A Shibata tű megjelenése óta sokféle tűhegyet alkottak az analóg hanglemezek lejátszásához. Ezek a vonaltűk mind-mind a Shibata tű utódainak tekinthetők.
Alig fél évtizeddel az elliptikus hegyű hangszedő tűk forgalomba hozását követően még bonyolultabb hegyű tűk jelentek meg az analóg hanglemeztechnika fénylő egén.
Az analóg hanglemezeket évtizedeken keresztül félgömb fejű tűvel játszották le.
A hangszedő egyetlen olyan alkatrésze, amely mechanikailag érintkezik a hanglemez barázdájával, a tű.
Noha a keramikus, a mozgómágneses és a mozgótekercses hangszedők bizonyultak életképesnek, a más elveken működő hangszedők készítői sem adják föl a küzdelmet.
A fizika alapjelenségeinek egyike, hogy ha egy tekercs mágneses térben mozog, akkor a tekercsben áram folyik, a tekercs sarkain feszültség mérhető.