Cs. Kádár Péter - XXI. századi diszkónika, 167. Eltörött a hegedű

Ráadásul nem is egy, hanem 54 hegedű és 70 vonó tört el. Nem önmagától, hanem a 34 esztendős tokiói Midori Kawamiya, okozta 2014-ben a több, mint 105 millió jen értékű kárt, mert az akkor 62 éves, norvég származású, hegedűkészítő férje válni akart tőle.

A hegedű nagyon masszív hangszer, és hacsak nem ejtjük a földre, nem nagyon törékeny. Ennek az az oka, hogy amikor a hangolás során meghúzzuk a húrokat, ezzel a feszítőerővel egyensúlyt tart a hegedű váza. Mintegy 300 newton nagyságú feszítőerőt bír el a vázszerkezet. (Köznapi, de nem szabatos szóhasználatban 30 kg-ot. De te tudod, hogy a kg nem az erő, hanem a tömeg mértékegysége.) Az már nem fizikai, hanem művészi kérdés, hogy ha a hegedűn rosszul játszanak, az tényleg elviselhetetlen, ezért vágnánk legszívesebben a szomszéd fejéhez a hangszert, amikor a gyereke nyúzza a vonót. De nyugi, csak az első nyolc év gyötrelmes.

eth02

A vonóval a rezgésbe hozott húrok a lábon keresztül adják át rezgési energiájuk egy részét a tetőnek. A láb két talpa kicsi kalapácsként ütögeti a tetőt. A húrláb a hangszertest mechanikai rezgésének intenzitását befolyásoló, kizárólag akusztikai szerepet betöltő kiegészítő szerkezeti elem. Nélküle is működnek húros hangszerek, de hatásukra a hangszer hangzása erőteljesebbé, fokozottabbá válik.

eth03

A gerenda a hegedűben fellépő belső erők viselkedésében osztozik, szerepe a húrokból érkező rezgések erősítése és továbbítása.

eth04

Nélküle is működne a hegedű, csak csúnyán szólna. Az e-húr oldali talp alatt feszül a már említett lélek.

eth05

A hegedű lelke viszi át a tető rezgését a hátlapra. A tetőn levő f-lyukak lehetővé teszik, hogy a tető szabadabban rezegjen, különben aligha jönne ki hang belőle. Félre ne értsed, nem az f-lyukakon jön ki a hang, az f-lyukak szerepe a zártság megszüntetése, mert ha a hegedű teste zárt lenne, nehezen nyomódna össze, illetve tágulna ki a levegő.

eth06

Az f-lyukak méretének változtatásával a hangszer léghangját hangolják. Ez a léghang vagy üregrezonancia a hegedűtestbe zárt légoszlop sajátrezgése, s ezt a frekvenciát vizsgálva igen nagy amplitúdójú értéket, intenzitásmaximumot mérhetünk. Ugyancsak intenzitásmaximuma van a hangszernek az ún. farezonancián, amely a tető és a hátlap rezonanciafrekvenciájával kapcsolatos. A láb sajátrezgései a hangszer 3 kHz körüli hangjait erősítik.

Mikrofonozás szempontjából az az érdekes, hogy a hegedűnek melyik része merre löki a hangot. Noha a hegedű egész teste rezeg, elsősorban a fedőlapja sugároz. Az alábbi ábra felülnézetből mutatja a hegedű frekvencia- és irányfüggését.

eth07

Ebben az a meghökkentő, hogy noha a művész a koncertpódiumon nem teljesen vízszintesen tartja a hangszerét, a hangenergia jelentős része elvész.

eth08

A közönség hangellátását csak úgy lehet javítani, ha a hangversenyterem plafonjára visszaverő felületeket, hangvetőket szerelnek. Ekkor azonban a hosszú úton a levegő a magas hangokat jobban csillapítja, vagyis a közönség tompább hangot hall, mint amilyet a hegedű sugároz. Ez valójában nem feltétlenül baj, ugyanis a hegedűből kilépő magas hangok erősebbek, mint a mélyek, tehát a nézőtéren – annak a hallgatás szempontjából legkedvezőbb helyein – alakul ki az egyensúly. 

Lehet ezt még tovább cizellálni, ugyanis a népzenészek függőlegesen vagy függőlegesen is tartják a hegedűjüket.

eth09

Ennek az az oka, hogy az utóbbi évtizedeket leszámítva, a népzene nem koncertmuzsika volt. Az előadók és a közönség kapcsolata személyesebb volt, és nem is volt akkora a publikum létszáma. De még a mára általánossá vált, csaknem vízszintes hegedűtartás esetében se mindegy, hogy a művész képes-e egyhelyben maradni, avagy balettezik-e nagy ívben? 

A fentiekből kiderülhet, hogy a mikrofonok alkalmazásával előállított hang az esetek többségében más lesz, mint amit egy koncerten ülve hallanánk. S ez nemcsak a hegedűk esetében igaz. A legelterjedtebb az a megoldás, amikor a mikrofont felülről, a hangszertől minél távolabb helyezzük el úgy, hogy a mikrofon főiránya a hegedű fedőlapja felé nézzen.

eth10

Minél közelebb van a mikrofon a hegedűhöz, annál élesebb a hangja, viszont annál kisebb a zaj. Minél távolabb tesszük, annál természetesebb, annál többet érzékel a hangszernek és környezetének teréből, de annál nagyobb a zavaró zaj. Ha balettező előadóról van szó, akkor két oldalról egy-egy mikrofont használunk, kicsit szétpanorámázva.

