Cs. Kádár Péter - XXI. századi diszkónika, 169. Ne a lyukra koncentrálj!

Legalábbis akkor ne, amikor akusztikus gitárt mikrofonozol. Sokadszorra ismétlem meg, hogy a hanglyukon nem, vagy csak igen kis amplitúdóval jön ki hang. A hanglyukkal szembe tehát nem érdemes a mikrofont főirányba tenni, mert élvezhetetlen lesz a felvétel vagy közvetítés.

A hangnyíláson keresztül lélegzik a gitár.

nyj02

Ha egy vékony falú, rugalmas, teljesen zárt tartályt egyik oldalán benyomunk, a levegő összesűrűsödik benne; az energia a levegő összenyomására fordítódik. Ha a tartály oldalát az ellenkező irányba deformáljuk, kitágítjuk, akkor a levegő ritkulását idézzük elő, ami ismét energiavesztéssel jár. Az ilyen test nem jó rezonátor, mert a zárt térben a levegő állandó nyomásra törekszik. Ha azonban a testet felnyitjuk, és szabad utat hagyunk a benne lévő levegő mozgásának, akkor a bevitt energia már nem a zárt tér levegőjének összesűrítésében nyelődik el, hanem a rezonáló felület szabad mozgásában hasznosul. Egy gitár teste éppen ilyen tartálynak fogható fel, ahol a rezonáns tető mozog le s fel, sűrítve és ritkítva a testben lévő levegőt. Mivel azonban a rezgés során ez a sűrítés-ritkulás nem zárt térben történik, hanem nyitott térben, így a rezgés tovább fennmaradhat, és a bevitt energia hanghullámok formájában hasznosul.

Minél kisebb egy hangszer testén a hangnyílás, annál mélyebbre esik a rezonáns frekvenciája, azaz a basszusok erősebbek, teltebbek lesznek, miközben a hangerő lecsökken. Minél nagyobb a felületű a hangnyílás, annál inkább a magas tartományban lesz a rezonáns frekvencia, a hangerő pedig növekedik egy határig.

Na, jó. Azt már tudjuk, mi az, amit semmiképp nem. Ha a hangnyílással szemben nem mikrofonozunk, akkor hogyan kell? Sehogyan nem kell, nincsenek kötelező szabályok. Létezik azonban néhány szempont, amit érdemes figyelembe venni. Az egyik, hogy jól mikrofonozni csak a jó gitárt lehet, mert a rossz gitár olyan frekvenciákon rezonál, ami dobozszerű hangot ad a gitárnak. Csakhogy még a jó gitárnak is lehet ilyen hangja, ha túl közelről mikrofonoztuk. A túl közeli mikrofonozás irányított mikrofonokkal a már sokszor elátkozott közeltéri mélyemeléssel is megajándékoz minket. S ha túl közel van a hangszerhez a mikrofon, a gitáros megütheti a szerkezetet, akár le is verheti a helyéről, állványostól. Akkor jó lenne minél távolabbról mikrofonozni. Persze, hiszen ezzel kicsit térbe is helyezzük a hangszert, nem fog egy pontszerű hangforrás a pofánkba üvölteni. Viszont éppen amiatt, mert a gitár eredendően halk hangszer, a környezet hangjai zavaróvá is válhatnak, elmaszatolják a gitár hangját. Ha mikrofonnal hangosítjuk a gitárt, akkor minél távolabb van a mikrofon, annál nagyobb a gerjedés veszélye. Azért ne keseredj el, van néhány fogás, aminek ismerete segíthet. 

Gyakran ad jó eredményt, ha a mikrofon főiránya a gitár korpusza és a nyaka találkozása felé mutat. Ha csak egyetlen mikrofonod van, ezzel érhető el általában a frekvenciaátvitel szempontjából legkiegyenlítettebb hangzás.

nyj03

Lehet a váll felől is mikrofonozni. Ez kb. olyan hangot ad, amilyet a gitáros hall.

nyj04

Kattints a képet követő linkre, ahol a videó is arra bíztat, hogy kísérletezz bártan!

nyj05

https://vimeo.com/310821448

A következő videó arról győzhet meg, hogy a mikrofon típusától, iránykarakterisztikájától és átalakítójától – kondenzátor, dinamikus, szalag – is függ, hogy milyen gitárhangot kapsz. Mondhatnánk, a mikrofon a leghatásosabb effekteszköz.

