Cs. Kádár Péter - XXI. századi diszkónika, 195. Borssal vagy cukorral?

Az életnek vannak kurva nagy kérdései. Az ezekre adott válaszok különbözősége miatt emberi kapcsolatok szakadhatnak meg, örihari meg ilyenek. Ám barátságok és szerelmek is szövődhetnek abból, ha a pár tagjai azonos ízesítéssel falják a káposztás cvekedlit.

S most tekintsünk el azoktól a barbároktól, akik egyáltalán nem élnek a cvekedli kétpofára való zabálásának mennyei élvezetével; fogadjunk, hogy ezek az emberek soha életükben nem fognak elektromos gitárt hangosítani vagy arról felvételt készíteni. Végtére is, fogadni bármire lehet.

bvc02

Te nem tartozol ezen elvetemültek közé, tehát számodra is kérdés, hogy az elektromos gitárnak az ő hangját drótról vagy mikrofonnal hangosítsuk, rögzítsük e? Egykoron ölre mentek emiatt a hangtechnikusok, hangmérnökök, nem is beszélve a muzsikusokról, akiknek mindig a másik eljárás tetszett jobban, mint amivel szerencsétlen gombtekergető dolgozott.

Először a mikrofonos megoldást vesszük szemügyre, ami alapesetben abból áll, hogy a gitármotyó hangsugárzója elé teszünk legalább egy mikrofont. Ha ugyanis elfogadjuk azt, hogy a gitár a fejjel, az effektekkel, a feszültség- és teljesítményerősítővel és a hangsugárzóval együtt alkot egy hangszert, akkor miért ne mikrofonozhatnák ezt is, mint egyetlen egységet? Ez persze ellentmond a Hi-Fi elveinek, mert a hangsugárzó torzít a legnagyobbat, de hiszen ez a torzítás hozzátartozik az elektromos gitár hangjához. A mikrofonos megoldás előnye, hogy a gitárcucc és a hangosító vagy felvevő rendszer többi része között nincs fémes kapcsolat, tehát legalábbis az elektroakusztikai lánc ezen részében nem keletkezik földhurok, kevesebb az elektromos eredetű zavar. A mikrofonnal közvetített hangzás különösebb izmozás nélkül nagyon baba lehet, de ehhez kiváló gitármotyó és teremakusztika kell. A hátrányok közé tartozik, hogy ha gyönge a gitárerősítő vagy vacak a hangsugárzó, akkor pocsék lesz a végeredmény is. A mikrofonnal vett gitár a továbbiakban csak nagyon kevéssé effektezhető, az utómunka lehetőségei más szempontból is korlátozottak, tehát el kell fogadni azt a hangzást, ami a gitárcuccból jön. Rossz akusztikai viszonyok között az eredmény botrányos, hangosításkor pedig akusztikus gerjedés lehetséges. Ha több hangszer játszik egyszerre, a gitárcucc mikrofonjába a többi hangszer hangjából is bekerül valamennyi. Emiatt az áthallás, szivárgás miatt is nehézkesebb az utómunka, noha pl. zajzárazással az alacsonyabb szintű zavarok csökkenthetők.

A kép utáni linkre kattintva megnézhető videó arról szól, hogy az elektromos gitár hangterjedelme nem túl nagy. A világossárga vonal az alaphang tartomány, a piros vonal a felhang tartomány. Általában dinamikus mikrofonokat szoktak használni, csakúgy, mint a dobok mikrofonozásakor, de szebben szólnak a szalag- vagy nagymembrános kondenzátor mikrofonok is. (Szerintem meg a kismembránosok szólnak a legszebben.) Ha több hangszóró van a ládában, hallgassad meg az összeset, hogy melyiken szól a legjobban a rögzíteni kívánt hang. Siketülés ellen használj jó minőségű füldugókat, persze ne akkor, amikor a hangzást elemzed! Irányítsd a mikrofont a hangszórónak a membrán és a perem közti területére, majd folyamatosan „pásztázz” a mikrofonnal, amíg megtaláljuk a megfelelő hangzást. A membrán felé világosabb, a hangszóró széle felé pedig egyre sötétebb, középcentrikusabb a hangzás.

bvc03

https://vimeo.com/351217927

A fentiekhez teszem még hozzá, hogy a legjobb volna, ha motorral mozgatható mikrofon tudnál használni, s az egyes mikrofonpozíciókhoz tartozó jeleket külön-külön rögzíthetnéd, hogy ezeket összehasonlítva, magabiztosan tudj választani. Persze, távvezérelt mikrofon nélkül is rögzíthetők az egyes hangzások, csak a pozíció visszaállítása bizonytalanabb.

A következő kép alatti link szintén egy videóra mutat. A klip a leghagyományosabb, de igen szép eredményt adó „old school” megoldást mutatja be. Ilyenkor a felvételi helyiség akusztikája is bejátszik. Meg kell találnod azt a távolságot, ahol a legmegfelelőbb az arány a direkt hang és a szoba akusztikájából adódó zengetett hang között! Természetesen a különböző típusú mikrofonok más-más hangzást böffentenek ki magukból, ha teheted, próbálgass szabadon! Az a lényeg, hogy a hangzás jól illeszkedjen a rögzíteni kívánt hanganyaghoz.

bvc04

https://vimeo.com/351219877

Más szemlélettel közelíti meg a gitárcucc mikrofonozását a Neumann már említett sorozatának második tagja. Különösen érzékletes, ahogy a közeltéri hatást illusztrálja, vagy az, ahogy te is megfigyelheted a különbséget a különböző mikrofonpozíciók között. A műfejes zajvizsgálat ugyan a kispénzűek számára nem életszerű (úgy látszik, a Neumann nem tud leszokni a műfej reklámozásáról), de nagyon tanulságos, noha nem így keresünk zajminimumot, hanem csak próbálkozással.

