Cs. Kádár Péter - XXI. századi diszkónika, 194. Műtét előtt

Noha rengetegen nyugtatnak, hogy nem lesz semmi baj, néhány nyisszantást követően nyom nélkül meg fogsz gyógyulni, legyen az akár rutinműtét is, te, aki a műtét áldozataként éled meg a hentesek felvonulását, eléggé be vagy fosva. Hiszen aláírattattak veled egy irományt, amelyben vállaltad, hogy ha műtét közben kipurcannál, az csakis a te hibád, te nem bírtad a gyűrődést, és ahogy eleve megnyert per nincs, úgy az sem 100%, hogy az altatásból felébredsz.

Különben is, betegnek kuss a neve. Rengeteg baromi jó vicc van erről, és jókat is röhögünk, amíg nem rólunk van szó, hehe.

met02

Nemcsak a műtétet kell előkészíteni, hanem a gitár hangosítását és felvételét is. Mondhatnám, hogy ha az előkészületek megfelelők, akkor már csak ronthat a hangmester, hangtechnikus, hangmérnök a végeredményen. Mondhatnám, de akkor hazudnék, hiszen a rockzene világában nagyon is sok múlik rajtuk.

met03

A folyamat azzal kezdődik, hogy a muzsikus minőségi gitárt és gitármotyót használ, továbbá, hogy megtanulta a nótát, és tud gitarazni. A minőségi gitár és gitármotyó persze ízlés kérdése is; vannak, akik ragaszkodnak egy-egy márkához vagy cucchoz, és ebben a hitükben csak módjával szabad őket megingatni, különben csak veszekedés lesz a dologból. Ne feledd, hogy a legfontosabb feltétel az, hogy a művész jól érezze magát. A nagykönyv szerint ugyan a profik mindig tudják hozni a formájukat, de azért sokkal jobb, ha sikerül elkapnunk a legihletettebb pillanatokat.

met04

A gitárt a felvétel előtt be is kell hangolni.

met05

Régebben ez fülre, hangvilla vagy síp segítségével történt.

met06

Manapság elektronikus gitárhangolót, gitár tunert használunk. Ezek vagy közvetlenül a hangszedők hangját érzékelik, vagy egy mikrofon van bennük, és egy spektrumanalizátor segítségével sasolják, hogy az adott húr milyen frekvencián szólal meg. Általában jó nagy kijelzőjük van, ami mutatja, hogy a hangoló csavarok tekergetésével mikor találtad el a megfelelő hangmagasságot.

met07

A hangolót vagy pedálba szerelik – és ilyenkor vele kezdődik az effektlánc –, vagy a gitár fejére csíptetik, hogy jól látható legyen.

A pedálba szerelt hangoló gyakran kettős funkciójú. Alapállapotban a hangerőt lehet vele szabályozni, de ha egészen pici a hangerő, átmegy hangolóba. Ha mégis a hangerőt akarjuk szabályozni, az átkapcsoló gombra kell lépni. Én megbolondulnék ettől a szerkezettől. Aztán van olyan változat is, ami automatikusan behangolja a gitárt. Nagyon látványos, ahogy a hangoló csavarok „önmaguktól” tekerődnek.

Az elektronikus gitárhangolók abban is vetélkednek egymással, hogy melyikükkel lehet pontosabban hangolni. Az olcsóbbak, vagyis a pár ezer forintért kaphatók pontossága ±1 cent, a csúcskészülékeké ±0,1 cent. Emlékeztetőül: az oktáv 1 200 centből áll, egy félhang pedig 100 centre osztható. Noha a hangmagasság megkülönböztető képességünk sokkal jobb, mint a hangosságé (lásd e sorozatnak a hangmagasság érzékeléséről szóló, 67., 68., 69. és 88. részét), az 1 centes pontosság elegendőnek tűnik, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egy centnyit már a hangolás után elmászhat a húr frekvenciája.

Az egyes elektronikus gitárhangolók frekvenciatartománya is eltér egymástól, és napjainkban a legtöbbjük bármely félhang hangolására használható, nemcsak a gitár alaphangjaira. Ezeket kromatikus hangolóknak nevezik.