Ez a fajta mikrofonozás hangosításra alkalmatlan, mert gerjedékeny. A hangosításhoz a hangszerre szereljük az erre a célra készült hangszermikrofont, legrosszabb esetben piezoelektromos hangszedőt. Az így kapott jelet majdnem biztosan szűrni kell, mert a hangzás természetellenes lesz.

eth11

A vonósok családjának mélyebb hangú tagja a brácsa. A hangszer a hegedűnél valamivel nagyobb méretű, de vele teljesen azonos tartású, emiatt nehézkesebb és fárasztóbb játszani rajta. A hangja a mélyebb tartományban a legerőteljesebb, középen lágy és könnyen alkalmazkodó hangszíne van, míg magasabb hangjait fojtott színezet jellemzi.

eth12

A kép alatti linkre kattintva néhány példát láthatsz a hegedű és a brácsa hagyományos mikrofonozására.

eth13

https://vimeo.com/305771775

A vonósok következő tagja a cselló. Gordonkának vagy kisbőgőnek is nevezik. Ezt a basszushangszert egy oktávval lejjebb hangolják, mint a brácsát. A hangszert játék közben a földre kell támasztani, és általában ülve játszanak rajta. Pontosabban, nem a csellón ülnek, hanem valami székfélén.

eth14

Mély hangjai kitűnően betöltik a zenekari basszus szólam funkcióját. A magas regisztere pedig képessé teszi vezető dallamok játszására is. A cselló a hegedű után a legdallamosabb vonós hangszer, amelynek hangja a legközelebb áll az emberi hanghoz. A cselló iránysugárzása alapvetően más, mint a hegedűé vagy a brácsáé. Először nézzed meg felülről!

eth15

Azután oldalról!

eth16

Mivel a cselló előlapja sokkal inkább a közönség felé néz, mint a hegedűé, jó esetben a mikrofon is közel azt a hangzást alakítja elektromos rezgésekké, mint amit a hallgató hall. Ám amint látható, a közepes frekvenciájú hangok kivételével, amelyeknek hullámai ismét a plafon felé törekednek, a csellóból kilépő rezgések a padlót is megcélozzák, s onnan visszaverődve ronda interferenciát, erősítést és csillapítást is okozhatnak. Ha ezt ki akarod védeni, érdemes a húrláb fölé mikrofonozni.

eth17

A hangosításhoz a csellóra szerelt mikrofont is alkalmazhatunk.

eth18

A következő videó azért különleges, mert egy csomó mikrofon hangját hasonlíthatod össze ugyanazzal a hangszerrel, de kétféle pozícióban. Nemcsak az derülhet ki, hogy mennyire különböző az eredmény, hanem az is, hogy milyen nehéz választani közülük.

Az alábbi videó arról szól, hogy szomorúzene esetén felülről, döntött mikrofonnal érdemes próbálkozni. Ekkor világos, tiszta hangzást kapunk. A hangszer alsó végénél kevesebb a közvetlen hang, és nagyobb hangterjedelem. Először nagymembránú vesemikrofont használtak a csellótól 90 cm-re. A popzenében több közvetlen hangot szeretünk, a távolság mindössze 25 cm. Mélyebb a tónus, és vonózaj is lesz. Sztereó felvétel készítéséhez koincidens mikrofonozást ajánlanak, kb. 90 cm távolságból.

Ha a kép alatti hivatkozásra kattintasz, a hegedű és a cselló közös játékának egyik lehetséges mikrofonozását láthatod.

eth19

https://vimeo.com/306055951

A vonós hangszerek negyedik, és tűzoltóügyi szempontból legtovább égő tagja a nagybőgő. Alapvetően kétfajta van belőle: a zenekari és a szóló nagybőgő. A zenekari nagybőgő felépítése általában testesebb, masszívabb, szélesebb. Tónusára a sötét, erős, telt hangszín jellemző. Szólóhangszeren nemcsak a hangszer formáját illetve hangkarakterét értjük, hanem azt is, hogy akár egy egész hanggal feljebb hangolják, ami más hangszínt eredményez. Noha kapható a boltban bőgőszék is, gyakori, hogy a muzsikus állva játszik.

eth20

A nagybőgő sugárzási karakterisztikáját felülről mutatja a következő ábra.

eth21

Látható, hogy egy két tartomány kivételével főként előrefelé löki a hangot a bőgő. Ami e rajzon nem látszik, hogy itt is játszik a „padlóhatás”, vagyis, hogy a hangszerből érkező és a földről visszaverődő hullámok kegyetlenkedhetnek egymással.

A két kép a bőgő igen közeli, a rockhoz és jazzhoz illő mikrofonozását mutatja. Még véletlenül sem az egyik f-lyuk felé néz a mikrofon főiránya, hanem kicsit vagy jobban mellé.

eth22

A videóból az is kiderül, hogy ha túl közeli a mikrofon, akkor a végeredménynek dobozhangja lesz, és érvényesül a közeltéri hatás. A mikrofont ebben a változatban a lábhoz irányították. Szalag- vagy nagymembrános mikrofont alkalmaztak. A dinamikus mikrofon a legmélyebb hangokban gyengébb, mélyközepet emel.

Mint mindent, a bőgőt is lehet másképp mikrofonozni, természetesen akkor más lesz a hangzása. A kép utáni linken először szalag- és nagymembránú mikrofont használtak a nyak felé fordítva, majd a jól ismert Shure SM57-et. Hacsak nem egy laptop saját hangsugárzóival birkózol – a bőgő legmélyebb hangja 41 Hz-en van –, a különbség nagyon is észrevehető.

eth23

https://vimeo.com/306219694

Természetesen főként hangosításhoz a bőgőre hangszermikrofont is szerelhetünk, sőt, némi barkácsolással nemcsak speciális mikrofont használhatunk erre a célra.

eth24

Egy másik példa:

eth35a