A Neumann sorozatának harmadik része különböző – a Neumann és a vele egyesült Sennheiser által gyártott – mikrofonok elhelyezését, azok hangzásbeli különbségeit érzékelteti, s a videó végén azt illusztrálja, hogy akár két különböző mikrofon jelét is összekeverheted, ráadásul, ezeket eltérő módon effektezheted is. Hozzáteszem, hogy a sorozat felvételei láthatóan nem egy parányi klozetben készültek, hanem egy tágasabb helyiségben.

Más miatt használ két mikrofont a kép alatti linkre kattintva megnézhető videó készítője. Ő a közvetlen hang és a teremhang arányával játszik. A természetes zengés általában jobban szól, mint egy mesterséges zengetés, persze, csak akkor, ha a felvételi helyiség akusztikája segít nekünk. A videó azt javasolja, hogy tedd a második mikrofont kb. 2 méterre a hangsugárzótól! Ha a ládában több hangszóró van, találd meg azt a pozíciót, amelyik a legjobb a kívánt hangzás eléréséhez! Ha még több zengést akarsz, vidd távolabb a második mikrofont (kb. 3 méterre), vagy helyezzed át egy szomszédos „zengő” szobába! A két mikrofon jelét külön-külön sávokra is rögzítheted, hogy utólag egyenként is masszírozhatók legyenek. Gyakorlati tapasztalataim szerint azonban célszerűbb megtanulni, hogy egyből jó arányokat keverj, mert akkor biztosan jól boldogulsz a soksávos technikával is.

bvc05

https://vimeo.com/351222185

Az elektromos gitárhang felvételének, hangosításának másik, kézenfekvőbb módja, ha a drótról vonalról vesszük föl a jelet. Hangosításkor ez gyakran előnyösebb, mert a nem szándékos gerjedés esélye jóval kisebb, mint mikrofonok alkalmazásakor. Nem nulla, hiszen a gitár húrjai és a teste is mechanikus cucc, és a nagyon bömböltetett ládák megrezgethetik ezeket is. A keverőhöz vagy más eszközhöz, pl. digitális munkaállomáshoz már közvetlenül a hangszedőnél csatlakozhatunk, de gyakoribb, hogy a fej kimenete a forrás. Noha nem mindig szükséges, általában di-boxot használunk, és a következő egység mikrofonszintű bemenetére kerül a jel passzív, a nagyszintűre aktív di-box esetén.

bvc06

Ha az így kapott hangot meghallgatod, jellegzetes dróthangot fogsz hallani, mert a hang ugyan tisztább, de hiányzik a hangsugárzó torzítása. Viszont nincs, vagy legalábbis elhanyagolható a többi hangszerből származó áthallás. A kedved szerint effektezhetsz, alakíthatod a hangzást. Nem számít az eredeti helyszín akusztikája. Az elektromágneses tér zavarai azonban bekavarhatnak még di-box használatakor is.

A vonalról hangmunkaállomásba vezetett gitárjel számos bővítmény segítségével masszírozható. Ezek közül a drágábbak egy része a mikrofont és a hangsugárzót is utánozza, sőt, beállítható a mikrofon helye is. Az ingyenesek közül a Reaperben gyárilag van egy konvolúciós bővítmény. (A konvolúció lényegéről lásd a sorozat 83. részét.) Ennek segítségével számos gitárerősítőt és hangsugárzót utánozhatsz, sőt, élőben is használhatod ezeket egy (házi)bulin úgy, hogy a laptopod vagy PC-d füles kimenetét rádugod az ottani erősítő bementére. De vigyázz, nehogy kárt tegyél a cuccban, csak mérsékelten tekerd föl a hangerőszabályzót!

Ha igazán brutálmetál hangzást akarsz, jó szívvel ajánlom neked a Grindmachine Animalt, amelynek ingyenes változatában ugyan kevés választási lehetőség van, a modellezett hangsugárzók valamelyike pl. biztosan be van kapcsolva, de olyan keményen nyomathatsz, hogy a hallgatóságod biztosan elszáll tőle. Az alábbi linkről tölthető le akár Windowsra, akár Macre:

http://www.vst4free.com/free_vst.php?id=1884

bvc07

Letöltés után indítsd el a telepítő filét!

bvc08

Jól nézd meg, hová rakja be a szükséges .dll-t, mert különben az életben nem fogod megtalálni. 64 bites windowsban a Program Files - Steinberg - VSTPlugins mappát választja, ebből kell átmásolnod rendszergazdaként a munkaállomásod bővítmények mappájába. A Reaperben ez az FX mappa. Aztán már csak el kell indítanod a munkaállomást, betölteni a kívánt nóta gitár szólamát, rányomni a Grindmachine-t, és repeszt, tényleg, mint állat. A tapasztalataim szerint minden hangszerből képes torzítós gitárt gyártani. A videó – a címével ellentétben – a fizetős változat tulajdonságait mutatja.

Egészen meglepő, hogy a Grindmachine II. is ingyenesen tölthető le az Audio Assault honlapjáról.

https://www.audio-assault.com/grindmachine.php

bvc09

Elegendő megadnod az elektronikus levélcímedet, kapsz egy sorozatszámot, amit sehová nem kell beírni, csak rábökni a levélben szereplő linkre. Ezt követően minden ugyanúgy megy, mint az előző példában, legfeljebb az .exe filé más mappába csomagol ki. Ebben a változatban a hangsugárzó ki is kapcsolható, és sokkal több beállítási lehetőséggel játszhatsz. Még a hangszóró membránjának doppler hatása is nyasztatható, noha nagyon kell figyelni, hogy változik-e valami.