A fúvós aerofon hangszereknek van egy olyan, a hétköznapi élethez közelebb álló, két csoportra történő felosztása, amely szerint léteznek fafúvós és rézfúvós hangszerek. Amikor ezt a két csoportot létrehozták, abból indultak ki, hogy a fafúvós hangszerek anyaga fa, a rézfúvósaké pedig fém, többnyire réz. Valójában a különbség a hangkeltés módjában fedezhető föl.

Az aerofon hangszerek kimenete az az egység, alkatrész, amely a levegőhöz illeszti, csatolja a rezonátort. A cél az, hogy minél nagyobb hatásfokkal történjen ez az illesztés, viszont minél jobb az illesztés, annál nagyobb a rezgés fenntartásához szükséges energia.

Az aerofon hangszerek többségének hangkeltő szerkezete halk és instabil hangot állít elő. Ahhoz, hogy a hang a hangszerre jellemző hangos és stabil hangot adjon, akusztikus hangerősítő és szűrő, üreg vagy cső csatlakozik az elsődleges hangkeltőhöz. A hangszernek ez a része a hangszertest, a rezonátor, aminek természetesen több fajtája van.

Az aerofon hangszerek olyan hangszerek, amelyeknek a hangját főként a levegőben végbemenő valamilyen esemény, változás hozza létre. Vagyis nem más módon – pl. megütéssel, pengetéssel – előállított rezgést továbbít a levegő, hanem magának a levegőnek a molekuláit rezgetjük meg.

A pianínó is zongora, illetve… majdnem zongora. A hangszerfejlesztés egyik iránya ugyanis az, hogy minél kisebb helyet elfoglaló, könnyen szállítható, olcsó és majdnem ugyanolyan hangú hangszerek készüljenek, mint ahogyan a nagytesó szól. A majdnem olyanról tudjuk, hogy nem olyan, ám a pianínó napjainkban és népszerű hangszer. Rengeteg szórakozóhelyen és lakásban találkozhatunk vele, bár kétségtelen, hogy az elektronikus zongorák egyre inkább kiszorítják. Viszont sok híres zongorista is pianínón gyakorol.

A nyitókép csak töredékét mutatja annak, hogy hányféle módon lehet mikrofonozni a zongorát. Egyszer én is mikrofonerdővel vettem körül a hangszert, még alulra is tettem egy mikrofont, mert kíváncsi voltam, mi szól onnan. Meg is kaptam a magamét. Aztán pár hónap múlva a tekintélyes amerikai szakmai folyóiratban, a Journal of the Audio Engineering Society-ben láttam egy fotót, alulról mikrofonozott zongival. A szöveg szerint ez rockzenei felvételek dögös basszusát segítheti. Te se fogadj szót senkinek, csak amit te is kipróbálsz, ha netán szembe rohan veled egy zongora, és mikrofonért kiált.