A gitárra is szerelhetsz vagy csíptethetsz hangszermikrofont. Ugye, mondtam már, hogy ennek a megoldásnak – bármit is állítanak a gyártók – természetellenes hangja van, valószínűleg effektezni kell serényen, s így fennáll a veszélye annak, hogy pl. a műanyag húrú gityóból fémhúrosat csinálunk, az előadó nagy bosszúságára. Kétségtelen viszont, hogy hangosításkor ez a legkevésbé gerjedékeny mikrofonozási megoldás, és kényszerűségből akkor is használhatod, ha a gitár hangját elnyomná más hangszer.

nyj06

Ha netán két mikrofonod is van, akkor a hangmagasság tartományok hangerejét külön-külön is szabályozhatod, és sztereóban kissé szétteheted a gitárt. Akkora paca lesz, amekkorát akarsz csinálni belőle. Az egyik mikrofon a gitár testből kiáramló mélyebbeket, a másik a nyakhoz közelibb magasabb hangokat veszi. Minél közelebb vannak a mikrofonok, annál szárazabb, mélyebb a hangzás. Minél távolabb vannak a mikrofonok, annál nagyobb tere lesz a felvételnek. Ezt mutatja be a kép utáni linkre kattintva indítható videó.

nyj07

https://vimeo.com/310831217

A sztereó hatás fokozása érdekében a gitár mikrofonozásakor is használhatsz klasszikus, XY elrendezést. Feltétele a jó teremakusztika, mert a rosszat nem érdemes megmutatni a hallgatónak. Ez nem tipikus közelmikrofonozás, ugyanis minél kisebb a hangszer és az XY elrendezés közötti távolság, annál nagyobb az esélye annak, hogy a gitár a hangtérben a hangszer legkisebb elmozdulására is röpködni fog. A kép utáni linkre kattintva látható videó arról szól, hogy az egyik mikrofon főiránya a gitár testére, a másik mikrofon a nyakára néz. A kezdő távolság kb. 60 cm. Majd ahogy eddig is, tetszés szerint mozgassad előre vagy hátra a két mikrofont!

nyj08

https://vimeo.com/310834860

Ha már XY, akkor a „konkurens”, az AB eljárás sem maradhat ki a változatokból. Ehhez három mikrofonra van szükség. Az egyik pl. egy nagymembrános kondenzátor mikrofon lehet, amit úgy helyezz el, mintha egyetlen mikrofonnal mikrofonoznál, tehát a főirány a korpusz és a nyak találkozása legyen. A két kismembrános mikrofon egymástól 1-1,5 m-re lehet. Szólógitár esetén nagyon szép sztereó tere lesz a hangképnek, feltéve persze, hogy szép a terem akusztikája is. A kép utáni linkre kattintva, ennek az eljárásnak a videóját nézheted meg.

nyj09

https://vimeo.com/310865646

A gitár – és persze más akusztikus hangszerek – hangját nemcsak mikrofonnal, hanem hangszedővel is lehet rögzíteni, hangosítani. Azokat a gitárokat, amelyek hangszedő nélkül is megszólaltathatók, de hangszedőt is szereltek rájuk, elektromos-akusztikus vagy elektroakusztikus gitároknak nevezzük. Ezek egyik csoportja a félakusztikus vagy féltömör testű gitár, amit röviden jazzgitárnak is nevezünk. Az elektroakusztikus gitárok húrlábjába kristály (piezoelektromos) hangszedőt építenek. A hangszedők lelkivilágáról részletesen e sorozat 118-121. részében olvashatsz, a piezoelektromos hatásról pedig a 116. részben van szó. Az elektroakusztikus gitárok hangszedője a húrok és a gitártest rezgéseiből is elektromos feszültséget csinál ugyan, de az alábbi videóból is kiderül, hogy a hangszedőből nyert és visszaalakított hang nem olyan, mint amikor mikrofonozzuk a hangszert.

