak bekukkantania a Bródy Sándor utcai 1-es stúdió technikai helyiségébe, ahol teljes csönd honolt, csak néhány ember üldögélt a fején fejhallgatóval, és leste, mit csinálnak a háromrétegű (üveg, levegő, üveg, levegő, üveg), hangszigetelő üvegablakon túl a színészek. Csak remélni tudom, hogy e felvételek többségét – és persze a kvadrókét is ideértve – nem dobták ki azok, akik egyébként rengeteg értéket pusztítottak el.

1974-ben adta ki a Virgin Records a Tangerine Dream vezetőjének, Edgar Forese-nek az Aqua című nagylemezét. Ennek B oldalán két nóta is műfejjel készült; íme, az egyik:

Egy nyugatnémet hangjáték következik, mert a műfejes sztereó a hangjátékban a legjobb. Ray Bradbury „A gyilkos” című művéről van szó. Hogy értsd is a szöveget, van ám forgatókönyve, amit a google fordító egészen jól tud fordítani:

http://www.sediment.uni-goettingen.de/staff/dunkl/zips/The-Murderer.pdf

Hallgassad meg az NDK rádiójában készült „Egy nyári nap egy kertben” című alkotást! Vagy legalábbis, hallgass bele!

A következő jelenet egy fodrászatban játszódik.

Meg ez is:

Bob Dylan 1975-ben készült nagylemezét is műfejjel vették föl.

Jöjjön egy kis vihar!

Lou Reed felvétele 1979-ben készült.

Műfejjel vették föl az 1983-ban megjelent, „The Final Cut” című Pink Floyd album összes zörejét és háttérhangjait, ideértve az autórádióból szóló részeket is.

Az Audio Stax szintén műfejes felvételekkel népszerűsítette a fejhallgatóit 1987-88-ban, amelyeket CD-n is kiadtak.

A Neumann cég napjainkban kapható műfejének típusjele KU 100.

kd08

Ennek a típusnak a frekvenciamenete különböző irányokból látható az alábbi ábrán; a legfelső kép a zengő térbeli átvitelt mutatja, amikor tehát „mindenhonnan” jön a hang.

kd07

Ezzel a műfejjel brekeg az alábbi békakórus:

Hallgass meg egy koncertfelvételt a KU 100-zal!

Újabban igen divatos az un. ASMR (Autonomous Sensory Meridian Response), aminek az a lényege, hogy a hallórendszerünkön keresztül úgy birizgálják az idegrendszerünket, hogy az valamiféle kellemes, libabőrös borzongásként, a tarkó környékén létrejövő bizsergésként érzékelhető, s amely aztán végigfut az ember gerincén, egészen a végtagokig.

kd09

Most tehát 24 perc simizés következik a fejhallgatódon keresztül. Engedd el magad!

Térj vissza a földre! A KU 100 listaára – kapaszkodj! – 10 000 dollár. Na jó, csak 9 990 dollár.

Van azonban valami, ami tök ingyen van. A műfejes felvételek egyik kedvezőtlen tulajdonsága, hogy utólag nem nagyon lehet őket masszírozni a keverőasztalon vagy a számítógépes munkaállomáson. Megjegyzem persze, hogy ha bármely minimálmikrofonozott felvételt utólag módosítani kell, akkor azzal amúgy is baj van. De tegyük föl, hogy a műfejes felvételhez mégis hozzá akarsz nyúlni. A Sennheiser a KU 100-hoz fejlesztette ki az Ambeo Orbit bővítményt. Ezzel a cuccal egyrészt a műfejjel készített felvétel módosítható – változtatható a bázis szélessége, lehet zengetni, elforgatható a fej a térben. Másrészt újabb monó és sztereó forrásokat lehet becsempészni a műfej által létrehozott térbe. Az Ambeo Orbit letöltési helye Mac-ra vagy Windowsra a harmadik oszlop alján:

https://en-us.sennheiser.com/ambeo-blueprints-downloads

kd10

Kicsomagolás után az „Install Sennheiser Ambeo Orbit.exe” filét el kell indítani. A dll a Steinberg/VST plugin mappába fog települni, innen kell bemásolni a munkaállomás bővítmények mappájába. A munkaállomás indítása és a felvétel betöltése után a bővítmény aktiválható. A már említett honlapról letöltött filé két nagyon részletes leírást is tartalmaz, pdf formátumban.

kd11

A Reaperben jókat játszottam vele; egy műfejes felvételt töltöttem be, amit YouTube-ról loptam, és annak változtattam a jellemzőit. Hogy neked is kedvet csináljak, először nézzed meg az oktató videót azon a honlapon, amelyről a bővítményt letöltötted.

kd12

S ha ez sem elég, egy kis demót is láthatsz.

Más cégek is gyártottak műfejet, pl. az AKG:

Erről meg fogalmam nincs, hol és mivel készítették:

kd13