Cs. Kádár Péter - XXI. századi diszkónika, 180. A szexi szaxi

A hangszerek fejlesztése elsősorban a zeneszerzők érdeke, hiszen nekik fontos, hogy a lehető legszabadabban komponálhassanak, az elképzeléseiket a lehető legkevésbé korlátozzák a hangszerek adottságai.

Az előadók ezzel szemben nagyon ritkán lelkesednek egy-egy újfajta hangszerért, hiszen annak megszólaltatását, játékmódját hosszas gyakorlással lehet csak művészi szinten elsajátítani. A szaxofon is sokkal hamarabb hódította meg a zeneszerzők, különösen a francia Berlioz lelkét, mint azokét, akiknek az eredetileg a hadsereg számára kifejlesztett cuccon muzsikálniuk kellett.

ass02

Pedig még azt is, aki először hallgat meg jóféle szaxofon muzsikát, egyből elvarázsolja a hangzás, és szinte szabadulni se tud e zenei drog fogságából. Nem hiszed? Akkor tekerd föl csutkáig a hangerőt, és indítsd el az alábbi klipet, amelyből egy darabka ugyan már szerepelt két résszel korábban az előzetes top 10-ben, de így egészen más!

40 évvel ezelőtt sok családot alapíthattak az előbbi nótára, ám a szaxi a 21. században is hódít. Például a következő klipben, amit több, mint egymilliárd alkalommal néztek meg.

Mondjuk, ez se rossz:

A szaxin nemcsak konkrét hangokat lehet megszólaltatni. A múlt században a fúziós jazz egyszerűsített, ám nagyon népszerű alstílusára, ami az R&B, a funk, a rock és a popzene elemeit is ötvözi, olyan fúvástechnika a jellemző, amikor a hangszer körül sistergő levegő olykor elfedi, szétpermetezi, alaktalanná teszi a hangzást. Nem jellegtelenné, hanem sejtelmessé. Ezért alkalmas a smooth jazz akár órákon keresztül is kábító háttérzeneként létezni, illetve, ezért lehet jól relaxálni e muzsikára. Most csak hallgass bele egy ilyen zenefolyamba, mert ha nem vigyázol, négy órán keresztül leragadsz!

A szaxofonnak ez a drogjellegű hatása az egyik oka annak, hogy a hangszert többször is betiltották a szabadalmaztatása, 1845. óta. Még neves zenei szakértők is képesek voltak leírni – kamaszként olvastam ilyen könyvet –, hogy a szaxofon a valódi muzsika veszélyes, ellenséges fegyvere. Persze, nem ritkaság, hogy egyes zeneszerszámokat az ördög áskálódásának tartottak. Példa rá az üvegharmonika vagy a pánsíp; az utóbbiról a görög filozófus, Platón – Szókratészt idézve – azt írta, hogy „Rossz hatást gyakorol a nép erkölcsére, (…) egy nő sem marad erényes, ha sokáig hallgatja”. Pedig a szaxi-varázs nem is akkora rejtély, mint amekkorának misztifikálva a hangszert, állítják sokan. Arról van szó, hogy azoknak a hangszereknek a hangját szeretjük igazán, amelyek jól alkalmazkodnak az ember énekhangjához. A szaxi titka tehát az énekszerűsége. Jó példa erre a következő klip, amelyben egy kis énekegyüttes és egy szaxofonos játszik együtt.

Pap János híres hangszerakusztikus írta a szaxiról: „A szaxofon, ha akarom, recseg, mint a trombita, sivít, ahogy az oboa, klarinétként simogat, énekel, zihál, hörög, kiabál, üvölt és sírdogál, és még számtalan más módon emberszerűen szenvedélyes. Fő különlegessége, hogy hangja hajlítható, variálható, alkalmas a beszédszerűségre. Ráadásul a hangszernek nincs előadásmód története, nem kötődnek hozzá zenei tradíciók: szabad, mint a madár.”

Állítólag nagy bűne a szaxofonnak, hogy nagyon erotikus is tud lenni. Egyesek pornográf hangszernek tekintik, mert a hülyeség határtalan. Persze lehet, hogy csak lemezborítókat láttak.

ass03

ass04

ass05

Ugyanakkor nem sunnyogható el, hogy a szaxofon hangja – miként minden szépnek tekinthető hang – ingerli a szerzőket a nyálra, és nemcsak pornófilmek zenei aláfestésében használják gyakran a szaxit, hanem a képi anyagban is, szexuális segédeszközként. Erről viszont nem holmi szeméremből nem mellékelek se képet, se hangot, hanem, mert az általam megtaláltak még a műfajon belül is roppantul hányadékok. Ha viszont azt szeretnéd, hogy a szerelmeskedésedet ahhoz jól illeszkedő muzsika is segítse, akkor miután túlestél a tudományon, mutatok egyet neked. De csak akkor. Hé! Gyere csak vissza a lap aljáról! Itt is van pont elég látni-, hallgatni- és tudnivaló!

