A világirodalom és az emberek többsége társkapcsolatainak egyik legrégebbi problémája, hogy az ember nem monogám lény. A törzsfejlődés során alakult ez így, ami nem azt jelenti, hogy nem léteznének sírig tartó, hűséges kapcsolatok. Persze, ennek annál nagyobb a valószínűsége, minél közelebb a sír; még a 20. század elején is csak 31 év volt az újszülöttek várható élettartama. Ha erre még egy jóféle pestisjárvány vagy háborús pusztítás is rájátszott, nem is volt idő „megcsalni” a másikat, jóllehet, a szándék mindig megvolt.

A hangtechnika történetében számos tévedést tanulmányozhatunk. Számomra a legkedvesebb az, ami Giovanni Battista della Porta nevéhez fűződik, s aki a 16. század egyik leghíresebb természettudósa – mellesleg drámaíró is – volt. Fémcsőben akart csapdát állítani a hangnak. Úgy gondolta, hogy ha a csőbe belebeszélünk, és kellő gyorsasággal lezárjuk a cső nyílását, a hang bent marad, és ott és akkor eresztjük ki újra, ahol és amikor kedvünk tartja.

Noha a műfejes technológia hátrányai nyilvánvalóak – legfőképpen az, hogy csak fejhallgatóval élvezhető a végeredmény igazán – a továbbfejlesztésén továbbra is fáradoznak. Ismét vedd hát föl a lehetőleg jó minőségű fülesedet!

A baszk nők évszázadokon át büszkén viselték egyedien megformált fejdíszüket, de misére nem mehettek benne, mert az egyház illetlen jelképnek tekintette a főkötőt. Be is tiltották. A „szemérmetlen fallikus szimbólum”, ahogy a szigorú egyházatyák nevezték, sok dolgot elárult ugyan viselőjéről, de a férfi nemi szervhez ezeknek az információknak egyáltalán nem volt közük. Ahogy napjainkban sincs semmiféle terrorizmushoz köze annak, hogy ki és milyen módon ékesíti vagy takarja el a fejét.

A minimálmikrofonozás elve szerint a lehető legkevesebb mikrofont kellene használnunk. Azonban ha csak két mikrofonunk van, vagy a sztereó hangkép közepe lesz gyenge (AB) vagy a szélei (XY). Ahhoz, hogy a szélek és a közepek is elég erősek legyenek, vagyis kiegyensúlyozott legyen a hangkép, vagy mikrofonfüggönyt kell készítenünk, ami több mikrofon egy vonalba rendezését jelenti, vagy pl. egy AB és egy XY mikrofonpárt kéne egyszerre használnunk.

A sztereó hangtechnika egyik alapvető problémája, hogy az eredetileg nagy távolságokat a jobb és a bal oldal között hogyan lehet úgy szűkíteni, transzformálni a lakások szobáiban elhelyezett hangsugárzók közötti néhány méteres távolságra, hogy mégis az eredetihez hasonló térérzetünk legyen. Az igazán őszinte válasz erre az, hogy sehogy, legfeljebb bízhatunk abban, hogy a hallórendszerünk annyira intelligens, hogy támogatja az erőfeszítéseinket.