Nem tudom, hogy te mit gondolsz, de én mindig elcsodálkozom, amikor egy balett-előadáson, műkorcsolya bajnokságon vagy táncversenyen úgy röpködnek az előadók, mintha nem is lenne súlyuk, a partnerük könnyedén elkapja őket, és majdnem mindig sikerül a lábukra érkezniük. A lábimádat a szexuális vonzalomnak egyik fajtája, ha pedig ellopnak valamit tőlünk, azt mondjuk, hogy lába kelt.

Réges-régen, amikor még ritkaságszámba mentek a mikrofonok, a nagy stúdiók is csak néhány mikrofont használtak. Főleg a hangosítás és a kényelmesebb munkavégzés miatt jött divatba, hogy minden egyes hangszert külön-külön is mikrofonozhatunk, ha van elég pénzünk rá.

Az egyik fülre vagy a mindkét fülre szemüvegszerűen akasztható mikrofonok az ember fülét használják állványként. Ezeknek a mikrofonoknak a legfőbb előnye, hogy hacsak a viselője nem vakargatja állandóan, mint egy pattanást, s ezzel változtatgatja a mikrofon helyzetét, a száj és a mikrofon helyzete egymáshoz képest állandó, függetlenül attól, hogy a beszélő vagy éneklő ember hogyan forgatja a fejét, illetve ugrabugrál-e. 

A mikrofonok nem a levegőben lebegnek, hanem valaminek tartani kell őket. Az ember nem is gondolná, hogy ez milyen fontos kérdés, mert a tartó és rögzítő szerkezet legyen stabil és zajmentes, vagyis ha nem akarjuk, nem mozdulhat el, és nem veheti át a környezet rezgéseit.

A hangtechnikával foglalkozókkal szembeni alapvető követelmény, hogy jól tudjanak dugni. Tudniuk kell, melyik lyukba dugjanak, a lyukakba vezetékek hogyan vannak bekötve, s hogy mikor használunk pöckös, mikor hüvelyes dugót. Igyekszünk elkerülni a félredugást, mert különösen sok dugó és hüvely esetében szinte kideríthetetlen, hogy mit dugtunk rossz helyre. A tévedés elkerülése érdekében például számozzuk a mikrofonokat, kábeleket, csatornákat.

Ha még emlékszel rá, a pszichoakusztikai fejtegetésekben hónapokon keresztül boncolgattuk, hogy mi is az a dinamika. Már akkor mondtam, hogy lesz még dolgunk vele. Sokféle módon értelmezik ezt a fogalmat: beszélünk a természet dinamikájáról, ami végtelen; egy-egy zenemű belső dinamikájáról, az észlelésünk szubjektív dinamika érzetéről, stb.