A gépi hangolás minősített esete, amikor a gitárt nem is hangolják, hanem a digitális hangmunkaállomás egyik effektje a hamis hangot a legközelebbi tiszta hangra módosítja. A korábbi autotunerek ugyan inkább az ének apró pontatlanságainak kiegyenlítésére alkalmasak, de minden ilyen protézis használata során fölvetődik, hogy egyáltalán, minek az előadó? Ezt a kérdést az egész elektroakusztikus zenei világban időről időre fölteszik, és az egyik válasz az, hogy éppen az elektrofon hangszerek és a hangtechnika tette lehetővé, hogy a szerző az előadó kiiktatásával valósíthassa meg, tehesse hangzóvá az elképzeléseit, a másik válasz pedig az, hogy abból még sosem származott baj, ha az előadót a hosszadalmas kínlódástól mentette meg valami.

Ám, ha semmilyen modern gitárhangolód sincs, akkor sem kell kétségbe esned. Először is, a neten van egy csomó online gitárhangoló. Például ez:

https://chordbook.com/guitar-tuner/

met08

Ez ugyan nem mutatja, hogy jól hangoltál-e be, csupán fülre összehasonlíthatod a húrod hangmagasságát a honlapon levőével.

Lépjünk egy szinttel feljebb! Az NCH software nevű cég ingyenes hangolót kínál, ami 32 és 64 bites windows operációs rendszereken, Mac Os X-en (tehát asztali gépeken és laptokon), valamint iPhone/iPad és androidos mobilokon is fut, attól függően, melyik változatot töltöd le. Én a windowsosat próbáltam ki.

https://www.nch.com.au/tuner/index.html?kw=guitar%2520tuner%2520windows&gclid=Cj0KCQjw1MXpBRDjARIsAHtdN-2SQ9I3Sxghxu33hekPJ6_I0SveyL3lO34pO7XJPY_A5Lile5HzxZwaAsAOEALw_wcB

met09

A telepítő .exe filé nagyon gyorsan lejön, maga a telepítés sem ördöngösség, és máris használhatod akár úgy, hogy a számítógép vagy teló mikrofonját nyaggatod, akár úgy, hogy vonalon keresztül megy a gitár hangja. A kis program nemcsak gitár hangolását segíti, és nemcsak a szokásos hangokra tekerheted be a húrokat.

met10

De ez még semmi! Telepítés közben a program más ingyenes alkalmazásokat is fölajánl. Például egy sokoldalú metronómot.

met11

A következő hasznos program egy látszólag egyszerű hangvágó és effektező munkaállomás, amely azonban igen sok mindent tud, pl. van benne spektrumanalizátor és szonogram analizátor is. Ez utóbbi ugyan nem színes, de nagyon fincsi a felbontása.

met12

Ha lúd, legyen kövér! Egy másik program egy sokcsatornás digitális munkaállomás rengeteg effekttel, amelyek száma külső VST-bővítményekkel szaporítható is.

met13

Nem derült ki számomra, milyen korlátozásokkal ingyenesek ezek a programok, de legrosszabb esetben az ncore sokat lendíthet az ügyön.

De térjünk vissza az előkészületekhez! Ha az elektromos gitárt hangosítani kell, a helyszín adott, s arról kell meggyőződnöd, nincs-e valamilyen zavar a rendszerben. Szinte mindig kell használni di-boxot, hiszen többfelé – a gitármotyóba, a kontroll-rendszerbe, a színpadi főhangosításba, esetleg hangfelvételhez vagy rádió- és tévéközvetítéshez, netán internetes élőhöz is megy a jel. Érdemes a gitármotyó hangsugárzóit a színpad padlójától megemelni úgy 0,5 - 1 méter magasra, hogy a padlóról jövő visszaverődések kevésbé zavarjanak. Nem biztos, hogy ehhez külön hokedli kell, ha ügyes vagy, találsz valamilyen megfelelő tárgyat a színpadon.Természetesen a megfelelő mechanikai rögzítésről gondoskodnod kell.

Ha stúdiófelvételről van szó, általában az a megfelelő helyiség, ami kicsit száraz akusztikájú, az átlagos utózengési idő 0,5 másodperc alatt legyen. Ha többen, falkában játszanak egyszerre, a gitáros legyen közel a doboshoz, de a gitárerősítőnek nem feltétlenül kell ugyanabban a helyiségben lennie! Ne rakd a gitárerősítőt a fal mellé, mert a reflexiók következtében megnövekednek a mélyfrekvenciás összetevők. A legjobb, ha az erősítő minden faltól legalább 50 cm-re van. Stúdióban is célszerű, ha a hangsugárzókat ráteszed valamilyen magasabb tárgy tetejére. Ezeket a követelményeket illusztrálja a kép alatti linkre kattintva megtekinthető videó.

met14

https://vimeo.com/349037233