Hangosításkor persze a hangszedős gitár nem olyan gerjedékeny, mint a mikrofonozott, de nagyon nagy hangerőnél még így is gerjedésre hajlamos. A gerjedés további csökkentésére való a hanglyuk gumi. Ennek használatakor éppen a hangszer hangjának gazdagsága vész el, csökken a dinamikája. De hát valamit valamiért. A gumióvszert se azért találták ki, hogy jobban élvezzed a szexet, viszont sokkal biztonságosabban, felszabadultabban.

nyj10

A gitárhoz hasonló, ugyancsak fogólapos, ősrégi, Perzsiából származó, indiai hangszer a szitár. A neve arra utal, hogy eredetileg csak három húrja volt. Napjainkban legjellegzetesebb szitároknak 6-7 fő és 11-15 rezonáns húrjuk van. A hosszúságuk úgy 1 méter körüli.

nyj11

A rockzenében akkor kezdték használni, amikor a muzsikusok érdeklődése az indiai zene felé fordult. 

A későbbiekben még a Metallicát is megihlette ez a hangszer, igaz, elektromos változatában.

Zúzós zenét mások is játszanak szitáron.

A szitárt nagyjából úgy szoktuk mikrofonozni, mint a gitárt, vagyis a korpusz és a nyak találkozásánál, amit kiegészíthetünk a nyak további szakaszához tett mikrofonnal.

A magyar rockzenészek időnként a népi hangszerekhez fordulnak. Így föl-föltűnik az asztali citera nevű népi hangszer. Egy példa a kezdetekből:

Ettől meg besírtam, olyan cukkancs:

A Magyarországon elterjedt asztali citera a hosszú citerákon belül a laposciterák érintősoros vagy fogólapos csoportjába tartozik. A gitárral ellentétben a citerának nincs nyaka. Hazánkban a legelterjedtebb változat a "Dunántúli hasas" és az "Alföldi kölyökfejes" citeratípus. Érdekességként írom le, hogy az első magyar citerát az a Herman Ottó írta és rajzolta le, akinek a neve inkább természetkutatóként, a madarak atyjaként ismerős.

nyj12

A citera hossza körülbelül fél méter. Az egyik hosszanti oldala egyenes vonalú. Itt helyezkedik el a fogólap, a menzúra. A fogólapon egymástól különböző távolságra helyezkedik el a két sor érintő. A külső soron a hét törzshang, a belsőn a félhangok találhatók, két és fél oktáv terjedelemben. Ahogy a zongorán a fehér és a fekete billentyűk. A fogólap mellett, jobb oldalon van az oldalrész, itt pengetnek. A citera jobb kezünk felőli végében találjuk a húrtartó szegeket, a bal felőliben a fejet. Itt vannak a hangolószegek. Ezekre vannak hangolókulccsal rátekerve a húrok, és itt lehet a húr mélységét, magasságát beállítani, tehát hangolni. A szemben lévő oldal a fejtől lépcsőzetesen szélesedik. A korpusz két végén két húremelő bak is van, ami a húrokat emelni hivatott. A citeráknak három lábuk van, kettő a fogólap felőli két végén, a harmadik a szemben lévő oldal közepén. A lábak magassága körülbelül 5–6 mm, átmérője 8–10 mm, céljuk az egyenlőtlenségek kiküszöbölése és a csúszásgátlás. A fejeket gyakran díszítik faragással.

A citera az egyik leggonoszabb, mikrofonozás ellenes hangszer. Ennek az az oka, hogy a citera tranziensei nagyon élesek, tűszerűek, könnyen túlvezérelhetik az elektronikus rendszert. Ha viszont el akarjuk kerülni a túlvezérlést, akkor a halkabb hangok, pl. a hangszer lecsengése, elveszhetnek a környező zajban. Kodály Zoltán már 1916-ban készített fonográfos hangfelvételt citeráról, tehát több mint 100 éve kínlódunk e hangszer hangjával. Amit tetéz, hogy a citerát legtöbbször rossz akusztikai körülmények között szólaltatják meg, kedvező viszont, hogy legalább nem balettoznak vele játék közben. 

30 cm-nél közelebb nem érdemes vinni a mikrofont, és a főirány a citeránál se a hanglyukra nézzen. Illetve… Érdemes elolvasnod a videó utáni linken található cikket – van, aki éppen egészen közelmikrofonozni szeret.

http://hangteszt.hu/magazin/14-kopcsik-marton-lajko-felix-hangmestere.html