Bill Withers egyike volt a 70-es évek legismertebb soul zenei művészeinek. Hatalmas slágerek kötődtek a nevéhez, mint az Ain’t no sunshine, a Lovely day, vagy a Lean on me, hogy csak néhányat említsek. Sőt, azon kevesek közé tartozott, akinek a dalai annak idején hozzánk is eljutottak nem néhány évtized, csak néhány hónap, év csúszással. Több, a nagyközönség számára kevésbé ismert kiváló dala fut a Soul Station Radio repertoárjában, mint pl a Creativ Source, Who is He and what is He to you című funk sláger. A művész részletes életrajza és lemezeinek története olvasható weboldalunk bio and discogs menüpontja alatt, de most itt, egy vele kapcsolatos érdekességet osztanék meg.

„I said a hip, hop, the hippie, the hippie
To the hip hip hop-a you don't stop the rock”

A fenti szöveg részlet, a Sugarhill Gang, Rapper’s delight című dalából származik. Abból a dalból, mely megjelenését követően nagyon sok vihart kavart. Hogy miért, arról írok most néhány gondolatot. Több érdekes tény mellett, talán a legfontosabbal kezdeném. A zene szakírók és kritikusok az elmúlt évtizedekben, a kialakult műfajokat, egyfajta támpontként, dátumokhoz kötötték, mely időpontok, korszakalkotó dalok megjelenései voltak. Ilyen volt a rock and roll születése például, melyet Bill Haley, Rock around the clock című dalának felvételéhez kötöttek, 1954. április 12. vagy a soul zene születésének a dátuma, 1956. március 3., amikor boltokba került James Brown és a Famous Flames kislemeze, a Please, please, please.