Cs. Kádár Péter - XXI. századi diszkónika, 160. Körbe, körbe, karikába

A műalkotásokkal szemben sokáig az volt az elvárás, hogy olyanok legyenek, mint a valóság, mi több, még szebbek is legyenek annál. Hiszen mi magunk is szebbek akarunk lenni, mint amilyenek vagyunk, e célból próbálunk divatosan öltözködni, hajat formáztatni, a nők vakolni, a pasik szakállat növeszteni vagy levágni. Mert az igaz ugyan, hogy a szépség belülről jön, meg a természetes a legszebb – kivéve, ha a természetes ronda.

kkk02

A remekművek egy része már nagyon régóta igyekezett bevonni a publikumot a maga virtuális világába. A fenti festmény is vonzza a rétre a szemünket. Az alkotó és a néző interakciója elsősorban az előadó művészeteknek volt a célja, hiszen mit is ér egy színházi előadás, ha a közönség csak passzívan ücsörög a székén? Amikor gyerek voltál, a bábszínházban hangosan szurkoltál a hős vitéznek, hogy egyetlen suhintással kaszabolja le a tűzokádó, gonosz sárkány mind a hét fejét, s így elnyerje a király birodalmának felét, meg az álomszép királylány kezét. (A királylányt nem mindig kérdezték meg, de ez egy évezredek óta férfi központú társadalomban föl se tűnt, a királylány kötelező érvénnyel lett szerelmes a közjegyző által hitelesítetten szegény legénybe, mint tudjuk. És első látásra.)

kkk03

Az alkotásba helyezés egyik módszere, ha a mű a nézőt és hallgatót körbeveszi. Erre nemcsak a kvadró vagy az 5.1 a bizonyíték, hanem a diaporámák, pl. a Feszty-körkép is, amelynek a felújított hangosítása is olyan, hogy úgy érzed, minden onnan szól, ahonnan hallod.

kkk04

Bizonyára nem furcsa már neked, hogy a hangrendszerek fejlesztésének egyik iránya ismét a moziba vezet. Ugyanis a filmgyártó és filmterjesztő vállalatok nem adták föl a reményt az egyre növekvő méretű tv-képernyőkkel és többcsatornás hangrendszerekkel szemben. Még nagyobb vásznat, még nagyobb fényerőt, még egyenletesebb mozgást, még több effektet – és egy idő után térhatású vetítéssel mentek a harcba.

Egykoron léteztek körpanorámás mozik is. Sőt, az első ilyen már 1900-ban megnyílt a párizsi világkiállítás alkalmából. Ám a sok vetítőgép lámpája 60 C⁰-ra fűtötte föl a mozi termét, ezért a zsaruk a harmadik vetítés után bezáratták a cuccot. 1955-ben a kaliforniai Disneyland parkban épült meg a Circarama, monó hanggal.

kkk05

A Szovjetunió se akart lemaradni. Négy évvel később Moszkvában, az egykori népgazdasági kiállításon lehetett egy éppen feltörő gejzír vagy a tengeren hánykolódó hajó közepébe pottyanni. A három hónap alatt felépített moziban 11 vetítőgép és 9 hangsugárzó lökte az élményt. A kilencből az egyik a padlóról, a másik a plafonról sugárzott. Az utolsó orosz körpanorámás filmet 1993-ban készítették. 2018-ban a mozit felújítva, modern, 4k-s berendezésekkel ellátva, ismét megnyitják. Ha arra jársz, feltétlenül nézd meg, tök buli.

kkk06

kkk07

kkk08

De ha el is tekintünk a körbe-körbe mozitól, a mozgófilm ősrégi eszköze a képsíkok váltogatása és a kamera mozgatása vagy a gyújtótávolság változtatása. Ezekkel a módszerekkel körbejárja a jelenet helyszínét és a szereplőket, stb.

Most átugrunk néhány évtizedet. Az egyre nagyobb képátlójú tévék és az otthoni többcsatornás hangrendszerek kihívója a még hagyományos, celluloid alapanyagú filmet vetítő mozirendszer, az IMAX (Image MAXimum) volt.

Napjainkban már az IMAX képe is digitális, két lézersugárral vetítik a 3D-s képet, de a felbontás csak 4k, ami meg is látszik a minőségen. Az IMAX hangrendszere ugyan monumentális, de a mikrofonozás szempontjából semmilyen különleges újdonságot nem jelentett. Ténylegesen hat csatornás a hang, amit rengeteg hangsugárzón és bődületes hangerővel nyomnak beléd.

kkk09

Számunkra sokkal izgalmasabb a Dolby Cinema, ami a Dolby Vision képjavító eljárás és a Dolby Atmos hangrendszer összjátéka.