ass06

A szaxofon nem a véletlen műve. Feltalálója, Adolphe Sax, komoly matematikai eszközkészlettel számította ki a hangszer alapvető paramétereit, majd a gyakorlati tapasztalatok alapján módosítgatta az általa készített hangszereket, hogy azok hangja minél tökéletesebb legyen. Vagyis a nagy hangerő, a nagy dinamika és teljes hangsorok játszhatósága volt a cél, s mert eredetileg katonazenekaroknak szánta, az is, hogy elviselje a természet viszontagságait.

ass07

A szaxofon a fafúvós hangszerek közé tartozik; fúvókája a klarinétéhez hasonló egynyelvű nádsíp. Legfontosabb része egy kb. 1-2 mm vastag nádnyelvecske, amely a hangszer csutorájának alsó felén lévő befúvó nyílást fedi. Egyik vége rögzítve van, a másik, elvékonyított vége szabadon rezeghet. Megfúvásakor rácsapó nyelvként működik, szelepként periodikusan nyitja-zárja a befúvó nyílást, ezáltal nyomásingadozást hoz létre. A hangkeltés nyelvsíp jellege miatt a hangszer akusztikai szempontból egyik végén (a sípnál) zárt csőnek tekinthető. A nádnyelv rezgésszámát a test csőrezonanciájának módusai határozzák meg. A nád a zenész alsó ajkával érintkezik, annak is szerepe van a hangképzésben: feszessége, szorítása hatással van a létrejövő hang színezetére. Fémből készült csöve bő, kúpos furatú, emiatt átfúváskor a klarinéttól eltérően nem duodecimával, hanem az oboához hasonlóan oktávval emelkedik a hangmagassága. A hangszeren 19-24 billentyű van, amelyek a bő furat következtében a többnyire nagy átmérőjű hanglyukakat nyitják-zárják, az előadó akaratának megfelelően.

Noha a szaxofon családnak is sok tagja van, napjainkban a leggyakrabban négyfélébe fújnak a zenészek.

ass08

A szaxi legfontosabb részeit láthatod az alábbi ábrán és egy különleges videón.

ass09

A szopránszaxofon iránysugárzása hasonlít a klarinétéhoz. Az altszaxofon esetében a frekvencia növekedésével szűkül a sugárzási szög.

ass10

Mivel a szaxofonnak nemcsak a tölcsére, hanem minden nyílása sugároz, a mikrofonozásakor érdemes az összes hasznos hangot begyűjteni.

ass11

ass12
Ha csupán egy mikrofonod van, a legcélszerűbb, ha vese karakterisztikájú kismembrános mikrofont teszel a hangszertől kb. 50-60 cm távolságra úgy, hogy a mikrofon ne szemből, hanem ferdén nézzen a hangszerre, a billentyűk és a tölcsér közötti területre. Ha távolabb viszed a mikrofont a hangszertől, akkor a terem reflexióiból többet fog érzékelni. Kipróbálhatsz egy szalag mikrofont is és egy gömb karakterisztikájú nagy membránosat is. Sokan mikrofonoznak úgy szaxofont, hogy a tölcsér elé teszik a mikrofont, ez azonban sokszor túl harsány és test nélküli hangot eredményez. Ezeket a beállításokat az ábra utáni linkre kattintva is megnézheted.

ass13

https://vimeo.com/329294023

Ahány gyártó, annyiféle ötlet. Az Audio-Technika egyik mikrofonját már be is mutattam a fagottnál.

Érdemes megnézned ezt az összehasonlító klipet is. Persze, hogy érdemes, különben nem tettem volna ide.

Ha két mikrofonod is van, a magas hangok viszonyát a többihez jobban kezelheted. Helyezz el egy kismembrános vese mikrofont a hangnyílás elé kb. 50 cm-re! A másik szalagmikrofon legyen, amit tegyél a hangszer szemből nézve bal oldalára úgy, hogy a legfelső billentyűkre nézzen! Ezzel a második mikrofonnal alakítjuk át elektromos rezgésekké a testesebb középtartományokat. Ha hátrébb viszed ezt a 2. mikrofont, akkor teresebb lesz a hangkép, és kevesebb lesz a billentyűhang. A két jel keverékéből adható vissza leginkább a szaxofon realisztikus hangzása. Ezt is megnézheted az ábra utáni linkre kattintva.

ass14

https://vimeo.com/329296724

Lehet felülről is megtámadni a szaxit, használhatsz csöves mikrofont is, hangosításhoz pedig dinamikusat kb. 26 cm-re a tölcsértől.

Hangosításhoz azonban most is célszerűbb a hangszerre szerelt mikrofon; akár kettő is.

ass15

A nevesebb gyártók többsége készít szaxofon hangszermikrofont.

Most már jöhet a szex. Szaxival.