A membranofon hangszerek legnagyobb családja a doboké. Membranofon dobok azok a zenecsiholó szerszámok, amelyeknek membránját alapvetően ütéssel szólaltathatjuk meg. A könnyűzene szinte elképzelhetetlen membranofon dobok nélkül.

Az akusztikus hangszerek negyedik hatalmas ága, a membranofon hangszerek szintén remek példái annak, hogy bármiből lehet hangszert készíteni, ha nagyon erős késztetést érzünk erre. A membrafonoknak három nagy csoportjuk van a megszólaltatás módját illetően: a mirlitonok, a frikciós dobok és az ütéssel megszólaltatott dobok csoportja. E három csoport közös jellemzője, hogy a hang egy kifeszített bőr vagy rezgő membrán, hártya segítségével keletkezik.

Az aerofon hangszerek csúcsa a trónusáról letaszíthatatlan sípos orgona. Noha a könnyűzenében ritka a valódi orgona, azért érdemes legalább egy kicsit megismerkedned vele, mert akár egyházi rendezvényeken, akár koncerteken találkozhatsz vele, s előfordulhat, hogy éppen rockzenekarral együtt csendül föl.

A rézfúvósok népes famíliája a kürtöké. Az ugyan pöppet zavaró, hogy más családokban is vannak kürtök, de a következetesség nem a muzsikusok világa. Ugyanakkor nincsenek ők ezzel egyedül, hiszen a víziló se nyerít, de nem is disznóféle, noha röfögéshez hasonlít a hangja, hanem a cet a legközelebbi rokona. Az azonban kétségtelen, hogy gyönyörű egy állat, különösen, amikor ásít, és érzékien rád pillant azokkal az ártatlan, gülü szemeivel.

A rézfúvós hangszerekről egyből a trombita jut az eszünkbe, meg az, hogy baromi hangosak. Hiszen kezdetben jelzésekre használták őket, és ma is a katonazenekarok kedvencei, a – mint azt már tudod – fafúvósok közé tartozó szaxival együtt.

A hangszerek fejlesztése elsősorban a zeneszerzők érdeke, hiszen nekik fontos, hogy a lehető legszabadabban komponálhassanak, az elképzeléseiket a lehető legkevésbé korlátozzák a hangszerek adottságai.