Ha egy kis szerencséd volt, és hangszórós hangsugárzókkal hallgattad az előző videót, akkor nemcsak előröl, hanem némi ellenfázisok miatt a bázison kívüli hangok időnként hátulról szólaltak meg. A következő klip az IMAX digitális változatát hasonlítja össze a Dolby Cinemaval. Noha a magyarázat kissé reklámszagú, a mérleg a Dolby Cinema javára dől el, ami nem is csoda, hiszen az IMAX sokkal idősebb eljárás, mint a vetélytársa.

A 2012-ben bemutatott Dolby Atmos úgynevezett objektumorientált rendszer. Na, ez mi a túró? Nem olyan nagyon nehéz megérteni az elvet, de a megvalósítása nem véletlenül késett sokáig.

kkk10

Amikor valódi, nem elektronikusan erősített hangokat hallasz, akkor az összes hangforrás által keltett hanghullámok összességét képes feldolgozni a hallórendszered, egyidejűleg. Ennek – mint arról a pszichoakusztika egyes fejezeteiben volt már szó – az az oka, hogy az egyes hangforrások jellemzőit – a térbeli helyzetüket, a spektrumukat, az időbeli lefolyásukat, a hangerejüket, stb. - a hallórendszerük ki tudja hámozni az eredő hanghullámból, ideértve az egyes hangforrások egymásra hatását, pl. elfedését is. A hallórendszerünk tehát a hangforrásokat külön-külön hangtárgyként, objektumként kezeli, ha azok eleget tesznek bizonyos feltételeknek. Ilyen feltétel az, hogy a hangforrás ne folyjon szét valami maszatba, amilyen pl. egy terem diffúz tere, és általában a zengetettség jellemzői. 

A Dolby Atmos 128 csatornát tartalmaz, amelynek alapját egy 10 csatornás, 7.1.2-es alaprendszer (7 csatorna vízszintesen, 1 szub és két felső) alkotja, és ehhez csatlakozhat a többi 118, amelynek helyzetét, nagyságát (térbeli kiterjedését), sebességét és mozgásirányát a csatorna mindenkori metaadatai tartalmazzák. Minden objektumot egy téglatestbe helyeznek, e téglatest koordinátái határozzák meg az objektum kiterjedését. Amikor a csatornák tartalmát lejátsszák, a Dolby Atmos Cinema Processor elnevezésű vezérlő dekóder a metaadatok segítségével a megfelelő hangsugárzókra irányítja a csatorna jelét. A mozikban 64 hangsugárzó csoport van, tehát kevesebb, mint a csatornák száma. Ez azért nem nagy gond, mert a processzor figyelembe veszi, hogy hány csoporton és azok milyen elhelyezkedésében játsszuk le a hanganyagot. Olyan ez, mint a képben a felbontás. Minél kisebb a kép felbontása, annál pontatlanabb lesz az eredmény, de – és ez a fontos – valamilyen kép azért lesz.

kkk11

Hangsúlyozom, hogy a csatornaszám csak a lokalizációra van hatással, a többi paraméterre – elvileg – nincs. Az objektumokat természetesen digitális munkaállomáson is masszírozhatjuk.

2014-ben a Dolby Atmost kissé lebutították az otthoni felhasználók számára. A házi változat ennél egyszerűbb, négy vagy két, a plafonra szerelt vagy a mennyezetre irányított hangsugárzót kell elhelyezni. Így pl. 7.1.4 lehet egy elrendezés neve.

kkk12

A házimozi erősítőnek szintén kell tartalmaznia Dolby processzort és rengeteg kimenetet.

kkk13

Léteznek Dolby Atmosban rögzített nóták is, a YouTube-n csak sztereóban tudod meghallgatni őket.

A Dolby Atmos a diszkósokra is gondolt, és elkészítette a Dolby DJ szoftvert, amelynek segítségével a Dolby Atmosban rögzített nóták egyszerűen kezelhetők a diszkósok igényeinek megfelelően.

kkk15

A Club Atmos pedig a nagy diszkók hangosítását és fénytechnikáját hangolja össze, bár ez még kísérleti rendszer.

kkk16

A Dolby Atmos mikrofonozásáról keveset tudunk. Annyi biztos, hogy egy 9.1-es rendszerből indul ki, és alapvetően centrális a minimálmikrofonozása. Az egyik változatban egy hangelnyelő anyaggal bevont oszlopra szereltek föl különböző irányba mutató és rendszerű mikrofonokat. Már mindegyik részéről volt szó korábban.

kkk17

Felelevenedni látszanak többször elbukott, „3D”-s technológiák, de vannak figyelemre méltó kezdeményezések is. Ezek közé tartozik az ORTF 3D mikrofonnyolcas.

kkk18

A mikrofon utómunkáihoz ingyenes Dolby Atmos bővítményt lehet letölteni, ha van ProTools programod.

kkk19

A Dolby Atmos ugyancsak objektum alapú vetélytársa a DTS:X, ami egyelőre kevésbé elterjedt, mint az ellenfele.

kkk20